Bevezető
Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog, haszonélvezeti jog, használat joga, szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, vagy megszűnésére vonatkozó szerződés csak közjegyző vagy ügyvéd közreműködésével jöhet létre olyan formában, ami alkalmas a kívánt joghatás kiváltására, azaz a jog ingatlannyilvántartási bejegyzésére, a korábbi bejegyzés módosítására, vagy a jog törlésére. A közjegyzői okirat (vagy rövidebb nevén közokirat) alapján – a törvényben meghatározott feltételekkel – végrehajtásnak van helye.
1.) A közjegyzői okirat jellemzői
A közjegyzői okiratba foglalt szerződés későbbi vitát kizáró módon bizonyítja, hogy a szerződést kik, mikor és milyen tartalommal kötötték meg.
A közjegyzői okirat attól függően, hogy mindkét, vagy csak az egyik fél írja alá, lehet kétoldalú vagy egyoldalú. Az egyoldalú okirat egy közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat, amely egy lakáshitel esetén a bank javára egyértelmű biztosíték, hiszen az ügyfél egyértelműen elismerte tartozását a jövőre nézve – tehát a bíróság előzetes bevonása nélkül sor kerülhet a végrehajtásra.
A közjegyző tájékoztatási kötelezettsége, a közjegyzői eljárás sajátosságai – pl. kötelező felolvasás – miatt a szerződő félnek utólag nehéz arra hivatkoznia, hogy nem tudta, vagy nem értette, mit írt alá.
A közjegyzői okiratba foglalt szerződés alapján közvetlen végrehajtásnak van helye akkor, ha az okirat tartalmazza szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra (pl. az ingatlan tulajdonának átruházására, birtokba adására, a vételár megfizetésére) irányuló kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett (a szerződő felek) megjelölését, a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, a teljesítés módját és határidejét.
Ha a kötelezettség feltételnek /pl. fizetés/ vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa. Végrehajtásnak továbbá akkor van helye, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.
Ha a szerződésben érdekelt bármely fél nem tesz eleget vállalt kötelezettségének az okirat alapján fennálló közvetlen végrehajtási lehetőség megkíméli a szerződés-szerűen teljesítő felet egy elhúzódó per költségeitől, és ezzel együtt megtakaríthatóvá válik a perrel járó idő. Az okirat végrehajtási záradékkal történő ellátását követően kikényszeríthetővé válik pl. a vételár megfizetése, vagy pl. a megvásárolt ingatlan birtokba adása, de ugyanígy végrehajthatóvá válik a zálogtárgyból való kielégítés.
A közvetlen végrehajthatóság lehetősége alkalmas arra, hogy a szerződő feleket szerződésszerű magatartásra késztesse, azaz arra, hogy a szerződés rendelkezéseit betartsák.
A közjegyzőnek hivatali kötelezettsége az, hogy a feleknek az általuk kötött ügyletről teljes körű és pártatlan szakmai tanácsadást nyújtson, ennek megfelelően a közjegyző nem egyik vagy másik fél képviselője, hanem valamennyi szerződő fél részére megvilágítja a tervezett ügylet jogi következményeit. A jogellenes ügyleteknél való közreműködést a közjegyzőnek hivatalból meg kell tagadnia.
A közjegyzőnek a fentiek értelmében hivatalból azonosítania kell a szerződő feleket és meg kell győződnie az ügylet jogszerűségéről. Elektronikus úton beszerezheti az ingatlan tulajdoni lapját. Kétség esetén teljes bizonyossággal meggyőződhet az adatok valódiságáról.
Az ügyletről egyetlen eredeti szerződéspéldány készül (a felek az eredetivel azonos értékű hiteles kiadmányt és hiteles másolatukat kapnak), amelyet a közjegyző őriz, biztosítva ezzel az okirat tartalmának megváltoztathatatlanságát. Jelzáloghitel esetén a banknak és az ügyfélnek tehát a hiteles másolat kerül kiadásra, a banknak általában legfeljebb 2 példányban.
A közjegyzői okirat tehát annak végrehajthatósága, valamint a közjegyzői eljárásra vonatkozó törvényi előírások folytán a szerződő feleknek fokozott szerződéses biztonságot kínál. Az okiratok maradandóságát az elektronikus úton vezetett levéltárba történő elhelyezés (archiválás) biztosítja.
Az ügylet ellenértéke (pl. vételár egy ingatlan adásvétel esetén) szerződésszerű teljesítésében komoly szerepet játszhat az ún. közjegyzői bizalmi őrzés, amely letéthez hasonló intézmény.
2.) A közjegyzői díj
A közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet a közjegyzők részére a díjtételek kötelező alkalmazását írja elő, ami garantálja az ügyfelek védelmét.
A közjegyzői díjak általában az ügyértéktől (pl. vételár, hitelösszeg) függenek. Minél magasabb az ügyérték, annál alacsonyabb a díj százalékban megjelölt értéke. Ha az ügyérték nem állapítható meg (pl. egy hitelszerződés módosítása esetében), úgy a munkadíjat a közjegyzői tevékenységre fordított idő alapulvételével kell megállapítani.
A közjegyzői díjat – az esetleges előlegfizetés kivételével – akkor kell megfizetni, amikor a közjegyző a hagyatéki eljárást vagy a megállapodás szerinti tevékenységet befejezte.
Eljáró közjegyző a megállapított díjról elismervényt (számlát) állít ki. Az a közjegyző, aki az Ön ügyében eljár; kérelemre a díj felszámításával kapcsolatos részletes felvilágosítást ad.
3.) Szolgáltatás az ügyintézésben
A közjegyző, mint hatóság szoros kapcsolatban áll a Földhivatalokkal és egyéb hatóságokkal, ugyanakkor törvény által előírt kötelezettsége hogy az előtte kötött jogügyletek kapcsán, ha ezek hatályosulásához más hatóság (Földhivatal, Gyámhatóság, Közigazgatási Hivatal, stb.) eljárása is szükséges, ezt a hatóságot megkeresse.
Ennek megfelelően a közjegyző az ingatlanügyletekkel kapcsolatosan teljes körű ügyintézést végez kezdve a tulajdoni lap beszerzésétől, a szerződés elkészítésén és az ahhoz szükséges esetleges engedélyek beszerzésén keresztül, a kiváltandó jog (tulajdonjog, haszonélvezet, stb.) ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséig.
A közjegyzői eljárás ingatlanügyletek esetén tehát teljes körű ügyintézést, és fokozott szerződéses biztonságot kínál, kiszámítható díj ellenében.
A közjegyzői okirat által kínált előnyök nem csupán az ingatlanügyletekre vonatkoztathatók, hanem érvényesülnek minden olyan ügylet esetében, ahol a közjegyzői okirat által biztosított közvetlen végrehajthatóság szempontként felmerülhet, azaz a szerződéses forgalom csaknem minden területén. Kérdéseikkel forduljanak a közjegyzőhöz!
forrás: Magyar Országos Közjegyzői Kamara