Mivel a magyar kamatfelárak a régióban tapasztalhatónak a dupláját teszik ki, a lakáshitelek magas kamatfelárának csökkentése mellett szólalt fel múlt héten Nagy Márton, az MNB alelnöke. Azt, hogy mi lehet a magasabb felárak oka a jegybank egy tanulmányban fejtette ki.
Pedig a lakásvásárlók mellett a bankok is profitálhatnának a felárak, azaz a kamatok csökkentéséből.
Ezt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a két ünnep között adott interjúban mondta el. Ugyanis hazánkban 5 % körül alakul a lakáshitelek átlagos kamatlába, míg ha a környező országokban elérhető alacsonyabb felárral számolhatnánk, akkor ez akár 3 % közelébe is csökkenhetne, mint ahogy azt az alábbi grafikon is mutatja.
A hazai magas kamatfelárakat a Hitelintézeti Szemle decemberi kiadása szerint nem a magasabb működési költségek indokolják, ugyanis ez a kérdés ennél összetettebb.
Az egyik magyarázat szerint a kamatfelárak magasabb szintjét részben a hitelezés miatti tartalékolás magyarázza. A másik magyarázat szerint a kamatfelárak azért magasabbak, mert a hozamgörbe hosszabb vége jelentősen magasabb.
Ez eddig két olyan „magyarázat”, amivel „földi halandó” nem igazán tud mit kezdeni, de még szakmai szemmel nézve is inkább a „bullshit” kategóriába tartozik.
De hát boncolgassuk tovább a témát, hátha ráakadunk egy valóságosabb tényezőre
A szakértők szerint a kamatfelárakban jelentős a bankfiókok elhelyezkedésének szerepe is, ugyanis csak egy, vagy legfeljebb két bankfiók található a magyarországi járások közel 60 %-ában, így az itt élők hitelfelvételkor kénytelenek azoktól a bankoktól kölcsönt felvenni, amelyek rendelkeznek itt kirendeltséggel.
Emiatt az elszigetelt országrészek lakói drágábban jutnak kölcsönhöz, hiszen jellemzőn magasabb hitelkamattal adnak hitelt a kiterjedt hálózattal bíró pénzintézetek. És az eldugott településeken élőket nem ez az egyetlen, ami sújtja.
Jellemzően kisebb összegű hitelt vesznek fel a kevés bankfiókos járásokban élők, így a hitelösszeghez képest a termékek fix költsége aránylag jobban terheli őket. Emellett ezekben a térségekben jellemzően a keresetek is alacsonyabbak. Ezért a bankok sokszor magasabb kamattal adnak kölcsönt nekik abból a megfontolásból, hogy magasabb hitelezési kockázatot jelent az átlag alatti jövedelemmel rendelkező a hitelfelvevő.
Igaz a megélhetés költségei is alacsonyabbak ezekben a régiókban és így a hiteltörlesztési képessége nem lesz rosszabb, de hát a fenti tudományosnak tűnő magyarázatra hivatkozva magasabb profitot tudnak realizálni és hát valljuk be senki sem ellensége a saját pénzének.
Bankválasztás lehetőségének szűkössége = magas kamat
A tanulmány elemezése kimutatta, hogy a magyarokat három tényező befolyásolja a pénzügyi szolgáltató kiválasztásában:
- A termékek jellemzői és (az esetleges) korábbi bankkapcsolat,
- Személyes ízlés,
- Egyéb, egyéni preferenciák.
Ha figyelembe vesszük a fent leírtakat, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy a hitelfelvevők jelentős részének (a magyarországi járások 60%-ában) nincs lehetősége az összes bank ajánlata között választani a területi elhelyezkedés és a jövedelmi korlát okán. Tehát ezekben az esetekben az első két szempontot kikukázhatjuk, mivel az eszi-nem-eszi alapon tudnak választani.
Ennek bemutatására álljon itt egy-két satisztikai adat a bankfiókok földrajzi eloszlása tekintetében:
Magyarországon a járások felében tizenegy nagybank közül legfeljebb kettő van jelen, a járások háromnegyedében pedig legfeljebb négy bankból választhatunk.
A bankok a hiteleik árazásában ezt a koncentrációt egyébként rendesen ki is használják. A jegybank tanulmánya is rámutat, hogy a helyileg érdekelt bankok oligopolisztikusan határozzák meg az árat, amely drágább hiteleket eredményez a tiszta piaci versenyhez képest. Sőt azokra a bankokra jellemző ez a kamatszint megállapítás, amelyek a ritkán lakott járásokban jelen vannak.
Itt tennék egy kis kitérők az oligopolisztikus szó magyarázatával kapcsolatban, ugyanis ez megint egy olyan szakszó, amivel a valóság nagyon jól elfedhető és mégsem lehet senkit sem valami féle „csúnya” dolgon, ne adj Isten, törvény szegésen kapni.
Az oligopolium olyan piac, ahol kevés piaci szereplő van a kínálati oldalon és ezáltal meglehetősen nagy piaci erővel rendelkeznek. Magyarán jelen esetben kevés bank hiteléből tudunk választani és ők pedig piaci erejüknek köszönhetően olyan árat szabnak meg, amit nem szégyelnek.
Továbbá a bankok többsége egy bizonyos jövedelmi csoportnak ad szívesen hiteleket, így a jövedelmi eltérések sem kedveznek sok hitelfelvevőnek.
Miért lenne érdemes, sőt profitbilis a kamatfelárat csökkenteni a bankok részéről?
Aárhatóan legfeljebb 2018 végéig maradhat fenn az alacsony alapkamat a jelenlegi jegybanki jóslatok szerint. Ennek emelkedése együtt járhat majd a lakáshitelek (és gyakorlatilag szinte minden hitel) kamatának emelkedésével, bár az ennél tovább fenntartott alapkamatot a nemzetközi környezet persze még indokolhatja.
Csökkenti a hitelfelvételi kedvet, különösen a fixált kölcsönöknél, a magas kamatfelár (és ezáltal a relatív magas hitelkamatok).
De viszont valószínűleg az alacsonyabb (hosszú távra is fixált) hitelkamatok kinyitnának egy olyan “hitelezési ablakot”, amellyel a bankok hitelezését felfuttathatnák és sok magyar családnak is segíthetne az otthonteremtésben.
És a várhatóan nagy szerződés szám miatt az így megnövekedett jelzáloghitel portfólió sem jelentene lényegesen magasabb hitelezési kockázatott a bankok számára. Igaz, számolniuk kell a volumenkockázattal.
Ezért amennyiben építkezésben vagy lakásvásárlásban gondolkodik és részletesebben szeretne információkat kapni a CSOK, illetve az 5%-os ÁFA igénybe vételének feltételeiről, továbbá ha az építkezéséhez, vásárláshoz lakáshitel felvételben gondolkodik és egyenrangú félként szeretne a bankokkal tárgyalni, illetve nem szeretne rosszul járni a törlesztő részletével, vegye igénybe a jelzalog.com hitelközvetítő kollégái segítségét!