Jelzálog és jelzáloghitel

  • Lakáshitel
    • Lakáshitel vásárlásra
    • Fogyasztóbarát lakáshitel
    • Építési hitel
    • Hitelkiváltás
    • Szabad felhasználás
  • CSOK
    • CSOK 2020
    • CSOK 2021
    • CSOK 2020 kalkulátor
    • CSOK használt lakásra és házra
    • CSOK új lakásra
    • Építési CSOK támogatás
    • CSOK bővítésre: Mennyit? Hogyan? Mire?
    • Falusi CSOK
  • Hitelközvetítő
  • Lakáshitel kalkulátor
  • Állami támogatások
  • Kapcsolat
  • Babaváró hitel
  • Személyi kölcsön
  • Lakásfelújítási támogatás
  • Visszahívást kérek!
  • Hírek
Kezdőlap » Hírek » Ezentúl már nem kaszálhatnak akkorát a bankok az állampapír akciókon

Ezentúl már nem kaszálhatnak akkorát a bankok az állampapír akciókon

Csökkentik az állampapír-forgalmazóknak fizetett jutalékokat, jelentette be nemrég Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója.
A lépés miatt visszaeshetnek azon jutalékok is, melyeket a banki csatornákon értékesített befektetési alapokra kaptak sőt, akár további 4-5 milliárd forintos mínuszt jelenthet főként banki forgalmazóknak előzetes becsléseink szerint.

Mi a lényege ennek az ÁKK bejelentésének?

  • 0,8%-ra csökkentik az eddigi 1%-os jutalék mértékét a Kamatozó Kincstárjegyek (KKJ) tekintetében
  • 0,4%-ra csökkentik az eddigi 0,5%-os forgalmazói jutalékot a Féléves Kincstárjegyekre (FKJ) esetében
  • A Prémium Magyar Államkötvénynél (PMÁK) és a Bónusz Magyar Államkötvénynél (BMÁK) és Babakötvény), azaz a hosszabb lejáratú állampapíroknál megmarad a jelenlegi, 1%-os konstrukció (azzal ,hogy a babakötvénynél az 1% az állami támogatás feletti befizetések után jár a forgalmazóknak).

Mekkora jutalékot bukik a forgalmazó?

Mivel üzleti titokról van szó nem tudni, hogy pontosan hogyan oszlik meg a lakossági állampapírokat forgalmazók között az ÁKK által kifizetett jutalék, de az adatszolgáltatásnak köszönhetően a jutalék kiesés forgalmazókra eső nagyságát azért sejteni lehet.

Tavaly közel 23,6 milliárd forintot fizetett ki jutalék címén az ÁKK a lakossági állampapírok bruttó 2800 milliárd forintot meghaladó értékesítése után. A tavalyi számokat módosítva azt láthatjuk, hogy a forgalmazók kevesebb mint 20 milliárd forintot kaptak volna a csökkentett KKJ- és FKJ-jutalékokkal, ami 2015-ben 3,8 milliárd forint körüli kiesést jelentett volna.

Még nagyobb lehet a jutalékkiesés idén, hiszen a lakossági papírok értékesítése a tavalyinál még intenzívebb. Idén október végéig az ÁKK 28,5 milliárd forintnyi jutalékot fizetett ki a 3100 milliárd forintot is meghaladó lakossági állampapírok bruttó értékesítése után.

Ez a forgalmazóknak már csak 23,6 milliárd forintos jutalékot jelentene új számokkal számolva, tehát a tavalyi számoknál jóval nagyobb, közel 5 milliárd forintos a visszaesés. Ez annak köszönhető, hogy a KKJ és az FKJ bruttó értékesítése az idén jelentősen megnőtt.

(A fősorodbeli gazdasági sajtó előszeretettel érvel ezen logika mentén, amit ha tovább gördítünk, akkor úgy lehetne a „veszteségeket” lefaragni, ha nem értékesítünk semmit, hiszen akkor nincsen a „mi-lett-volna” és a „mi-lenne-ha” közötti különbség.)

És mit léphetnek erre az alapkezelők?

Az minden esetre látszik, bár a fentiek csak becslések, hogy a két népszerű lakossági papírra vonatkozó módosítás a forgalmazóknak komoly, 4-5 milliárd forintnyi jutalékkiesést jelenthet majd. Nem beszélve arról, hogy ez negatívan érintheti a a hazai alapkezelő forgalmazókat is, akik az ÁKK mellett szintén jutalékot fizetve, aktívan használják a banki csatornákat a befektetési alapok értékesítésére.

Az pedig további bevételkiesést jelenthet a banki és egyéb forgalmazóknak, ha viszont az ÁKK visszavágja a kifizetett jutalék mértékét, mivel ez hasonló lépésekre késztetheti az (elsősorban banki háttér nélküli) alapkezelőket is.

Az ÁKK a lakossági papírok értékesítésének felpörgetésében jelenleg nem érdekelt, mivel már június végén elérték az idei évre tervezett értékesítési célt, így valószínűleg nincs olyan nagy szükség a jutalék formájában kifizetett extra prémiumra.

Másik oldalról már jó ideje szenved a befektetési alapok piaca a lakossági állampapírok kiszorító piaci hatása miatt, ezért mindenképpen jól jön az alapkezelőknek az ÁKK lépése. A jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben a lakossági állampapírokra ígért magas kamatok sokakat elcsábítottak a befektetési alapok piacáról, ahol pedig egyre nehezebb vonzó hozamokat elérni.

Így az ÁKK döntése lehetőséget teremthet a KKJ-kkel szembeni versenyképesség növelésére, bár nem szünteti meg a problémát, de mérsékelheti annak hatását.

A Portfolio Öngondoskodás 2016 konferenciáján Vízkeleti Sándor, a Pioneer vezérigazgatója és a BAMOSZ elnöke a hírrel kapcsolatban kifejtette, hogy a hazai forrásokból finanszírozott az államadósság racionális stratégia volt az állam részéről, ez mostanra jelentős kiszorító hatást gyakorolt a lakossági állampapírok a más megtakarítási termékek piacára.

Elmondása szerint a KKJ vonzó hozamával és nem beszélve az (eddigi) 1%-os forgalmazói jutalékával nem tud versenyezni, az alapkezelői szektor.

(melyből az tűnik ki számunkra, hogy a lakossági befektetési piacon a „tanácsadók” tanácsainak a motivációja nem annyira az ügyfél igény, mint inkább az értékesített termékért kapható jutalék mértéke)

Amennyiben építkezésben vagy lakásvásárlásban gondolkodik és részletesebben szeretne információkat kapni a CSOK, illetve az 5%-os ÁFA igénybe vételének feltételeiről, továbbá ha az építkezéséhez, vásárláshoz hitel felvételben gondolkodik és egyenrangú félként szeretne a bankokkal tárgyalni, illetve nem szeretne rosszul járni a törlesztő részletével, vegye igénybe a jelzalog.com hitelközvetítő kollégái segítségét!

Kérjen visszahívást!

  • Kérjük adja meg vezetéknevét!
  • Kérjük adja meg keresztnevét!
  • Kérjük adja meg mely településről érdeklődik!
  • Kérjük adja meg a telefonszámát!
  • Kérjük adja meg e-mail címét!
  • Kérjük adja meg, hogy mekkora lakáshitelre van szüksége!
  • Kérjük írja le néhány szóban igényeit, elképzeléseit!
  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Kategória: Hírek

Hitelek

  • Jelzáloghitel
  • Lakáshitel
  • Minősített fogyasztóbarát lakáshitel
  • Támogatott lakáshitelek
  • Építési hitel
  • Szabad felhasználás
  • Hitelkiváltás
  • Személyi kölcsön
  • Babaváró hitel
  • Lakáshitel blog
  • Hitel moratórium
  • Lakáshitel tudástár
  • Mennyi lakáshitel igényelhető 2020-ban?
  • Foglaló vagy előleg?

Állami támogatások

  • CSOK
  • CSOK 2020
  • CSOK 2021
  • CSOK kalkulátor
  • CSOK használt lakásra és házra
  • CSOK új lakásra
  • CSOK bővítésre: Mennyit? Hogyan? Mire?
  • Építési CSOK támogatás
  • CSOK blog
  • Falusi CSOK
  • Babaváró hitel
  • Családvédelmi akcióterv
  • Jelzáloghitel elengedés
  • Zöld hitel
  • Új Otthon Program
  • 5% ÁFA
  • Lakásfelújítási támogatás 2021

Hasznos linkek

  • Cégünkről
  • Kapcsolat
  • Adatvédelmi nyilatkozat
  • Bemutatkozó videó

Jelzálog és jelzáloghitel

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.Ok