Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint várható hazánkban a jelenleg történelmi mélyponton lévő 0,9%-os alapkamat emelkedése. A hitelkamatok is mélyponton vannak. Hamarosan szigorítás is várható, de mit jelent ez a lakossági hiteleket tekintve, mi várható az év további részében?
Ami jöhet, az növekvő hitelkamatok, a bankbetétek emelkedő kamatai, árcsökkenés, erősebb forint – de mi lesz mindezekből?
Az MNB 2010-től 2016-ig 0,9 százalékos szintre csökkentette az alapkamatot. Ez jelentősen alacsonyabb, hisz azt jól tudjuk, hogy 2011-ben még 7 %-on állt a mutató.
Ez a csökkentés reálgazdasági okok miatt vált szükségessé, valamint az MNB így akarta élénkíteni a gazdaságot, elősegíteni a növekedést, és leértékelni a forintot az ország exporttevékenységének javítása céljából.
Az alapkamat csökkentésének jelentős hatásai Magyarországon:
- elindult a hitelezés, gyengült a forint – emiatt is a külkereskedelmi mérlegünk történelmi rekordot döntött, miközben az árak nem szálltak el.
Mi az alapkamat?
Az alapkamat az a kamat, amelyet a bankok kapnak a betéteikért a jegybanktól.
Ha nő ez a kamat, akkor a bank drágább hitelt tud folyósítani, azaz a megszerzett pénzt drágábban hitelezi ki, viszont magasabb kamatokat tud fizetni a betétekért.
Az alapkamat közvetve számtalan egyéb területen is kifejti a hatását.
A Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatlábhoz kötik számos hiteltermék kamatát, ezért is fontos az MNB-nek, hogy alacsony szintre sikerült csökkenteni.
A várható jegybanki szigorításnak leginkább az infláció emelkedése ágyaz meg. Minél alacsonyabb ugyanis az alapkamat, a lakosság annál szívesebben vesz fel hiteleket – hiszen emiatt a banki kamatok is alacsonyabbak. Mivel a gazdaságban levő pénzmennyiség több mint 90 százalékát a bankok hozzák létre a hitelezés során, ez azt jelenti, hogy a pénzmennyiség is nő a gazdaságban – ez pedig elkerülhetetlen áremelkedést okoz. Mindez nem is zavarja az MNB-t, addig, amíg ez az áremelkedés 3 százalékon belül van. Ha ezt átlépi a maginfláció, akkor bizony jöhet a szigorítás, és az MNB elkezdheti a pénzmennyiség csökkentését – az alapkamat emelése által vagy más eszközök segítségével. Magyarországon először az várható, hogy a történelmi mélyponton lévő BUBOR-t elkezdik közelíteni az alapkamathoz, ezt követően pedig kamatemelések is lesznek.
Ha ez igaz, akkor végre kapok kamatot a betétemre?
A jelenlegi alacsony, 1 százalék alatti vagy akörüli banki kamatok nagyon alacsonyak, sokan emiatt állampapírba fektették a pénzüket. Összességében azonban csökken a lakosság megtakarítása – ez a trend már látható is. Mindezt némileg ellensúlyozza, hogy bizonyos állampapírok hozama 3-4 százalék körül is lehet, 3 százalékos infláció mellett ez 1 százalék körüli reálhozam (szemben a banki betétek negatív reálhozamával). Ez kimondott gazdaságpolitikai célkitűzése is volt a döntéshozónak. Ha nő az alapkamat, az bizony eredményezheti azt is, hogy nőni fognak a bankbetétek kamatai, emiatt pedig nő a megtakarítási kedv.
Mindez azt eredményezi, hogy nem fog olyan mértékben ömleni a pénz a gazdaságba, mint eddig – azaz a fogyasztás kisebb mértékben fogja pörgetni a gazdasági növekedést. Recessziótól viszont semmiképp nem kell tartani, a jegybank sem fog olyan mértékű kamatemelést eszközölni, hogy az érdemben visszafogja a növekedést. Lakossági szempontból ez persze szerencsés is lehet – aligha fogjuk elfogyasztani a jelenbeli (vagy jövőbeli) jövedelmünket, hanem magasabb kamatszint mellett szívesebben fektetünk majd be a jövőbe. Magas alapkamat mellett pedig jellemzően kisebb a valószínűsége a gazdaság túlhevülésének, és bizonyos lufik továbbfújásának is (pl. ingatlanpiac).
De akkor a hitelem is drágább lesz?!
Ez viszont rövid távon nem feltétlenül igaz. Kétségkívüli tény, hogy az alapkamat emelkedése hosszú távon a hitelek kamataira is hatással lesz, kis mértékű kamatemelés viszont nem gyűrűzik be azonnal a kereskedelmi bankok hiteleibe. Főleg azért, mert a változó (3,6,12 hónapra fixált kamatú) kamatozású lakáshitelek referenciahozama a BUBOR (Budapesti Bankközi Kamatláb), a fix hiteleké pedig a BIRS (Budapesti Bankközi Kamatswap) és ÁKK mértékétől függ. Elemzői konszenzus azonban, hogy bár az alapkamat-emelés még várhat akár 2020-ig, a fenti referenciahozamok minden bizonnyal emelkedni fognak 2019-ben. Éppen azért, mert az MNB a kamatemelés előtt olyan lépéseket tesz (pl. csökkenti a likviditást, változtat a kamatfolyosón), amelyek ezekre a referenciahozamokra lesznek hatással.
Magyarul a változó kamatozású lakáshitelek kamatai várhatóan emelkedni fognak a jövőben, a kérdés az, hogy milyen gyorsan. Mindezt könnyen kivédhetjük, ha fixáljuk – akár teljes futamidőre – a hitelünket. Jól járhat az, aki most vesz fel hitelt és fixálja azt a teljes futamidőre, hiszen így történelmi összehasonlításban is alacsony kamattal juthatott hitelhez. Ezeket a hitelfelvevőket az alapkamat-emelés egyáltalán nem érinti majd.
És akkor minden olcsóbb lesz?
A Magyar Nemzeti Bank inflációs célja 3 százalékos, leginkább ez készteti az MNB-t is arra, hogy a jövőben megemelje a kamatot. Így érthető módon ezt a 3 százalékot fenn kívánja tartani, tehát a maginfláció hosszabb távon is e szint körül alakulhat. Tehát olcsóbbak nem lesznek a termékek és a szolgáltatások, de 3% körül stabilizálódhat az éves infláció.
A forint ugyanakkor erősödhet – ez már Nagy Márton bejelentése után is látható volt. Ennek nyilvánvaló hatása lesz az exportra, illetve azok is megérezhetik majd, akik külföldre utaznak- esetükben a forint többet ér majd, mint előtte.
Mi is lesz tehát akkor ennek az egésznek a vége?
Az elemzők arra számítanak, hogy a közeljövőben nem várható kamatemelés, a BUBOR fixingek azonban már a közeljövőben is emelkedhetnek, ez pedig a változó kamatozású hitelek kamatait rövid távon is megdobhatja. Ezen kívül a kamatváltozásnak – ha lesz egyáltalán idén – leginkább makrogazdasági hatásai lesznek.
Amennyiben lakáshitelt szeretne felvenni, érdeklődik a CSOK lehetőségei után, érdeklődik a minősített hitelek iránt, hívja hitelközvetítő szakembereinket, hogy szakszerű felvilágosítással segítsük döntését!
Töltse ki űrlapunkat, visszahívjuk!