Bár a CSOK ugyan igényelhető lenne ha be szeretnénk építeni a családi házunk tetőterét, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy azok a családok akik szüleik vagy rokonaik családi házának a padlásterét tervezték beépíteni, egyelőre ki vannak zárva az új lakásépítésekre igényelhető támogatásból. Noha megmaradt ugyan az elvi lehetőség, de kicsi az esélye a gyakorlatban.
Ráadásul ez alapvetően az új lakásépítésekre, tehát mind 1 vagy 2 gyermekesek, mind a 3 gyermekesek, így a CSOK 10+10 esetén is érvényes. Az szerepel ugyanis az új rendeletben, hogy:
„tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabad lépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, (…) újabb lakás jön létre.”
Mit jelent ez a gyakorlatban? A jelzalog.com szakértői szerint a rendelet alapján ez azt jelenti, hogy minimum 2 új önálló lakást kell felhúzni saját bejárattal, saját közművekkel, mivel a ráépítés alapjául szolgáló meglévő házrész akkor sem számít új albetétnek, ha azt társasházzá alakították és albetétté minősíttették.
A jelzalog.com úgy értesült, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium írásos iránymutatást ígért a bankoknak a rendelet helyes értelmezésére vonatkozóan.
Minden a matekon, azaz a négyzetméteren múlik
Mint ahogy azt már korábban említettük, a családi házak tetőterének beépítésére vonatkozó elvi lehetőség ugyan megmaradt mindenki számára, azonban az esélye a gyakorlatban már jóval kisebb lesz ennek a következők miatt.
- Ugyanis a tető hajlásszögétől és a további kialakításoktól függően a bruttó, illetve a rendeletben rögzített hasznos alapterület között jókora eltérés, akár 50% is lehet. Ebből következően csak ritkán teszi lehetővé egy átlagos családi ház alapterülete, hogy azon kettő a CSOK feltételeit teljesítő új albetét létesüljön. Például 100 négyzetméteres családi háznál maximum 50 négyzetméteres tetőtér beépítés lehetséges.
Noha egyértelműen nem lehet kijelenteni, de a rendkívül szigorú kereteket adó jogszabállyal a jogalkotónak feltehetően az esetleges visszaélések minimalizálása volt a szándéka. Arra ugyanis aligha lenne állami kapacitás, hogy az elkészült rá- vagy beépítéseket folyamatosan ellenőrizzék a későbbiekben azt vizsgálva, hogy vajon nem nyitották-e mégis össze a családok az átadás után az elkészült ingatlant.
Bruttó alapterület vs. nettó alapterület
Nem egyszerű az alapterület fogalmának meghatározása, különböző típusait egy kormányrendeletben (OTÉK) is definiálják. A jelzalog.com-on erről többször is írtunk bővebben.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem lehet majd a CSOK-ból tetőtéri ingatlant vásárolni. Erre azonban, főleg a három vagy ennél több gyermekkel rendelkező családoknak, leginkább a többlakásos rá- vagy beépítéses lakóingatlan fejlesztéseknél lesz lehetőség, melyeket főként a fővárosban, illetve a nagyobb városokban találhatunk.
Amennyiben részletesen érdekli a CSOK 10+10 vagy a többi állami támogatás, a jelzalog.com hitelközvetítő kollégái készséggel állnak rendelkezésére.
