Elfogadta a parlament kormánypárti többsége azt a módosító javaslatot, amely lehetőséget teremt arra, hogy összevonják a Magyar Nemzeti Bankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. Tehát nem az összevonást döntötték el, csak felkínálják a lehetőséget, hogy ilyenre sor kerülhessen.

A törvénynek hátra van még a zárószavazása, azt a tervek szerint a két ünnep között ejti meg az Országgyűlés.

A jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonásának tervét bírálta az Európai Központi Bank, mert az összevonás révén a jelenlegi jegybankelnök mandátuma ugyan nem járna le, de Simor András csak alelnök lenne az új csúcsintézményben – ahogyan a PSZÁF jelenlegi elnöke, Szász Károly is -, Simornak így lenne főnöke, ez pedig sértheti a jegybank személyi függetlenségét.

A két szervezet összeolvasztásának előkészületei szorosan kapcsolódnak a szintén a jövő heti ülésen szereplő új jegybanktörvényhez. Az új jegybanktörvénynek a visszavonását kérte az Európai Bizottság, mert az szintén sértheti a jegybank függetlenségét. A kormány erre nem adott garanciát, ezért megszakadtak az előkészítő megbeszélések a múlt héten az EU, az IMF és a magyar kormány között egy pénzügyi segítségnyújtásról.

A kormány terve az lehet, hogy ha az EU és az IMF párosa nem ad hitelt Magyarországnak, és ezzel veszélybe kerülne az ország finanszírozása, akkor a jegybanki devizatartalékhoz nyúlnának.

Jelzálog.com - lakáshitel, hitelkiváltás, hiteltanácsadás

Az igazság fele olykor kevés. De még ha az igazság 86 százalékát vesszük, akkor is mennyi marad belőle a kezünkben? Csak ennyi: gazság.

Mindezt csak azért érdemes előrebocsátani, mert Orbán Viktor rengeteg igazságot mondott el hétfői parlamenti beszédében. A kereskedelmi bankokat el kell választani a befektetési bankoktól? Hát persze! Sok progresszíven gondolkodó közgazdász gondolja így. Ezt már 1933-ban megtették az Egyesült Államokban, éppen a válság tapasztalataiból okulva. Bill Clinton nevéhez fűződik, hogy ezt a szétválasztást megszüntette. Bill persze ezt is ki tudta magyarázni, akárcsak a Monica Lewinsky-ügyet. A jó öreg Bill arra hivatkozott, hogy megkönnyítette a válságkezelést, hogy már hatályon kívül helyezték a szétválasztást előíró törvényt (Glass–Steagall törvény). Ami igaz, csak épp a teljes összeomlás kockázata is kisebb lett volna.

“A szabályozás nem szitokszó” – mondta a miniszterelnök. Ebben is teljesen igaza van. Abban is sok az igazság, hogy a bankok befektetéseiért a tulajdonosoknak, a részvényeseknek kell vállalniuk a felelősséget. Valóban, ez lenne a helyes, csak épp az óriásira nőtt rendszerkockázatok miatt ezt az államok nem engedhetik meg maguknak. S nem a bankárok, hanem általában a polgáraik miatt, mivel egy kontrollálatlan hitelválságban sajnos nemcsak a bankárok mennének tönkre, hanem gyakorlatilag mindenki más is.

Ami viszont biztosan nem helyénvaló: azt a benyomást kelteni, hogy a bankok viselt dolgai igazolják a magyar gazdaságpolitika irracionális lépéseit. Róna Péter – a közgazdász, aki szerint a bankok devizaalapú hitelei hibás termékek voltak – nemrégiben vitatkozott egy fórumon Surányi Györggyel, a CIB elnökével. Könnyen el lehet képzelni, Róna mennyire kemény szavakkal szapulta a bankárokat. De egyvalamiben mégis egyetértett Surányival: a kormány végtörlesztési akciója tovább ront a helyzeten.

A bankokat valóban szabályozni kell, de nem szabad elvonni a tőkéjüket. Mert bármennyi gond is van a bankokkal, a hiteleikre szükségünk van.

forrás: fn.hu

Jelzálog.com - lakáshitel, hitelkiváltás, hiteltanácsadás

Fekete Róbert sajtószóvivő tájékoztatása szerint az elsőrendű vádlott 2009 januárja és márciusa között a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet kaposvári bankfiókjánál – 2000 novemberétől itt bankszámlával rendelkezett, s jól ismerte a banki alkalmazottakat – személyi kölcsönök felvételénél hitelközvetítőként vett részt oly módon, hogy valótlan tartalmú dokumentumokat csatolt a hitelkérelmekhez.

A kölcsönt felvevő vádlottaknak a kölcsön felvételekor megfelelő vagyonuk, jövedelmük, a törlesztőrészletek megfizetésére reális lehetőségük nem volt, a vádlottak szándéka az volt, hogy jogtalan haszonszerzési céllal a sértetti hitelintézet képviselőjét megtévesszék.

A sajtószóvivő hozzátette: az elsőrendű vádlott valamennyi kölcsönkérelem elbírálásakor, illetve az elbírált kérelmek alapján történt kifizetések időpontjában jelen volt, a felvett kölcsönökből különböző összegekben részesült. Az elsőrendű vádlott az ügyintézők megtévesztésével 37 millió forintot meghaladó kárt okozott a hitelintézetnek, ez részben, 527 ezer forint erejéig megtérült.

Jelzálog.com - lakáshitel, hitelkiváltás, hiteltanácsadás

Soha nem tapasztalt érdeklődés van a kiváltó forinthitelek iránt, de az ingyenes alapvető tanácsokon túl nem tudunk teljes körű szolgáltatást nyújtani, mivel e tárgyban nem vagyunk jogosultak díjat kérni – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében Veisz István a Duna House Hitel Centrumának vezetője. Azonban sok, főleg kisebb szervezetnél, irodánál nem foglalkoznak a jogszabállyal, egyszerűen feketén dolgoznak. Az így kifizetett valódi többletköltség nemcsak ellentmond a jogalkotói szándéknak, de egyenesen adókiesést is generál az államnak – állítja Veisz.

A hitelközvetítők kizárása tehát duplán balszerencsés lépés lehet és eddig minden hozadéka az adós zsebére ment. Magasak a THM-ek, nincs banki verseny és még a közvetítőket is az adós fizeti. Újra fel kell tenni a kérdést: Biztos, hogy jó ötlet volt kizárni a hiteltanácsadókat?

A szavazás pillanatnyi állása itt tekinthető meg.

forrás: penzcentrum.hu

Jelzálog.com - lakáshitel, hitelkiváltás, hiteltanácsadás

Az uniós kormány-, illetve államfők testülete szerdán 9 százalékban határozta meg azt a tőkemegfelelési küszöböt, amelyet a nemzetközileg tevékeny uniós székhelyű bankoknak jövő nyárig el kell érniük.

Az EBA a legutóbbi banki terheléspróbán 91 bankot vizsgált, ezek közül 11-nek van magyarországi érdekeltsége a Magyar Bankszövetség tagnévsora alapján. A 11 anyabank közül csupán egy társaság, a belga KBC – a K and H Bank Nyrt. tulajdonosa – teljesítheti pótlólagos tőke bevonása nélkül a 9 százalékos követelményt a nyári stresszteszt eredményeit bemutató EBA-jelentés alapján, amelyben az szerepel, hogy a KBC tőkemegfelelési mutatója 2010 év végén 10,5 százalék volt, és 10 százalék maradna akkor is, ha a hatóság által modellezett helyzetek közül a kedvezőtlen forgatókönyv valósulna meg.

A vizsgált társaságok mérlegéből származó tényadatok alapján a KBC mellett még két bank lépte át tavaly év végén a 9 százalékos küszöböt – a német Commerzbank 10 százalékos értékkel, valamint az MKB Bank Zrt. fő tulajdonosa, a Bayerische Landesbank 9,3 százalékkal -, de a feltételezett negatív fordulat esetén minkét társaság mutatója a határérték alá süllyedne.

A legalacsonyabb, 5,8 százalékos tőkemegfelelési mutatót az olasz Banco Popolare – a Banco Popolare Hungary Bank Zrt. anyavállalata – érte el tavaly.

Az EBA negatív forgatókönyvének megvalósulása esetén a leggyengébb helyzetbe a Magyarországi Volksbank Zrt. alapítója, az Österreichische Volksbanken (ÖVAG) kerülne, a cég tőkemegfelelési mutatója a 2010 év végi 6,4 százalékról 4,5 százalékra csökkenne. Az EBA csütörtökön kiadott közleménye szerint azonban az ÖVAG olyan átszervezési folyamat alatt áll, amelynek a végén nem számít majd a nemzetközileg tevékeny európai bankok közé.

A CIB Bank Zrt. anyavállalata, az olasz Intesa Sanpaolo tőkemegfelelési mutatója 2010 végén 7,9 százalék volt, 2012 végén 8,9 százalék lehet a stresszteszt eredményei alapján.

A Credigen Bank Zrt. anyavállalata, a francia Crédit Agricole tőkemegfelelési mutatója 2010. december 31-én 8,2 százalék volt, 2012 végén 8,5 százalék lehet az EBA adatai szerint.

A Deutsche Bank Zrt. anyavállalata, a Deutsche Bank mutatója 2010 végén 8,8 százalék volt a társaság mérlege alapján, 2012 végére az EBA nyári vizsgálata szerint 6,5 százalék lehet.

Az Erste Bank Hungary Zrt. tulajdonosa, az osztrák Erste Bank Group 2010 végén 8,7 százalékos tőkemegfelelési mutatóról számolt be, 2012 végére 8,1 százalékra csökkenhet ez az érték az EBA nyári modellszámítása szerint.

A Raiffeisen Bank Zrt. ugyancsak osztrák tulajdonosa, a Raiffeisen Bank International tőkemegfelelési mutatója 2010 végén 8,1 százalék volt, 2012 végén 7,8 százalék lehet a kedvezőtlen forgatókönyv alapján.

Az Unicredit Bank Hungary Zrt. olasz anyavállalata, az Unicredit mutatója 2010 végén 7,8 százalék volt, 2012 végén 6,7 százalék lehet.

A 9 százalékos, úgynevezett első körös tőkemegfelelési mutató (core Tier 1 capital ratio) azt jelenti, hogy legkevesebb 9 százaléknyi tőkét kell tartalékban tartani a kockázattal súlyozott mérlegfőösszeghez képest.

Az EBA nyáron – vagyis az euróövezeti államadósság-válság augusztusban kezdődött elmélyülése előtt – összeállított negatív forgatókönyve szerint az Európai Unióban és az euróövezetben az összesített hazai össztermék (GDP) 2011-ben 0,4 százalékkal csökken, 2012-ben pedig stagnál a gazdaság. A munkanélküliségi ráta 2011-ben 10 százalék, 2012-ben 10,5 százalék, az infláció 2011-ben 1,5 százalék, 2012-ben 0,5 százalék lesz….

forrás: portfolio.hu

Jelzálog.com - lakáshitel, hitelkiváltás, hiteltanácsadás

Nem nyilatkozik a Bankszövetség arról a beadványról, melyet a végtörlesztési törvény ellen adtak be a múlt héten az Alkotmánybírósághoz, a Portfolio.hu azonban jó néhány részletet megtudott a dokumentumról. Az alábbiakban értesüléseink alapján összefoglaljuk a beadvány lényegét, melynek soron kívüli tárgyalását kérte a Bankszövetség.

A végtörlesztést a 2011. évi CXXI. törvény szabályozza, a Bankszövetség ennek visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte. A bankok szerint elsődlegesen eljárási szabályokba ütközik a végtörlesztés, hiszen súlyosan sérti a jogalkotásról szóló törvényt, ugyanis előzetes hatástanulmány és kötelező egyeztetések nélkül jött létre. Emellett sem a parlamenti elfogadás módja, sem pedig a gyorsított ütemű hatályba léptetés nem felelt meg az Alkotmánynak a bankok szerint, illetve a normavilágosság követelményét sem veszi figyelembe az intézkedés.

Az alkotmánybírósági beadvány szerint a törvény másodlagosan az alapjogok sérelme miatt tekinthető alkotmányellenesnek. A szervezet szerint a végtörlesztés súlyosan alkotmánysértő több ok miatt is:

1. Szerződéses szabadságot sért: A Bankszövetség szerint nem társadalmi méretű problémát kezel a törvény, hiszen a jómódú és hitelképes ügyfelekre koncentrál, anélkül, hogy az indokolt lenne. Felhívták a figyelmet: az árfolyamváltozások nem egyoldalúan érintik a hiteleseket, a bankok (akik a kötvényesek, betétesek pénzét helyezik ki) számára sem okoznak nyereséget. Információink szerint a bankok jelezték, hogy az árfolyamváltozás lehetősége előre látható volt, és nem is volt egyirányú. A bankok szerint ezért sérül az Alkotmány 9. paragrafusában megfogalmazott garantált piacgazdaság elve.

2. Jogbiztonságot sért: utólagosan megkérdőjelezi a törvény a már megkötött szerződések betartásának kötelezettségét, sértve az Alkotmány 2. paragrafusában megjelenő jogállam elvét. Ez a gazdaság egészének működése szempontjából károkat és kockázatokat okoz.

3. Tulajdonhoz való jogot sért A követelés (hitelkövetelés) tulajdonjogot is jelent, így a törvény sérti a tulajdonhoz való jogot is. A bankok szerint nagy az okozott kár, és egyensúlytalanságot okoz a magántulajdon viszonyaiban, hisz az állam nem igazolta, hogy kiemelt közérdekről lenne szó, és kompenzációs szabályokat sem hozott.

4. Jogegyenlőséget sért: a szerződés felmondásának időpontját mint kizáró okot úgy határozza meg a törvény, hogy az sérti az Alkotmány szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

A beadvány elbírálásáról egyelőre nincs nyilvános információ, a Portfolio.hu-nak korábban nyilatkozó alkotmányjogászok szerint azonban valóban durva beavatkozás a piacgazdaság rendjébe a végtörlesztésről szóló kormánydöntés, amely nemcsak a hatályban lévő Alkotmánnyal, de a jövőre életbe lépő új alaptörvénnyel is ellentétes.

forrás: portfolio.hu

Jelzálog.com - lakáshitel, hitelkiváltás, hiteltanácsadás

Sok banknál még a cikk írásának napján sincs kialakított belső eljárási rend a kedvezményes árfolyamú végtörlesztéssel kapcsolatban, ezért a végtörlesztés iránt érdeklődő ügyfeleknek a banki tanácsadók sok esetben zavaros, olykor egymásnak ellentmondó tájékoztatást nyújtanak.

A hitelközvetítőket ügyféltámogatóként rögtön az elején kizárták a folyamatból, pontosabban nem tiltották meg a közreműködésüket, csak azt, hogy a megbízó (jelesül a bank, vagy hitelező) bármilyen jutalékot fizessen a közvetítőnek a végtörlesztő ügyfelek hitelügyletei után. Szabad felhasználású és lakás célú hitelek közvetítésére nem terjed ki a kormányzati rendelkezés, ott továbbra is megengedett a jutalékfizetés.

Ennek ellenére elsőként az ERSTE Bank nyilatkozatban felmondta kivétel nélkül az összes hitelközvetítőjével a szerződést, az összes lakossági és kisvállalati termékre, legyen az hitel, vagy bármi egyéb. Majd szépen jöttek a hírek, pletykák (nem hivatalos kommunikáció formájában, ahogyan az alapvető követelmény lenne a pénzügyi szakmában), hogy napról-napra egyre kevesebb bank dolgozik hitelközvetítőkkel.

Egyre több bank függeszti fel (átmenetileg?) a hitelkiváltó termékei forgalmazását, hiszen a jogszabály csak arra kötelezi őket, hogy elengedjék a végtörlesztő ügyfelet, meghitelezni nem kötelesek, ha nincs rá megfelelő termékük. Ahol még hiteleznek, ott általában olyan magas kamatokkal számolnak, hogy szinte azonos lenne a végtörlesztett hitelek kiváltás utáni törlesztő részlete a mostani, 230-240 forintos árfolyamon számolttal.

Marad egy nagyon kis számú bank, takarékszövetkezet, amelyeknél a piacihoz képes kedvezőbb forintkamatok miatt ugyan lehet értelme kiváltani a devizahitelt, de itt csak az úgynevezett “prémium” pénzügyi besorolású ügyfeleket várják szívesen, tehát azon ügyfelekét, akik jelenleg is képesek fizetni hitelüket.

A devizahitelezés “felelősei” utáni hajtóvadászat egyik újabb fejleménye egy, a minap elhangzott nyilatkozat Csányi Sándor OTP-vezér szájából, miszerint a devizahitelezés jelenlegi rossz állapota egyértelműen a hitelközvetítők hibája, ők tehetők felelőssé mindenért. Azt most tegyük félre, hogy mennyire van igaza (érdekesség, hogy pont az OTP volt anno az első, ahol japán jen alapú hitelt nyújtottak), inkább azzal foglalkozzunk, milyen hatása lesz ennek a piacra.

Való igaz, a hitelközvetítők a hitelezési folyamat leginkább serkentő tényezői, és ezzel együtt a bankok közötti verseny természetes kikényszerítői is. Most úgy állunk, hogy a bankok fele már lakáshitel után sem fizet hitelközvetítői jutalékot, ami egyértelmű jele annak, hogy egyelőre nem akarnak sem hitelezni, sem versenyezni.

Azt a bankok is nagyon jól tudják, hogy azzal semmit sem érnek, ha magára a konkrét hitelkiváltásra nem nyújtanak hitelt. Ott is emberek dolgoznak, tudják, hogy egy frissen, az ‘A ‘ banktól igényelt szabad felhasználású hitel simán lehet egy devizahitel kiváltása ‘B’ banknál (ha teszem azt a ‘B’ bank nem akarja kiváltani saját hitelét).

Sokat hallunk banki kartellről mostanában, ezt sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom, mindenesetre egy dolog már biztosan látszik körvonalazódni a magyar lakossági hitelpiacon: akinek van pénze törleszteni 240 forintos svájci frank árfolyamon, az ki fogja tudni váltani a hitelét kedvező (érdemi) kamattal, azonban az ezzel a bankoknak okozott veszteséget ezek az ügyfelek a forinthitelek kamatában, a többi ügyfél a devizahitelek magas kamatában és a kedvezőtlen törlesztési árfolyamában fogja megérezni.

Megéri-e tehát kiváltani a CHF hitelt 180 forintos árfolyamon, 30-35 százalékot lefaragva a tartozásból a jelen árfolyamokhoz képest? Általánosságban az alábbiakat lehet ezzel kapcsolatban elmondani:

1. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy 8-10%-os forinthitel kamat mellett még érdemes lehet kiváltani korábbi devizahitelünket. De csak akkor vágjuk bele, ha abban bízunk, hogy a forint kamatok nem változnak nagymértékben, mert 2-3 százaléknyi kamatemelés esetén az új forinthitel havi terhei már utolérhetik a mostani, végtörlesztés előtti törlesztőrészleteket.
2. Az is fontos, hogy a hitel első évében a törlesztő részletben a tőketörlesztés aránya elenyésző – ez az arány a futamidő során javul, évről-évre. Ha most valaki kiváltja 3-4 éves hitelét, az új hitel valószínűleg közel ugyanannyi lesz, mint amit anno deviza alapúban folyósítottak neki. Azt az összeget kezdjük el megint törleszteni, újra minimális induló tőketartalommal.
3. Nehéz megmondani, milyen forint kamatok jönnek az elkövetkezendő időkben, ráadásul nem 2-3 évre “vállaljuk be” a magasabb kamatozású forint hitelt, hanem 10-15, vagy akár 20 évre. Ha tehát rossz irányba haladnak a forint kamatok, ugyanannyi lehet a havi törlesztő részletünk. És már megint kereshetünk új bankot…
4. Ahogyan a deviza alapú hiteleknek vannak kockázati tényezői, úgy előnyei is lehetnek, különben nem lett volna irántuk ekkora a kereslet az utóbbi 8 évben. Kedvezően is alakulhat pár év múltán a törlesztő részlet, ha a kamat, vagy az árfolyam csökken. A CHF árfolyama szakemberek szerint 200-220 forint között lenne egészséges szinten, a jelenlegi kamata pedig szintén túl magas. Ha forintra váltunk, ezeket a lehetőségeket véglegesen bukjuk, nem lehet majd ismét devizára váltani, ha kedvezően alakulna fenti tényezők valamelyike.

Senkinek nem tudom egyértelműen azt ajánlani, hogy váltsa ki a hitelét, mert ebben a gazdasági környezetben sem a kamatok, sem az árfolyamok nem megbízhatóak – és oly mindegy, hogy forinthitelt nehéz törleszteni, vagy a deviza alapút, de:

Ha Önnek módjában áll a tartozást kifizetni akár önerőből (családi segítséggel), akár másik bank által nyújtott hitelből és nem tart a forint jegybanki alapkamatának (BUBOR) drasztikus és tartós emelkedésétől, továbbá a banktól kedvező kamatfelárat tud kialkudni (tehát a jegybanki alapkamat + max. 2-3%) érdemes lehet belevágnia.

Ha nem hisz a csodákban, vagy tart egy újabb kockázatos hitelcsapdától, de szeretne valami átmeneti könnyítést, kérje a kedvezményes árfolyamon történő törlesztést (árfolyamrögzítést), ezzel mindenképpen nyer 3 évet. Addigra pedig sokkal okosabbak leszünk, mint most. Reméljük…

Jelzálog.com - lakáshitel, hitelkiváltás, hiteltanácsadás

Megdöbbenve jött ki az Erste bankból a hvg.hu egyik olvasója, ahol közölték vele, nem élhet a kedvezményes végtörlesztéssel. A férfi még 2008-ban vett fel svájci frank alapú építési hitelt, amely technikailag annyiban különbözik a lakáscélú hiteltől, hogy a bank nem egyszerre folyósítja az igényelt összeget, hanem szakaszosan, az építkezés előrehaladtával megegyező módon. Az Erste először 2008-ban 12 millió forintnak megfelelő összeget utalt át 148 forintos frankárfolyamon, majd 2010-ben további 300 ezer forintot 182 forintos kurzuson. És éppen utóbbira hivatkozva közölte a bank, hogy nem élhet az ügyfél a kedvezményes végtörlesztéssel.

Az Erste honlapján található tájékoztató szerint ha a hitelrész bármely részfolyósítása 180 forint/svájci frank árfolyam feletti volt, akkor nem jogosult a végtörlesztésre, függetlenül attól, hogy volt-e olyan hitelrész, amit 180 forint/svájci frank alatt folyósítottak.

A kedvezményes végtörlesztésről szóló törvényben egyébként nem térnek ki külön az építési célú hitelekre, így arra sem, hogy a szakaszos hitelfolyósítás esetén mi a teendő. Emiatt a bankok nem ugyanazt a gyakorlatot követik, sőt, még a hiteltanácsadók is más véleményen vannak.

A pénzintézetek és hiteltanácsadók honlapjait kutatva többen az Erste gyakorlatát tartják helyesnek, azaz csak az élhet a fix árfolyamú végtörlesztéssel, akinek minden hitelrészletét a törvényben meghatározott árfolyam alatt folyósították. Ez svájci frank esetében 180, euró esetében 250, jen esetében 2 forint. A pénzintézetek hirdetményeiben egyedül az Erste jelezte, hogy pontosan milyen konstrukciójú hiteleket nem fogadnak be a kedvezményes végtörlesztésű programba. Többen viszont, így például az MKB Bank is, jogértelmezést kértek a közelebbről meg nem nevezett “jogalkotótól”. A CIB Bank is jelezte, hogy mivel a szakaszos folyósítású hitelekre nem tér ki a törvény, állásfoglalást kértek a minisztériumtól.

Bonyolult számítás a megoldás

A törvény értelmezési problémájáról a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is értesült, a vizsgálat során arra jutottak, hogy automatikusan nem jár minden építési hitelesnek a kedvezmény, még ha van olyan szakasz is, amikor a meghatározott árfolyam alatt vette fel a hitelt. Példánkban a hitel e kritérium alatti hányada 97,5 százalék, míg a maradék rész mindössze 2,5 százalék. Mégis emiatt tagadták meg a végtörlesztést.

A felügyelet a törvényt az adott esetben úgy értelmezi, mintha az adós többször vett volna fel kölcsönt, de mégis egy hitelnek számít – mondta Binder István szóvivő a hvg.hu-nak. Hogy ki élhet a végtörlesztéssel, azt a banknak kell meghatároznia, de figyelembe kell venni, hogy mekkora összeget, milyen árfolyamon utaltak: azaz az egyes szakaszok folyósítási összegét és az árfolyamok súlyozott átlagát kell figyelembe venni. Ha ez a törvényben rögzített árfolyam alatt van, akkor élhet az adós a végtörlesztéssel, ha felette, akkor nem – tette hozzá a PSZÁF szóvivője.

Mindezt a már említett példa esetében azt jelenti, az Erste Bank rosszul járt el, amikor elküldte az ügyfelet, hiszen az a kölcsön túlnyomó részét 148 forintos árfolyamon vette fel, és a hitel elenyésző része esik ki a 180 forint/svájci frank árfolyamhatárból.

Nem volt flott az indulás

Nem ez volt egyébként az első eset, amely a végtörlesztéses törvény kitalálása és életbe lépése óta fennakadást vagy éppen kiakadást okozott. Először a parlament hibázott, amikor az eredeti törvényt olyan gyorsan írták és szavazták meg, hogy elfelejtették beleírni, a szabad felhasználású hitelek végtörlesztése után sem kell illetéket fizetni.

A Volksbank pedig olyan űrlapot akart aláíratni az ügyfelekkel, hogy ha alkotmányellenesnek nyilvánítják a jövőben a törvényt, akkor visszamenőleg kifizeti az árfolyamkülönbségből adódó tartozást. A PSZÁF végül megtiltotta az űrlap használatát, és a bank kénytelen volt visszavonulót fújni.

forrás: hvg.hu

Jelzálog.com - lakáshitel, hitelkiváltás, hiteltanácsadás

Nem tartja valószínűnek, hogy lesz újabb mentőcsomag azoknak a hiteleseknek, akik kimaradnak a kedvezményes végtörlesztés lehetőségéből – válaszolta Varga Mihály a hvg.hu kérdésére csütörtökön Pécsen.

Pedig Orbán Viktor szóvivője két hete azt mondta, Matolcsy György feladatul kapta, hogy – a megosztott tehervállalás elvének figyelembevételével – dolgozzon ki egy javaslatot azok esetére is, akik a rögzítettnél rosszabb árfolyamon vettek fel devizahitelt. Szijjártó Péter szerint az érintettek az összes devizahiteleshez képest viszonylag kevesen vannak, a svájcifrank-hiteleseknek például a 4,5-5 százaléka vette fel 180 forintnál erősebb árfolyamon a kölcsönét.

Varga Mihály szerint ugyanakkor a szerdán bejelentett eszközkezelő jelentős segítség, és emellett több intézkedés van, ami a hiteleseket segíti. Ezek között említette a pozitív adóslistát, a kamattámogatási rendszert és a törlesztési árfolyamgátat. “Azon vagyunk, hogy minden ember tudjon élni valamilyen lehetőséggel, ha a hitel törlesztésével nehézségei támadnak, hogy ne vesszen el a fedél a feje fölül” – tette hozzá a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.

forrás: hvg.hu

Jelzálog.com - lakáshitel, hitelkiváltás, hiteltanácsadás

Forrás: portfolio.hu

Jelzálog.com - lakáshitel, hitelkiváltás, hiteltanácsadás