Házasság: hogyan kössük össze az életünket?

A házasság egy bevett jogi, pénzügyi formája az együttélésnek, de jó esetben nem csupán a vagyonközösség kapcsolja össze a benne élőket. Aki még nem házasodott össze, talán nem is tudja a jogi hátterét ennek az ősi intézménynek. És ha ebben a témában tájékozódsz, érdemes elolvasni cikkünket a 2022-es esküvői költségekről is.

Mi az a házasság? 

A házasság jelentéséről bizonyára mindenkinek él egy kép a fejében, de hogy lehet ezt pontosan megfogalmazni? Nézzük meg, mit ír a Wikipedia definícióként: „A házasság az európai hagyomány és a hatályos magyar jog szerint egy felnőtt férfinak és egy nőnek jogilag elismert és szabályozott életközössége. A házasság egyéb formái is léteznek: számos társadalom ismeri a poligámiát, ahol egy személynek több házastársa lehet. 2001-től kezdve számos ország jogrendszerében a házasság fogalma kiegészült az azonos neműek házasságával.”

Természetesen más szabályok vonatkoznak az egyházi házasságkötésre. A polgári házasságra vonatkozó legfontosabb kitétel, hogy jogilag elismert és szabályozott életközösség. De hogyan lesz a kapcsolatunk együttélésünk jogilag is elismert és miként van szabályozva a házasság? Először nézzük, hogy milyen lépéseket kell tennünk ahhoz, hogy megházasodjunk!

Mit kell tennünk a házasság megkötése előtt? 

Mielőtt megkötnénk a házasságot, el kell mennünk személyesen az anyakönyvvezetőhöz, hogy bejelentsük házasságkötési szándékunkat és nyilatkozzunk arról, hogy a házasságnak nincs jogi akadálya. Fontos, hogy a bejelentéstől számított legalább harminc napnak el kell telnie a házasság megkötéséig. Lehet kérvényezni, hogy rövidebb legyen a a várakozási idő (pl. halálos betegség vagy egyéb ok miatt), ezt a kérvényt a jegyző bírálja el.

A szándékbejelentésről és a nyilatkozatokról az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel.  Okiratokkal kell igazolnunk a személyazonosságunkat, állampolgárságunkat, az anyakönyvbe bejegyzendő adatokat.

És hogy miről kell niylatkoznunk? A házassági névről; ha a menyasszonynak van egy gyereke, akinek nincs jogilag apja, akkor a vőlegény nyilatkozhat arról, hogy gyermekeként ismeri el. (Ezt nevezik az utólagos házasságkötés esetén beálló apasági vélelemnek). A házasulandók bejelenthetik a gyermek családi nevét, ha a menyasszony a saját nevét viseli a házasságban. A nyilatkozattételi kötelezettség alól akkor lehet mentesülni, ha a házasulók valamelyike közeli halállal fenyegető egészségi állapotban van. Ilyenkor a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.

Létezik még kötelező jegyesség? 

Az eljegyzés ma már csak a szokások szintjén létezik, vagyis jogilag nem vagyunk kötelesek eljegyezni egymást ahhoz, hogy később megházasodjunk. Viszont a fent említett harminc nap valamilyen szinten helyettesíti a jegyesség funkcióját. Akik jegyben járnak, azok jogilag (bizonyos eljárásokban) hozzátartozóknak minősülnek.

Mennyi a kötelező várakozási idő házasságkötés előtt?

A bejelentés és a házasságkötés között legalább harminc napnak el kell telnie.

Milyen akadályai lehetnek a házasságnak, házasságkötésnek?

Van néhány akadálya annak, hogy a két fél összeházasodhasson. Ezek közül egyes akadályokat nem lehet feloldani, ezeket nevezik abszolút akadályoknak. A relatív akadályokat akár el is lehet gördíteni az útból.

Abszolút akadályok

• azoknak a személyeknek a házassága, akiknek korábbi házassága fennáll,
• egyenesági rokonok egymással,
• testvérek egymással,
• cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személyek házassága,
• 16. életévét be nem töltött kiskorúak házassága,
• a gondnokság alá helyezés nélkül is teljesen cselekvőképtelen állapotban személyek házassága,
• az örökbefogadónak az örökbefogadottal az örökbefogadás fennállása alatt.

Relatív akadályok  

• a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával nem lehet házasságot kötni (pl. nagybácsi – unokahúg), kivéve ha a jegyző ez alól felmentés ad
• 16-18 év közötti kiskorúak nem köthetnek házasságot (ebben az esetben a felmentést nem a jegyző adja meg, hanem ennek a házasságnak a megkötéséhez a gyámhatóság előzetes engedélye szükséges).

A 16. évét betöltött kiskorú csak akkor köthet házasságot, ha a gyámhivatal megadja az engedélyt, ami a jogerőre emelkedését követő 6 hónapig érvényes. A kérelmet a kiskorúnak személyesen kell előterjesztenie.

Hogyan történik a házasság megkötése? Milyen szabályai vannak?

Van néhány dolog, ami törvényileg szükséges a házasság megkötéséhez. Először is kell két házasulandó fél, akiket nem akadályoz semmi abban, hogy összekössék az életüket és kell két tanu. Aztán kell egy anyakönyvvezető, aki lehet a polgármester, a jegyző, vagy az adott település polgármesteri hivatalának köztisztviselője, aki rendelkezik a megfelelő képesítéssel. A házasságkötés történhet az erre a célra rendelt hivatalos helyiségben, de rendkívüli esetben (és ez bizony gyakran előfordul) lehet kérelmezni külső helyszínen a házasságkötést. Általában ennek már külön költsége van, mely településenként eltérő, helyi rendelet állapítja meg az összegét.

Fontos, hogy a házasságkötés során mind a két félnek jelen kell lennie és ki kell jelenteniük, hogy egymással össze szeretnének házasodni. Az anyakönyvi bejegyzést alá kell írnia a házasulandó feleknek, a tanuknak és a tolmácsnak (ha szükség volt a munkájára). Abban az esetben lesz érvénytelen a házasságkötés, ha az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségében járt el vagy ha a házasulandók nem voltak egyszerre jelen, amikor a kijelentést megtették.  

És ha bővebben szeretnénk elolvasni a vonatkozó törvényeket, akkor lapozzuk fel a Polgári Törvénykönyvben az alább paragrafusokat:

• 2013. évi V. törvényt 4: 7. §
  2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 98. §, a 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 33. § (2) 4. pont
• az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 13. §, 17. §, 27. §
  az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet 12. §

Mi vonatkozik a házasságkötés után a névviselésre?

Itt elég széles a választék, a családjogi törvény alapján (Csjt. 25. § )

A feleség dönthet arról, hogy a házasságkötés után
a) kizárólag a maga teljes nevét viseli (pl. Tóth Hilda), vagy
b) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja (példa: Horváth Istvánné Hilda), vagy
c) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja (példa: Horváthné Tóth Hilda), vagy
d) a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét (Horváth Hilda).
(2) A férj a házasságkötés után
a) kizárólag a maga teljes nevét viseli (Horváth István), vagy
b) a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét (Tóth István).
(3) A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét Tóth-Horváth István.

Segíthetünk?

Add meg adataidat, kollégánk maximum egy munkanapon belül keresni fog!