Van-e versenytársa a lakáshitelnek?

A lakáshitel közismert, nincs olyan magyar ember, aki nem hallott még róla, ellentétben a lakáslízing fogalmával, amivel nem mindenki van tisztában.

A két lakáshoz jutási lehetőség nagyban hasonlít egymásra, a különbségeket itt fogjuk részletesebben tárgyalni, vajon versenytársa-e a lakáslízing a lakáshitelnek?

És vajon kinek ajánlható a lízing és kinek a lakáshitel.

Legyen már induláskor a tulajdonom, vagy később, a futamidő végén legyen az?

A pénzintézetek a lakáshitelért azért tudnak alacsonyabb kamatot felszámolni, mert a mi ingatlanunk a fedezet, amit jelzáloggal terhel meg a bank. Amit sokan szeretnek és ez a hajtóerő, hogy a lakás tulajdonjogát megszerezzük már az adásvétel pillanatában.

A lakáslízing kicsit más konstrukció, itt a lakás tulajdonjoga a lízingelő cégé marad, mi a részletek fizetéséig használatba kapjuk a lakást, akár kiadhatjuk bérbe. A lakás tulajdonjoga csak a részletek megfizetésének a végén lesz hivatalosan a nevünkre írva, de funkcionálisan használhatjuk.

A hitelbírálat mindkét esetben egyaránt van!

A lakáshitelnél is és a lakáslízingnél is igényli a bank az adós minősítését, mely esetben a következőket vizsgálják:

• elegendő-e a jövedelmünk a bank szempontja szerint
• a hitel fedezete megfelelő-e
• meg tudjuk-e fizetni a megfelelő jövedelemarányos törlesztő részletet a jegybank elvárása szerint

Az önerő mértéke a lízing felé hajlik!

• lakáshitel esetében az ingatlan forgalmi értékének 80%-át lehet hitelezni
• lízingnél viszont 85% a felső határ

Ez annyit jelent, hogy a 25 millió Ft-os lakáshoz elvileg a lakáshitelnél 5 millió Ft, 20%-os az önerő, a lízingnél 3,75 millió Ft ami 15%-os.

A bankok sok esetben nem támogatják az ügyfelek a maximális, azaz a 80%-os határig történő hitelezhetőséget, ennél általában szorosabb feltételeket támasztanak. Ez mind a lakáshitel, mind a lízing feltételeknél így van.

Önerő nélkül:

A lehetőség megvan, de igen kockázatos, mivel pótfedezet kell, ami egy újabb ingatlan bevonásával jár és kedvezőtlen alakulás esetén ezt az ingatlant is elveszíthetjük.

Mit jelent a JTM előírás?

A jegybank előírása a jövedelemarányos törlesztő részlet szabálya.

A forint hiteleknél a szabály

• 400.000 Ft-os havi nettó jövedelem alatt a törlesztő maximum a jövedelem 50%-a lehet
• 400 ezer forintos havi nettó jövedelem felett a törlesztő maximum a jövedelem 60%-a lehet

Tehát ingatlanlízingnél megeshet, hogy az alacsonyabb önrésszel nem jutunk hitelhez, mert túl magas lenne keresetünkhöz képest a fizetendő törlesztő, bár ugyanez a korlát a lakáshitel gátja is lehet.

Milyen lehetőség van deviza hitel felvételére?

Csak azoknak elérhető, akik devizában kapnak fizetést, mely egy igen kis réteg. Magyarországon nem valós igény ma a devizahitel felvétele. A forint kamat mélypontja nem is teszi ésszerűvé!

A szakértő véleménye: „ A JTM-szabályok sokkal szigorúbbak a devizahitelezésnél, mint a forinthiteleknél vagy a forint alapú lízingnél.

Deviza hitelek esetében a törlesztő

• 400 ezer forintos havi nettó jövedelem alatt a jövedelem legfeljebb 25%-a lehet
• 400 ezer forint feletti havi nettó jövedelemnél sem engedik 30% fölé a törlesztőt

Alacsonyabb a törlesztő a lízingnél, ha új lakást vásárolunk.

Ha pl. megnézünk egy hasonló feltételekkel és kondíciókkal induló használt lakáshitelt és használt lakáslízinget, a havonta fizetendő törlesztők hasonlóak, 116.000-117.000 Ft lenne.

A különbség az újépítésű hitelnél jelentős.

Az új építésű lakás és nyílt végű lízing esetében a havi törlesztő a lízingnél 105 ezer Ft, míg 117 ezer Ft a lakáshitelé.

Gyorsan változik a kínálat:

Két nagybank is kínálja lakáslízingjét változó kamattal. A lakáslízing kamata (3, 6 havonta) változónak kell, hogy legyen.

„A nagy eltérés az, hogy a lízingnél nem választható rögzített kamatozás a terméktájékoztatók alapján, vagyis a kamatkockázatot mi vállaljuk teljes egészében”. A lízingnél a Fogyasztóbarát minősített hitelek még nincsenek, nem játszanak szerepet. Ezek az új hitelek csak fix kamatot kínál legalább 3 évre, de akár a futamidő végéig.

Az illeték is eltér a két esetben.

Lakásvásárlásnál:

Az ingatlan megvásárlása után vagyonszerzési illetéket kell fizetni.

Használt lakásra az illeték mértéke 4%, melynek alapja az adásvételiben feltüntetett vételár. Több esetben is igénybe vehető illetékmentesség vagy illeték kedvezmény. Ilyen kedvezmény például a 35 év alattiak első lakás vásárlása, új építésű lakóingatlan megvétele vagy a részletfizetés. Ennek mértéke alapesetben az ingatlan forgalmi értékének 4%-a. A vizsgált esetben, 25 millió forintos ingatlannál ez 1 millió forint.

Új építésűnél kedvezmény van, az illetéket csak a 15 millió forintos ingatlanérték felett kell megfizetni, ez 400 ezer Ft.

Van olyan eset, amikor lakáslízingnél 2%-os illetéket plusz extraként is még kirónak a lízingelőre. Ez a lízingcég miatt van, aki továbbértékesítési céllal vesz ingatlant. Vagy a lízingcég átvállalja az összeg fizetését, vagy nem, ezt eldöntheti.

Amennyiben választania kell, lakáshitel vagy lakáslízing érdekli, különböző aktuális hitelajánlatot tudunk ajánlani több bank felkeresése nélkül. Díjmentesen, kényelmes, gyors, megbízható ügyintézést ajánlunk, hitelközvetítőink garantáltan azokat a konstrukciókat ajánlják, mint a bankok.

Töltse ki űrlapunkat, visszahívjuk és intézzük a továbbiakat!