Csökkentik az állampapír-forgalmazóknak fizetett jutalékokat, jelentette be nemrég Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója.
A lépés miatt visszaeshetnek azon jutalékok is, melyeket a banki csatornákon értékesített befektetési alapokra kaptak sőt, akár további 4-5 milliárd forintos mínuszt jelenthet főként banki forgalmazóknak előzetes becsléseink szerint.
Mi a lényege ennek az ÁKK bejelentésének?
- 0,8%-ra csökkentik az eddigi 1%-os jutalék mértékét a Kamatozó Kincstárjegyek (KKJ) tekintetében
- 0,4%-ra csökkentik az eddigi 0,5%-os forgalmazói jutalékot a Féléves Kincstárjegyekre (FKJ) esetében
- A Prémium Magyar Államkötvénynél (PMÁK) és a Bónusz Magyar Államkötvénynél (BMÁK) és Babakötvény), azaz a hosszabb lejáratú állampapíroknál megmarad a jelenlegi, 1%-os konstrukció (azzal ,hogy a babakötvénynél az 1% az állami támogatás feletti befizetések után jár a forgalmazóknak).
Mekkora jutalékot bukik a forgalmazó?
Mivel üzleti titokról van szó nem tudni, hogy pontosan hogyan oszlik meg a lakossági állampapírokat forgalmazók között az ÁKK által kifizetett jutalék, de az adatszolgáltatásnak köszönhetően a jutalék kiesés forgalmazókra eső nagyságát azért sejteni lehet.
Tavaly közel 23,6 milliárd forintot fizetett ki jutalék címén az ÁKK a lakossági állampapírok bruttó 2800 milliárd forintot meghaladó értékesítése után. A tavalyi számokat módosítva azt láthatjuk, hogy a forgalmazók kevesebb mint 20 milliárd forintot kaptak volna a csökkentett KKJ- és FKJ-jutalékokkal, ami 2015-ben 3,8 milliárd forint körüli kiesést jelentett volna.
Még nagyobb lehet a jutalékkiesés idén, hiszen a lakossági papírok értékesítése a tavalyinál még intenzívebb. Idén október végéig az ÁKK 28,5 milliárd forintnyi jutalékot fizetett ki a 3100 milliárd forintot is meghaladó lakossági állampapírok bruttó értékesítése után.
Ez a forgalmazóknak már csak 23,6 milliárd forintos jutalékot jelentene új számokkal számolva, tehát a tavalyi számoknál jóval nagyobb, közel 5 milliárd forintos a visszaesés. Ez annak köszönhető, hogy a KKJ és az FKJ bruttó értékesítése az idén jelentősen megnőtt.
(A fősorodbeli gazdasági sajtó előszeretettel érvel ezen logika mentén, amit ha tovább gördítünk, akkor úgy lehetne a „veszteségeket” lefaragni, ha nem értékesítünk semmit, hiszen akkor nincsen a „mi-lett-volna” és a „mi-lenne-ha” közötti különbség.)
És mit léphetnek erre az alapkezelők?
Az minden esetre látszik, bár a fentiek csak becslések, hogy a két népszerű lakossági papírra vonatkozó módosítás a forgalmazóknak komoly, 4-5 milliárd forintnyi jutalékkiesést jelenthet majd. Nem beszélve arról, hogy ez negatívan érintheti a a hazai alapkezelő forgalmazókat is, akik az ÁKK mellett szintén jutalékot fizetve, aktívan használják a banki csatornákat a befektetési alapok értékesítésére.
Az pedig további bevételkiesést jelenthet a banki és egyéb forgalmazóknak, ha viszont az ÁKK visszavágja a kifizetett jutalék mértékét, mivel ez hasonló lépésekre késztetheti az (elsősorban banki háttér nélküli) alapkezelőket is.
Az ÁKK a lakossági papírok értékesítésének felpörgetésében jelenleg nem érdekelt, mivel már június végén elérték az idei évre tervezett értékesítési célt, így valószínűleg nincs olyan nagy szükség a jutalék formájában kifizetett extra prémiumra.
Másik oldalról már jó ideje szenved a befektetési alapok piaca a lakossági állampapírok kiszorító piaci hatása miatt, ezért mindenképpen jól jön az alapkezelőknek az ÁKK lépése. A jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben a lakossági állampapírokra ígért magas kamatok sokakat elcsábítottak a befektetési alapok piacáról, ahol pedig egyre nehezebb vonzó hozamokat elérni.
Így az ÁKK döntése lehetőséget teremthet a KKJ-kkel szembeni versenyképesség növelésére, bár nem szünteti meg a problémát, de mérsékelheti annak hatását.
A Portfolio Öngondoskodás 2016 konferenciáján Vízkeleti Sándor, a Pioneer vezérigazgatója és a BAMOSZ elnöke a hírrel kapcsolatban kifejtette, hogy a hazai forrásokból finanszírozott az államadósság racionális stratégia volt az állam részéről, ez mostanra jelentős kiszorító hatást gyakorolt a lakossági állampapírok a más megtakarítási termékek piacára.
Elmondása szerint a KKJ vonzó hozamával és nem beszélve az (eddigi) 1%-os forgalmazói jutalékával nem tud versenyezni, az alapkezelői szektor.
(melyből az tűnik ki számunkra, hogy a lakossági befektetési piacon a „tanácsadók” tanácsainak a motivációja nem annyira az ügyfél igény, mint inkább az értékesített termékért kapható jutalék mértéke)
Amennyiben építkezésben vagy lakásvásárlásban gondolkodik és részletesebben szeretne információkat kapni a CSOK, illetve az 5%-os ÁFA igénybe vételének feltételeiről, továbbá ha az építkezéséhez, vásárláshoz hitel felvételben gondolkodik és egyenrangú félként szeretne a bankokkal tárgyalni, illetve nem szeretne rosszul járni a törlesztő részletével, vegye igénybe a jelzalog.com hitelközvetítő kollégái segítségét!