Szigorított a kormány júniusban a szabályrendszeren, ugyanis a CSOK és az 5%-os ingatlan ÁFA év eleji bevezetésével túlságosan fellazultak az építkezésekre vonatkozó hatósági szabályok.
Az év elején megváltozott építésügyi jogszabályok egyik legnagyobb visszhangot kiváltó módosítása az volt, hogy a legfeljebb 300 nm összes hasznos alapterületű új lakóépületek esetében, építési engedély helyett, lehetségessé vált, azok ún. egyszerű bejelentéssel történő megépítésére.
Sokan azt gondolhatták, hogy az engedélyeztetési eljárás alóli mentesüléssel együtt egyúttal mentesülhetnek az építési szabályok megtartása alól is.
Ez természetesen téves következtetés, ugyanis az építés szabályainak feloldására általában véve nem került sor, csupán bizonyos könnyítéseket vezettek be az építkezés általános szabályai alól az új rendelkezések.
Képbe került az építési tervező
Meghallva a szakma aggodalmát, hogy a könnyítések, az építési szabályok figyelmen kívül hagyása az építkezések szakszerűségének és az épületek biztonságának rovására mehet, idén júniusban módosított a szabályokon a kormány és némileg szigorította a július 1-jével hatályba lépő rendelet egyszerű bejelentéssel folytatható építkezésekre vonatkozó szabályait.
Figyelem! Az ÁFA csökkentésre vonatkozó apró betűs részt is érdemes elolvasni!
Mire lehet igénybe venni a könnyített CSOK-ot?
A CSOK feltételeinek átalakítása komoly lökést adhat az újlakás-fejlesztéseknek és nem utolsó sorban a lakáshitelezésnek. 2017 végéig több mint 15-20 ezer új lakás kerülhet piacra, továbbá a lakáshitelezésben is fokozottabb bővülés várható a fent említett lépés eredményeként.
A legjelentősebb változásként kötelezővé vált az ún. építési tervező igénybevétele a 300 nm alatti lakóépületek építésekor, mind a bejelentési eljárás, mind pedig az építkezés során.
Az építkezések során számos feladatkört kapott az építési tervező. Ilyenek például a építkezés megkezdésének bejelentése, az elektronikus építési napló készenlétbe helyezése, valamint az eddigieknél részletesebb műszaki dokumentáció vezetése is. Sőt júliustól az építtetőnek az építési tervezőt tervezői művezetőként is be kell vonnia az építkezésbe.
A művezető legalább 6 alkalommal figyelemmel kíséri az építési folyamatot a helyszínen és erről eseti bejegyzést tesz az elektronikus építési naplóba. Ezért a feladatért az építési tervezőt jogszabály korlátok közé terelt mértékű díjazás illeti meg. A 6 alkalomra szóló tervezői művezetés munkadíja nem haladhatja meg a minimálbér másfélszeresét.
Ezzel az egyensúly helyreállt
A júliusi változtatásokkal csökkent a kisebb méretű lakások építkezésének bürokráciaterhe, viszont az építészszakma is megnyugodhatott, ugyanis a szakmaiság nem sérült. Tehát mentesülnek az építési és használatba vételi engedélyezési eljárások jelentette komplikációk alól a maximum 300 nm összes hasznos alapterületű lakóépületek építtetői, viszont együtt kell élniük az építkezések szakszerűségét garantáló építési tervezővel.
Nem hasznos alapterület a nyílt terasz
A lakásépítők legnagyobb megelégedésére, a kétségek miatt az adóhatóság nyilvános iránymutatást tett közzé, amiben finomított a teraszokat érintő álláspontján. Az ügy előzménye az, hogy az NGM bizonyos feltételekkel egy állásfoglalásában a lakáshoz tartozó terasz, valamint az erkély, a pince és beépített tetőtér területét a lakás hasznos alapterületébe tartozónak minősítette pár hete. Az új lakások értékesítésére irányadó 5%-os ÁFA igénybevételének lehetőségét jelentősen leszűkítette ez a jogszabály értelmezés.
Ha részletesebben szeretne információkat kapni a CSOK, illetve az 5%-os ÁFA igénybe vételének feltételeiről, továbbá ha építkezéséhez, vásárláshoz hitel felvételben gondolkodik és egyenrangú félként szeretne a bankokkal tárgyalni, illetve nem szeretne rosszul járni a törlesztő részletével, vegye igénybe a jelzalog.com hitelközvetítő kollégái segítségét!