Örökösödési illeték: mikor nem kell fizetni?

Az örökösödési illeték egy olyan tétel, amit nem biztos, hogy az öröklés folyamatába előre beleszámolunk. Érdemes ezen a területen is tájékozottnak lennünk, hogy ne érjenek minket kellemetlen meglepetések.

Mit jelent az örökösödési illeték?

Ha örökölünk, akkor a jogszabályok értelmében örökösödési illetéket kell fizetnünk. Amennyiben Magyarországon, belföldön van a hagyaték, akkor az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket minden esetben alkalmazni kell.

Kinek kell fizetnie örökösödési illetéket?

Minden magyar állampolgárnak, de vonatkozik ez a szabály a Magyarországon élő nem magyar állampolgárokra vagy belföldi székhelyű jogi személyekre is.

Ha külföldi ingóságot öröklünk vagy külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogot, akkor szintén örökösödési illetéket kell fizetni, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. Az örökösnek kell bizonyítania, hogy külföldön már fizetett adót, illetéket. Ha külföldön örököltünk ingatlant, akkor nem kell örökösödési illetéket fizetni.

Mennyi az örökösödési illeték? 

Az öröklési illeték mértéke:

• 18% általánosságban
• 9% lakástulajdon vagy tulajdonrész öröklése esetén 
• 9% lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklése esetén
• A visszterhes vagyonszerzési illeték kétszerese gépjármű öröklése esetén. Ugyanaz vonatkozik pótkocsi öröklésére is.

Örökösödési illeték mentesség: milyen esetekben jár?

Van néhány eset, amikor nem kell illetéket fizetnünk, lássuk, hogy a magyar jogrend szerint melyek ezek az esetek!

• amennyiben az örökös az örökhagyó egyenesági rokona.
  • gyermeke, unokája, dédunokája stb.
  • szülője, nagyszülője, dédszülője stb.
• Ha örököskén az örökhagyó túlélő házastársa vagyunk
• Amennyiben az örökös az örökhagyó túlélő bejegyzett élettársa
• Ha az örökös az örökhagyó mostoha vagy nevelt gyermeke: az örökrész tiszta értéke 20 millió forintig illetékmentes (gépjárművekre nem vonatkozik)
• Ha az örökös az örökhagyó mostoha vagy nevelőszülője: az örökrész tiszta értéke 20 millió forintig illetékmentes (gépjárművekre nem vonatkozik)
• 300 000 Ft forgalmi értékhatárig az ingóörökség
• A lakástakarék szerződés alapján történő vagyonszerzés
• Lakóház építésére alkalmas telek illetve tulajdoni hányad, ha az örökös 4 éven belül erre lakóházat épít, és erről az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedése előtt nyilatkozik a NAV-nak,
• Az úgynevezett hagyomány: a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség.

Kell fizetni illetéket testvérek közötti öröklés esetén?

Régebben a testvérek közötti öröklés és ajándékozás is illetékköteles volt, ez 2020. július 8. óta megváltozott, vagyis nem kell illetéket fizetni ezekben az esetekben. Ez az új szabály az édestestvérekre, a féltestvérekre, valamint az örökbefogadások alapuló testvéri kapcsolatokra is érvényes. További fontos változás, hogy a testvérként szerzett ajándékot július 8. óta nem kell bejelenteni a NAV-nál.

Van különbség az öröklési illeték mértékben bankszámla, bankbetét vagy készpénz öröklése esetén?

Vehetjük úgy, hogy a bankszámla és a bankbetét szempontjából is hasonló szabályok alapján kell kifizetni az örökösödési illetéket: vagyis a 300 000 forint feletti érték 18%-nak megfelelő illetéket kell fizetni, kivéve akkor, ha nem illetékmentes az öröklés.

A készpénz esetében is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a bankbetétre vagy a bankszámlára. Ha egyenes ági a leszármazott, akkor nem kell illetéket fizetnie, egyéb esetekben a 300 000 forint feletti ingó örökség 18%-a. Fontos tudni azonban, hogy ha nem kerül be a készpénzes örökség a hagyatékba, később nem lehet rá igényt tartani. 

Mi számít az örökösödési illeték alapjának?

Az illetékszámításnál fontos, hogy mi tartozik bele az alapba. Ebben az esetben az illeték alapja mindig a örökös által megszerzett vagyon tiszta értéke. Ha mi vagyunk a vagyonszerzők, akkor a megszerzett vagyon értékéből levonjuk a hagyatékot terhelő tartozások és költségek arányos részét, vagyis a hagyatéki terheket.

És hogy mik ezek a hagyatéki terhek?

• Az adósságok, tartozások. Ide tartoznak az örökhagyó halálakor fennálló hitelei: a jelzáloghitelek, személyi kölcsönök is,
• a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok tiszteletdíja
• a végrendelet végrehajtójának tiszteletdíja
• a közjegyzői díjak
• és a temetés költségei (akár igazolás nélkül)

A hagyatékban foglalt gépjármű értékét nem kell beleszámítani a hagyaték tiszta értékébe.

Az adósságok meglétét az örökösnek kell igazolni, ez vonatkozik a hitelekre is. Fontos tudni, hogy az örökség elfogadásával az adósság öröklése is megtörténik az örökrész nagyságának megfelelő arányban.

Köteles rész után is kell örökösödési illetéket fizetni? 

A kötelesrészről már írtunk az öröklés cikkünkben, sajnos a kötelesrész után is kell örökösödési illetéket fizetni. Ugyanakkor csökkenteni kell a kötelesrész értékével a kiadásra kötelezett örökös tiszta örökrészének értékét. Ha a köteles részt megváltják például készpénzzel, a kötelesrészre jogosultnak öröklési illetéket kell fizetnie, az örökrészt megváltónak pedig vagyonszerzési illetéket.

Mi történik akkor, ha kiskorú az örökös?

Ha valaki kiskorú, amikor örököl, csak akkor kell örökösödési illetéket fizetnie, amikor nagykorúvá válik. Attól a naptól kezdve, hogy nagykorúvá vált, két éven belül befizetheti az illeték összegét késedelmi pótlék nélkül. Naptári évenként 10%, legfeljebb 70% illetékfizetési kedvezményre tarthatnak igényt, ha a fizetési határidő előtt róják le a tartozásukat.

Örökösödési illeték: milyen egyéb kivételek vannak?

Az örökösödési illeték további kivételeiről részletesen a NAV oldalán olvashatunk.

Segíthetünk?

Add meg adataidat, kollégánk maximum egy munkanapon belül keresni fog!