A SzocPol (lakásépítési kedvezmény) célja:

Magyarország területén 2010. január 1-jét követően kiadott építési engedéllyel rendelkező:

• új lakás építése vagy
• használatbavételi engedéllyel rendelkező új lakás vásárlása

Vételár/éptési költség felső korlátja:

• építés esetén az általános forgalmi adó nélkül, a lakóépület teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó bekerülési költség,
• vásárlás esetén az általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott, a lakás teljes nettó alapterületére számított egy négyzetméterre jutó vételár

nem haladhatja meg a 300.000 forintot, alacsony energiafogyasztású lakás esetén a 350.000 forintot.

Ki veheti igénybe az új szocpolt?

- magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján a magyar állampolgár jogai a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

- a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,

- a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy menekült, vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik.

- a természetes személyek (házastársak, élettársak, egyedülállók) már meglévő gyermekek után, illetve

- a 40. életévüket be nem töltött fiatal házaspárok – meglévő gyermekei számától függetlenül – legfeljebb két születendő gyermek vállalása esetén. Megelőlegezett lakásépítési támogatás esetén a gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek esetén 8 év.

- a korábban született gyermeke után igénybevevő a később született gyermeke után a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződésből eredő az igénylés időpontjában fel nem mondott kölcsöntatozás csökkentésére, a lakáscélú kölcsönszerződés megkötésének időpontjában érvényes összegben és feltételekkel.

Ki után vehető igénybe az új szocpol?

A támogatott személy a lakásépítési támogatást igénybe veheti:

• a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző vér szerinti és örökbefogadott gyermeke után, vagy
• gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együtt élő és általa eltartott gyermek után, ha az igénylő vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszűnése esetén a lakásépítési támogatást visszafizeti,
• vagy támogatott személyekből álló fiatal házaspár – a meglévő gyermekei számától függetlenül – legfeljebb két születendő gyermek vállalása esetén

Fontos jogszabályi feltételek, kikötések:

• Az igénylőknek áfás számlabemutatási kötelezettséget kell vállalniuk a vételárról vagy építés esetén a bekerülési költség (banknak benyújtandó költségvetés) legalább 70%-áról.
• Az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa.
• Az igénylőknek vagy a támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük a támogatás célja szerinti ingatlanban.
• Az igénylőnek valamint a vele együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya, vagy lízingbe vett lakása a jogszabályi kivételektől eltekintve nem lehet.
• Az igénylő és az együtt költöző a bekerülési költség vagy a vételár kiegyenlítésére kell, hogy felhasználja a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakásnak eladási árát is.
• Az igénylők közül legalább az egyiknek biztosítottként bejelentett, az igénylőnek köztartozásmentes adózónak kell lennie.
• A támogatás célját képező lakásnak „B” vagy annál kedvezőbb energetikai minősítési osztályúnak kell lennie.
• Az igénylőknek áfás számlabemutatási kötelezettséget kell vállalniuk a vételárról illetve építés esetén a bekerülési költség legalább 70%-áról.
• Az igénylőknek a lakáscél megvalósulását követően a lakásban lakóhelyet kell létesíteniük.
• Új lakás építése esetén a használatbavételi engedélyt és az energetikai tanúsítványt be kell nyújtani.

A méltányolható lakásigény kielégítésére szolgál, tehát:

1. minimum lakás-alapterületet követel meg a gyermekszám függvényében (min. 60 m2)
2. felső korlátot ír elő a lakás alapterületének nagyságára (160 m2)
3. meghatározza a nettó alapterületre vonatkozó maximális bekerülési költséget /vételárat (300 / 350 eFt/m2).

A nyújtható támogatás mértéke függ a gyerekszámtól és a lakás alapterületétől, az alábbiak szerint:

Méltányolható lakásigény táblázata

A támogatás mértékének megállapításánál szorzószámokat alkalmaznak, az alábbiak szerint:

• „A” (energiatakarékos) energetikai minősítési osztályú lakás esetén 1,1-es,
• „A+” (fokozottan energiatakarékos) energetikai minősítési osztályú lakás esetén 1,2-es,
• alacsony energiafogyasztású lakás esetén 1,3-as szorzószám alkalmazásával kell megállapítani.

A lakásépítési támogatás később született gyermek után igényelhető összege – az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterületétől függetlenül – gyermekenként 400.000 Ft.

 A támogatás (szocpol) folyósításának főbb szabályai:

Új lakás építése esetén:

• készültségi fokkal arányosan,
• utólagosan és
• a lakásépítési támogatás utolsó részletét a használatbavételi engedély kiadását követően folyósítható

Új lakás vásárlása esetén egy összegben kell folyósítani.

Jelzálog.com - lakáshitel, hitelkiváltás, hiteltanácsadás

Mi a lényege?

A hitel törlesztése rögzített árfolyamon történik:

• CHF esetén 180 Forintos devizaárfolyamon
• EUR esetén 250 Forintos devizaárfolyamon
• JPY esetén 2,5 Forintos devizaárfolyamon

Ez a frankhiteleseknek átlagosan 25, az euróhiteleseknek 14, a jenhiteleseknek pedig 6 százalékkal jelent alacsonyabb havi törlesztési terhet a jelenleginél.

A devizában esedékes havi kamat és a kezelési költség 180-270 HUF/CHF; 250-340 HUF/EUR; valamint 2,5-3,3 JPY/HUF közti különbözetét a Magyar Állam és az Ön bankja 50%-50%-ban átvállalja, így a gyűjtőszámlán 5 évig csak a devizában esedékes havi tőkerész 180 (250; 2,5) forintárfolyam feletti része gyűlik, a kamatrész árfolyamfelárát úgymond ajándékba kapja államtól és banktól. Kombinált ill. türelmi idős hiteleknél, ez  gyakorlatilag a teljes törlesztő részlet különbözetet jelenti, hiszen ezen esetekben az ügyfél tőkét egyáltalán nem törleszt a futamidő első 1-10 évében (konstrukciótól függően).

Amennyiben a törlesztési árfolyam meghaladja CHF esetében a 270 forintot, EUR esetében a 340 forintot, JPY esetében a 3,3 forintot, akkor az árfolyam-különbözet megfizetését teljes egészében átvállalja a Magyar Állam.

Mikortól és meddig lehet igényelni az új árfolyamrögzítést?

Feltételek:

Az árfolyamrögzítést minden olyan lakóingatlannal fedezett deviza alapú hiteles és lízingszerződéssel rendelkező igényelheti:

• akinél a hitel fedezete Magyarországon bejegyzett lakóingatlan!
• akinek az eredeti hitelösszege nem haladja meg a 20 millió forintot
• aki nincs 90 napnál nagyobb késedelemben és nem áll semmilyen más banki fizetéskönnyítő program hatálya alatt.
• Nem vonatkozik tehát a törvény és az árfolyamrögzítés mindazokra, akiknek devizában történt a hitel folyósítása (devizahitelük van).
• Az első két hónapban a pénzintézetek kizárólag a közszférában dolgozók kérelmét kötelesek befogadni, majd ezt követően júniustól a lakáscélú hitelesekét, szeptembertől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkező adósokét. A javaslat viszont nem zárja ki, hogy a pénzügyi intézmények már korábbi időpontban is befogadjanak ezeket a kérelmeket.
• Azon közszférában dolgozók, akik végtörlesztésre is jogosultak voltak és szándékukat a hitelintézetnek és a munkáltatónak is jelezték, azok akár több százezer forint vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak februárig visszamenőleg.Ők megkapják a két időszak közötti időszak alatt megfizetett törlesztő részlet és a rögzített árfolyam alapján fizetendő törlesztő részlet közötti különbségét. Ez akár több százezer forint is lehet 5 hónap alatt. Ezt a támogatást a fennálló devizakölcsön előtörlesztésére kell a pénzügyi intézmény részére átutalni. A közszférában dolgozók a támogatás mellett még kamattámogatást is kaphatnak, mellyel tovább csökkenhet a havi teher.

A törvény értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy azok, akik nem voltak jogosultak a végtörlesztésre, azok nem kaphatnak állami támogatást, annak ellenére, hogy kérnek árfolyamrögzítést.

Egyéb fontos információk:

• A devizaalapú lakáshitelesek és lakáslízingesek június 1-jétől, a szabad felhasználású lakáshitelesek szeptembertől kérhetik az árfolyam rögzítését. A lakáslízingesek közül csak azok élhetnek a lehetőséggel, akik 2011. december 15-e előtt kötöttek szerződést.

• Bár a jogszabályban meghatározták, melyik típusú hitellel mikortól vehető igénybe az árfolyamgát, vagyis mikortól kötelesek a bankok befogadni a kérelmeket, a pénzintézetek saját döntésük alapján ennél előbb is léphetnek az egyik elfogadott módosító indítvány alapján. Így érdemes már korábban is érdeklődni a hitelt folyósító banknál.

• Az árfolyam rögzítésére legalább 36, legfeljebb 60 hónapig, de legkésőbb 2017 közepéig lesz lehetőség. Ez idő alatt a devizaalapú hiteltörlesztések árfolyamát rögzítik (svájci frank 180, euró 250, japán jen 2,5 forinton). Az árfolyamkülönbség kamatrészétől megszabadul az ügyfél, mert azt az állam és a bank közösen kifizeti helyette.

• Aki már egy jó ideje fizeti a devizahitelét, kevésbé járhat jól az árfolyamgáttal, mint aki csak pár éve vette fel. A később felvett hiteleknél ugyanis a törlesztésben nagyobb a kamatrész, mint a régebbi hiteleknél, hiszen a bankok először nagyrészt a kamatot szedik be. Ha pedig nagyobb a kamatrész, akkor nagyobb az a rész is, amit az állam és a bankok átvállalnak az ügyfél helyett az árfolyamkülönbségből.

Jelzálog.com - lakáshitel, hitelkiváltás, hiteltanácsadás

A Magyar Nemzeti Bank devizaeladási programot hirdet a késedelmesen törlesztett devizakölcsönök átváltásához; a program összességében nem lesz hatással az ország külső sérülékenységére – közölte a jegybank a honlapján kedden.

Jelzálog.com - lakáshitel, hitelkiváltás, hiteltanácsadás

A kormány – miközben a konvergenciaprogrammal ismét egy forgalom- és bevételcsökkentő megoldást nyom le egyeztetések nélkül a bankok torkán a tranzakciós adóval, kérni is tud. Miután híreink szerint a kormányzatot meglepte, hogy a korábbi döntések bizonytalansága miatt a lakosság kitüntetett része, a közalkalmazottak nem tolonganak az árfolyamgát II. megoldás iránt – a bankok az első 20 napban mindössze 30 ezer érdeklődést tapasztaltak, míg a szerződéskötések száma elenyésző – Matolcsy György levélben kért segítséget a hitelintézetektől a program sikerének megóvása érdekében. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kabinet emellett elkezdte saját költségén propagálni is a megoldást.)

A hitelintézetek a közalkalmazotti és a köztisztviselői ügyfélkör elmúlt hetekben tapasztalt érdeklődése mellett lehetőséget látnak a folyamat felgyorsítására – tájékoztatott a Magyar Bankszövetség. Kovács Levente főtitkár tájékoztatása szerint a szövetség elnöksége felkérte az érintett hitelintézeteket, hogy a korábban megfogalmazott lépcsőzetes bevezetéshez képest egy hónappal korábban, azaz már jövő szerdától fogadják be a lakáscélú jelzáloghitellel rendelkezők számára az árfolyamgát II. szerződéshez kapcsolódó kérelmeket. Ugyancsak egy hónappal korábban, az eredetileg tervezett szeptember 1. helyett augusztus 1-től pedig megnyílik a megoldáshoz való csatlakozás lehetősége a szabadfelhasználású jelzáloghitel adósoknak.

A folyamat felgyorsításához nincs szükség jogszabály-módosításra, mivel az eredetileg is lehetővé tette, hogy a hitelintézetek saját belátásuk szerint korábban fogadják be az igényeket – más kérdés, hogy most ezt a megoldás sikeréért aggódó gazdasági miniszter kérésére teszik meg.

forrás: napi.hu

Jelzálog.com - lakáshitel, hitelkiváltás, hiteltanácsadás

teljes körűen kitöltött és aláírt gyűjtőszámlahitel-igénylő lap és nyilatkozatok

Forrás: OTP Bank

Jelzálog.com - lakáshitel, hitelkiváltás, hiteltanácsadás

A törvény szerint áprilistól júliusig csak a közszolgák jogosultak az árfolyamrögzítés igénylésére, a nem állami alkalmazásban álló lakáshitelesek az év második felétől, a szabad felhasználású jelzáloghitellel bírók pedig csak szeptembertől kerülhetnek sorra. Ezt a menetrendet a nagy torlódás elkerülése miatt alkudták ki a bankok, de az első hetek tapasztalatai alapján ez inkább akadályozza, mint segíti a devizahiteleseket. A devizahiteleseket részben mintha hidegen hagyná a lehetőség, részben nem tudnak róla, hogy már most is igényelhetik, pedig ezt szinte vétek nem kihasználni.

Fordított érdekeltség

A szabályokat úgy sikerült megalkotni, hogy a rendszert faramuci ellenérdekeltségek teszik bonyolulttá. A közszolgák, akik már most szaladhatnának az árfolyamrögzítésért, részben abban érdekeltek, hogy halogassák a kérelmüket a számukra kijelölt időszak végéig. Azokra az állami alkalmazottakra igaz ez, akik – miután tavaly decemberben Orbán Viktor külön levélben buzdította őket erre – tavaly év végéig megpróbáltak a fix árfolyamú végtörlesztéssel kiszállni a devizahitelből, de végül lecsúsztak a lehetőségről, mert a beígért kedvezményes hitelt nem biztosította a kabinet. A mintegy 70 ezres teljes devizahiteles közalkalmazotti rétegből ők vannak a többségben: január közepén mintegy 40 ezer érintett panaszkodott arról, hogy bár élni kívánt a végtörlesztéssel, ezt nem tudta megtenni, és átverve érzi magát. Éppen az ő kárpótlásukra döntött végül a kabinet extra kedvezményekről, amelyek viszont részben indokolják a közszolgák lassúságát.

A kormány ugyanis úgy fogadta el a jogszabályt, hogy ez a kör egy egyszeri vissza nem térítendő állami támogatást is kap: kifizetik a mostani és a kedvezményes havi törlesztés közötti különbséget a februártól legfeljebb júliusig terjedő időszakra. Az ajándékba kapott pénz tehát attól függ, hogy ki mikor lép be az árfolyamrögzítésbe – minél később, annál többet kap kézhez egyszeri juttatásként. Ez néhány tízezer forintra is rúghat, amelyért már valószínűleg megéri kicsit lustálkodni, és majd májusban, júniusban elkezdeni az ügyintézést.

Ezzel szemben a mezei devizaadósoknak, akik egyelőre nem járulhatnak a banki ügyintézők elé, éppen a nagyobb sietség állna az érdekükben. A 300 forint közelében kitartó euróárfolyam, illetve a majdnem 250 forintos frankárfolyam 20-40 százalékkal nagyobb terhet ró rájuk, mint amekkorát a rögzített árfolyam, esetükben tehát néhány hónap is lényeges könnyítést jelentene. Főleg akkor, ha a programban rejlő befektetési lehetőséget is ki tudják használni, és a megspórolható pénzt például lakástakarék-pénztári szerződés révén kedvező feltételekkel félre tudják tenni a 2017-tól újra megugró törlesztésre.

A törvény megengedő

A jogszabály nem vési kőbe a menetrendet, nem tiltja meg, hogy a bank – ha ideje engedi – a közalkalmazottakon kívül már most is bárkit kiszolgáljon. Pusztán annyit rögzít, hogy a “pénzügyi intézmény köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a hiteladós hiánytalan kérelmének átvételétől számított 60 napon belül” a hitelkeret-szerződést megkössék.

Az [origo] által megkeresett bankok – a CIB, az Erste, az UniCredit, a Budapest Bank és a K&H – egyformán gyér érdeklődésről számoltak be a közalkalmazottak részéről. Bankonként legfeljebb néhány százan igényelték az első három hétben a konstrukciót, így összesen néhány ezer emberről van szó. A Magyar Bankszövetséget nem lepte meg, hogy egyelőre nincs roham, jóllehet korábban legalább 50 százalékos részvétellel számoltak.

forrás: origo.hu

Jelzálog.com - lakáshitel, hitelkiváltás, hiteltanácsadás

"Minden a legnagyobb rendben van."

Lentebb a PSZÁF sajtóközleménye a végtörlesztés kapcsán folytatott ellenőrzésekről, eljárásokról. A bankok összesen 68 milliónyi bírságot fizettek meg (pontosabban ennyi lett rájuk kiszabva…). Ez a nagyságrendű összeg nagyjából 4-5 banki ügyfél végtörlesztett hitelének felel meg. Ugyan én hitelközvetítőként nem segíthettem korábbi ügyfeleimnek a végtörlesztés ügyintézésében, többen is elmesélték keserű tapasztalatukat, ami alapján úgy ítélem meg, a bankok nem minden esetben indokoltan utasították el az ügyfél hitelkérelmét, éppen a legutolsó pillanatban. Vajon arányos az a 68 millió forintnyi bírság?

“Közel száz célvizsgálatot és egyedi fogyasztóvédelmi beadvány nyomán indult eljárást folytatott le a PSZÁF eddig a fix árfolyamú végtörlesztéssel kapcsolatos problémák miatt.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a fogyasztói érdekek védelmében kiemelt figyelemmel kíséri a rögzített árfolyamon történő végtörlesztésre vonatkozó jogszabályok betartását, azok 2011. szeptember végi hatályba lépése óta. A fogyasztók jelzései, beadványai alapján a PSZÁF célvizsgálatokat, illetőleg témavizsgálatot indított az ügyfelek széles körét érintő esetleges jogsértések feltárása, megszüntetése érdekében. A hatóság ennek keretében rendszeresen elemezte a pénzügyi intézmények gyakorlatát, és intézkedésekkel, bírságokkal szabott gátat a fogyasztók széles körét érintő jogsértéseknek.

A PSZÁF-ot tavaly október óta több mint tízezer fogyasztó kereste meg a végtörlesztéssel kapcsolatosan levélben, személyesen, telefonon. A PSZÁF ezek nyomán a fogyasztók szélesebb körét érintő helytelen gyakorlatok gyanúja miatt eddig 19 esetben kezdett célvizsgálatot, az egyedi fogyasztói problémákat jelző ügyek kapcsán pedig további 67 alkalommal indult vizsgálat.

A PSZÁF-nak a végtörlesztéssel kapcsolatos ellenőrzései többek között kiterjedtek a pénzügyi szervezetek által alkalmazott formanyomtatványok tartalmára; a nyomtatványokban rögzített jogszabálysértő feltételek alkalmazására; a végtörlesztéshez kapcsolt költségek felszámítására; a végtörlesztéssel kapcsolatos igazolás, vagy a jelzálogjog törlésére vonatkozó engedély határidőben történő kiadására; a deviza alapú hitelek mellett a devizában folyósított hitelek végtörlesztésének gyakorlatára; a kedvezményes árfolyam alkalmazásával kapcsolatos jogosultság elbírálására, tekintettel a kölcsön folyósításakor alkalmazott árfolyam mértékére.

A közelmúltban a PSZÁF 6 intézményt érintően témavizsgálatot is indított a beérkezett fogyasztói jelzések alapján. Több ügyfél ugyanis azt sérelmezte, hogy végtörlesztésük annak ellenére hiúsult meg, hogy minden előfeltételnek megfeleltek, minden szükséges igazolást benyújtottak, s a kívánt fedezet – akár ugyanattól a hitelintézettől sikeresen igényelt forinthitel – is rendelkezésre állt. A végtörlesztési folyamat legvégén azonban pénzügyi intézmények arra hivatkoztak, hogy annak idején, legelső lépésként nem nyújtották be a végtörlesztési igénybejelentést tartalmazó formanyomtatványt. A témával kapcsolatos felügyeleti vizsgálat még folyamatban van.

A PSZÁF a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés pénzügyi intézmények általi végrehajtása kapcsán végzett és már lezárt ellenőrzései során eddig több mint 68 millió forintnyi fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.”

Jelzálog.com - lakáshitel, hitelkiváltás, hiteltanácsadás

Elfogadta a parlament kormánypárti többsége azt a módosító javaslatot, amely lehetőséget teremt arra, hogy összevonják a Magyar Nemzeti Bankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. Tehát nem az összevonást döntötték el, csak felkínálják a lehetőséget, hogy ilyenre sor kerülhessen.

A törvénynek hátra van még a zárószavazása, azt a tervek szerint a két ünnep között ejti meg az Országgyűlés.

A jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonásának tervét bírálta az Európai Központi Bank, mert az összevonás révén a jelenlegi jegybankelnök mandátuma ugyan nem járna le, de Simor András csak alelnök lenne az új csúcsintézményben – ahogyan a PSZÁF jelenlegi elnöke, Szász Károly is -, Simornak így lenne főnöke, ez pedig sértheti a jegybank személyi függetlenségét.

A két szervezet összeolvasztásának előkészületei szorosan kapcsolódnak a szintén a jövő heti ülésen szereplő új jegybanktörvényhez. Az új jegybanktörvénynek a visszavonását kérte az Európai Bizottság, mert az szintén sértheti a jegybank függetlenségét. A kormány erre nem adott garanciát, ezért megszakadtak az előkészítő megbeszélések a múlt héten az EU, az IMF és a magyar kormány között egy pénzügyi segítségnyújtásról.

A kormány terve az lehet, hogy ha az EU és az IMF párosa nem ad hitelt Magyarországnak, és ezzel veszélybe kerülne az ország finanszírozása, akkor a jegybanki devizatartalékhoz nyúlnának.

Jelzálog.com - lakáshitel, hitelkiváltás, hiteltanácsadás

Az igazság fele olykor kevés. De még ha az igazság 86 százalékát vesszük, akkor is mennyi marad belőle a kezünkben? Csak ennyi: gazság.

Mindezt csak azért érdemes előrebocsátani, mert Orbán Viktor rengeteg igazságot mondott el hétfői parlamenti beszédében. A kereskedelmi bankokat el kell választani a befektetési bankoktól? Hát persze! Sok progresszíven gondolkodó közgazdász gondolja így. Ezt már 1933-ban megtették az Egyesült Államokban, éppen a válság tapasztalataiból okulva. Bill Clinton nevéhez fűződik, hogy ezt a szétválasztást megszüntette. Bill persze ezt is ki tudta magyarázni, akárcsak a Monica Lewinsky-ügyet. A jó öreg Bill arra hivatkozott, hogy megkönnyítette a válságkezelést, hogy már hatályon kívül helyezték a szétválasztást előíró törvényt (Glass–Steagall törvény). Ami igaz, csak épp a teljes összeomlás kockázata is kisebb lett volna.

“A szabályozás nem szitokszó” – mondta a miniszterelnök. Ebben is teljesen igaza van. Abban is sok az igazság, hogy a bankok befektetéseiért a tulajdonosoknak, a részvényeseknek kell vállalniuk a felelősséget. Valóban, ez lenne a helyes, csak épp az óriásira nőtt rendszerkockázatok miatt ezt az államok nem engedhetik meg maguknak. S nem a bankárok, hanem általában a polgáraik miatt, mivel egy kontrollálatlan hitelválságban sajnos nemcsak a bankárok mennének tönkre, hanem gyakorlatilag mindenki más is.

Ami viszont biztosan nem helyénvaló: azt a benyomást kelteni, hogy a bankok viselt dolgai igazolják a magyar gazdaságpolitika irracionális lépéseit. Róna Péter – a közgazdász, aki szerint a bankok devizaalapú hitelei hibás termékek voltak – nemrégiben vitatkozott egy fórumon Surányi Györggyel, a CIB elnökével. Könnyen el lehet képzelni, Róna mennyire kemény szavakkal szapulta a bankárokat. De egyvalamiben mégis egyetértett Surányival: a kormány végtörlesztési akciója tovább ront a helyzeten.

A bankokat valóban szabályozni kell, de nem szabad elvonni a tőkéjüket. Mert bármennyi gond is van a bankokkal, a hiteleikre szükségünk van.

forrás: fn.hu

Jelzálog.com - lakáshitel, hitelkiváltás, hiteltanácsadás

Fekete Róbert sajtószóvivő tájékoztatása szerint az elsőrendű vádlott 2009 januárja és márciusa között a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet kaposvári bankfiókjánál – 2000 novemberétől itt bankszámlával rendelkezett, s jól ismerte a banki alkalmazottakat – személyi kölcsönök felvételénél hitelközvetítőként vett részt oly módon, hogy valótlan tartalmú dokumentumokat csatolt a hitelkérelmekhez.

A kölcsönt felvevő vádlottaknak a kölcsön felvételekor megfelelő vagyonuk, jövedelmük, a törlesztőrészletek megfizetésére reális lehetőségük nem volt, a vádlottak szándéka az volt, hogy jogtalan haszonszerzési céllal a sértetti hitelintézet képviselőjét megtévesszék.

A sajtószóvivő hozzátette: az elsőrendű vádlott valamennyi kölcsönkérelem elbírálásakor, illetve az elbírált kérelmek alapján történt kifizetések időpontjában jelen volt, a felvett kölcsönökből különböző összegekben részesült. Az elsőrendű vádlott az ügyintézők megtévesztésével 37 millió forintot meghaladó kárt okozott a hitelintézetnek, ez részben, 527 ezer forint erejéig megtérült.

Jelzálog.com - lakáshitel, hitelkiváltás, hiteltanácsadás