Jelzálog és jelzáloghitel

  • Lakáshitel
    • Lakáshitel vásárlásra
    • Fogyasztóbarát lakáshitel
    • Építési hitel
    • Hitelkiváltás
    • Szabad felhasználás
  • CSOK
    • CSOK 2020
    • CSOK 2021
    • CSOK 2020 kalkulátor
    • CSOK használt lakásra és házra
    • CSOK új lakásra
    • Építési CSOK támogatás
    • CSOK bővítésre: Mennyit? Hogyan? Mire?
    • Falusi CSOK
  • Hitelközvetítő
  • Lakáshitel kalkulátor
  • Állami támogatások
  • Kapcsolat
  • Babaváró hitel
  • Személyi kölcsön
  • Lakásfelújítási támogatás
  • Visszahívást kérek!
  • Hírek
Kezdőlap » Archívum » A kormány és a bankok közé szorultak az árfolyamrögzítő ügyfelek

A kormány és a bankok közé szorultak az árfolyamrögzítő ügyfelek

Április elején elindult a devizaadósokat segítő árfolyamrögzítési program, amely szinte mindenkinek többéves megkönnyebbülést hozhat. A bankokban mégis alig akad érdeklődő, mert a kormány és a bankok által kitalált menetrend sántít. Aki most mehet, az jobban jár, ha vár még egy kicsit, akinek sürgős lenne, az még nem jelentkezhet.

20120422-124242.jpgÁprilistól él az új árfolyamrögzítéses rendszer, amelynek lényege, hogy az aktuális piaci árfolyamnál 20-40 százalékkal alacsonyabb, fix árfolyamon törleszthetik több éven keresztül a hiteleiket a devizahiteles háztartások. Az árfolyamkülönbség miatt felhalmozódó összeget 2017 januárjától kell majd – kedvezményes kamatozással – visszafizetniük.

A törvény szerint áprilistól júliusig csak a közszolgák jogosultak az árfolyamrögzítés igénylésére, a nem állami alkalmazásban álló lakáshitelesek az év második felétől, a szabad felhasználású jelzáloghitellel bírók pedig csak szeptembertől kerülhetnek sorra. Ezt a menetrendet a nagy torlódás elkerülése miatt alkudták ki a bankok, de az első hetek tapasztalatai alapján ez inkább akadályozza, mint segíti a devizahiteleseket. A devizahiteleseket részben mintha hidegen hagyná a lehetőség, részben nem tudnak róla, hogy már most is igényelhetik, pedig ezt szinte vétek nem kihasználni.

Fordított érdekeltség

A szabályokat úgy sikerült megalkotni, hogy a rendszert faramuci ellenérdekeltségek teszik bonyolulttá. A közszolgák, akik már most szaladhatnának az árfolyamrögzítésért, részben abban érdekeltek, hogy halogassák a kérelmüket a számukra kijelölt időszak végéig. Azokra az állami alkalmazottakra igaz ez, akik – miután tavaly decemberben Orbán Viktor külön levélben buzdította őket erre – tavaly év végéig megpróbáltak a fix árfolyamú végtörlesztéssel kiszállni a devizahitelből, de végül lecsúsztak a lehetőségről, mert a beígért kedvezményes hitelt nem biztosította a kabinet. A mintegy 70 ezres teljes devizahiteles közalkalmazotti rétegből ők vannak a többségben: január közepén mintegy 40 ezer érintett panaszkodott arról, hogy bár élni kívánt a végtörlesztéssel, ezt nem tudta megtenni, és átverve érzi magát. Éppen az ő kárpótlásukra döntött végül a kabinet extra kedvezményekről, amelyek viszont részben indokolják a közszolgák lassúságát.

A kormány ugyanis úgy fogadta el a jogszabályt, hogy ez a kör egy egyszeri vissza nem térítendő állami támogatást is kap: kifizetik a mostani és a kedvezményes havi törlesztés közötti különbséget a februártól legfeljebb júliusig terjedő időszakra. Az ajándékba kapott pénz tehát attól függ, hogy ki mikor lép be az árfolyamrögzítésbe – minél később, annál többet kap kézhez egyszeri juttatásként. Ez néhány tízezer forintra is rúghat, amelyért már valószínűleg megéri kicsit lustálkodni, és majd májusban, júniusban elkezdeni az ügyintézést.

Ezzel szemben a mezei devizaadósoknak, akik egyelőre nem járulhatnak a banki ügyintézők elé, éppen a nagyobb sietség állna az érdekükben. A 300 forint közelében kitartó euróárfolyam, illetve a majdnem 250 forintos frankárfolyam 20-40 százalékkal nagyobb terhet ró rájuk, mint amekkorát a rögzített árfolyam, esetükben tehát néhány hónap is lényeges könnyítést jelentene. Főleg akkor, ha a programban rejlő befektetési lehetőséget is ki tudják használni, és a megspórolható pénzt például lakástakarék-pénztári szerződés révén kedvező feltételekkel félre tudják tenni a 2017-tól újra megugró törlesztésre.

A törvény megengedő

A jogszabály nem vési kőbe a menetrendet, nem tiltja meg, hogy a bank – ha ideje engedi – a közalkalmazottakon kívül már most is bárkit kiszolgáljon. Pusztán annyit rögzít, hogy a “pénzügyi intézmény köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a hiteladós hiánytalan kérelmének átvételétől számított 60 napon belül” a hitelkeret-szerződést megkössék.

Az [origo] által megkeresett bankok – a CIB, az Erste, az UniCredit, a Budapest Bank és a K&H – egyformán gyér érdeklődésről számoltak be a közalkalmazottak részéről. Bankonként legfeljebb néhány százan igényelték az első három hétben a konstrukciót, így összesen néhány ezer emberről van szó. A Magyar Bankszövetséget nem lepte meg, hogy egyelőre nincs roham, jóllehet korábban legalább 50 százalékos részvétellel számoltak.

forrás: origo.hu

Kategória: Archívum, Hírek Címkék: devizahitel

Hitelek

  • Jelzáloghitel
  • Lakáshitel
  • Minősített fogyasztóbarát lakáshitel
  • Támogatott lakáshitelek
  • Építési hitel
  • Szabad felhasználás
  • Hitelkiváltás
  • Személyi kölcsön
  • Babaváró hitel
  • Lakáshitel blog
  • Hitel moratórium
  • Lakáshitel tudástár
  • Mennyi lakáshitel igényelhető 2020-ban?
  • Foglaló vagy előleg?

Állami támogatások

  • CSOK
  • CSOK 2020
  • CSOK 2021
  • CSOK kalkulátor
  • CSOK használt lakásra és házra
  • CSOK új lakásra
  • CSOK bővítésre: Mennyit? Hogyan? Mire?
  • Építési CSOK támogatás
  • CSOK blog
  • Falusi CSOK
  • Babaváró hitel
  • Családvédelmi akcióterv
  • Jelzáloghitel elengedés
  • Zöld hitel
  • Új Otthon Program
  • 5% ÁFA
  • Lakásfelújítási támogatás 2021

Hasznos linkek

  • Cégünkről
  • Kapcsolat
  • Adatvédelmi nyilatkozat
  • Bemutatkozó videó

Jelzálog és jelzáloghitel

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.Ok