Archív tartalmat olvas. Garantált ajándékért irány a főoldal!
Amennyiben viszont az árfolyamgátról olvasna hasznos információkat, kérem olvassa tovább.
Mi az árfolyamgát lényege?
A hitel törlesztése legfeljebb 5 éven keresztül rögzített árfolyamon történik:
- CHF esetén 180 Forintos devizaárfolyamon
- EUR esetén 250 Forintos devizaárfolyamon
- JPY esetén 2,5 Forintos devizaárfolyamon
Ez a frankhiteleseknek átlagosan 25, az euróhiteleseknek 14, a jenhiteleseknek pedig 6 százalékkal jelent alacsonyabb havi törlesztési terhet a jelenleginél.
A devizában esedékes havi kamat és a kezelési költség 180-270 HUF/CHF; 250-340 HUF/EUR; valamint 2,5-3,3 JPY/HUF közti különbözetét a Magyar Állam és az Ön bankja 50%-50%-ban átvállalja, így a gyűjtőszámlán 5 évig csak a devizában esedékes havi tőkerész 180 (250; 2,5) forintárfolyam feletti része gyűlik, a kamatrész árfolyamfelárát úgymond ajándékba kapja államtól és banktól. Kombinált ill. türelmi idős hiteleknél, ez gyakorlatilag a teljes törlesztő részlet különbözetet jelenti, hiszen ezen esetekben az ügyfél tőkét egyáltalán nem törleszt a futamidő első 1-10 évében (konstrukciótól függően).
Példán keresztül bemutatva, mennyit fizet az ügyfél, mennyit az állam és mennyit a bank:
Ha valakinek a havi törlesztő részlete 100 CHF, és ebből a tőkerész 20 CHF, a kamatrész 80 CHF, akkor az alábbiak szerint alakulnak a részletek 240 forintos CHF árfolyamot feltételezve 2017 -ig:
Havi tőke törlesztés forintban: 20 x 180 = 3 600 Ft
Havi törlesztés 240 forinton lenne: 20 x 240 = 4 800 Ft
Fenti összegek különbözete havonta gyűlik és kamatozik a gyűjtőszámlán: 1 200 Ft
Havi kamattörlesztés forintban: 80 x 180 = 14 400 Ft
Ugyanez 240 forintos árfolyamon lenne: 80 x 240 = 19 200 Ft
Fenti összegek különbözetét kifizeti felesben az Állam és a bank: 4 800 Forintot havonta.
Amennyiben a törlesztési árfolyam meghaladja CHF esetében a 270 forintot, EUR esetében a 340 forintot, JPY esetében a 3,3 forintot, akkor az árfolyam-különbözet megfizetését teljes egészében átvállalja a Magyar Állam.
Ki lehet jogosult az árfolyamgátra?
Az árfolyamrögzítést minden olyan lakóingatlannal fedezett deviza alapú hiteles és lízingszerződéssel rendelkező igényelheti:
- akinél a hitel fedezete Magyarországon bejegyzett lakóingatlan,
- akinek az eredeti folyósított hitelösszege nem haladja meg a 20 millió forintot,
- aki nincs 90 napnál nagyobb késedelemben és nem áll semmilyen más banki fizetéskönnyítő program hatálya alatt,
- Nem vonatkozik tehát a törvény és az árfolyamrögzítés mindazokra, akiknek devizában történt a hitel folyósítása (devizahitelük van),
Azon közszférában dolgozók, akik végtörlesztésre is jogosultak voltak és szándékukat a hitelintézetnek és a munkáltatónak is jelezték, azok akár több százezer forint vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak februárig visszamenőleg.Ők visszakapják a két időszak közötti időszak alatt megfizetett törlesztő részlet és a rögzített árfolyam alapján fizetendő törlesztő részlet közötti különbségét. Ez akár több százezer forint is lehet 5 hónap alatt. Ezt a támogatást a fennálló devizakölcsön előtörlesztésére kell a pénzügyi intézmény részére átutalni. A közszférában dolgozók a támogatás mellett még kamattámogatást is kaphatnak a gyűjtőszámlán felhalmozódó pénzre, mellyel tovább csökkenhet a havi teher.
A törvény értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy azok, akik nem voltak jogosultak a végtörlesztésre, azok nem kaphatnak állami kamattámogatást a gyűjtőszámlán kamatozó pénzre, annak ellenére, hogy kérnek árfolyamrögzítést.
Egyéb fontos információk az árfolyamgátról, összefoglalva:
- A lakáslízingesek közül csak azok élhetnek az árfolyamrögzítés lehetőségével, akik 2011. december 15-e előtt kötöttek szerződést.
- Bár a jogszabályban meghatározták, melyik típusú hitellel mikortól vehető igénybe az árfolyamgát, vagyis mikortól kötelesek a bankok befogadni a kérelmeket, a pénzintézetek saját döntésük alapján ennél előbb is léphetnek az egyik elfogadott módosító indítvány alapján. Így érdemes már korábban is érdeklődni a hitelt folyósító banknál.
- Az árfolyamgát feltételei szerint törleszteni legalább 36, legfeljebb 60 hónapig, de legkésőbb 2017 közepéig lesz lehetőség. Ez idő alatt a deviza alapú hiteltörlesztések árfolyamát rögzítik (svájci frank 180, euró 250, japán jen 2,5 forinton). Az árfolyamkülönbség kamatrészétől megszabadul az ügyfél, mert azt az állam és a bank közösen kifizeti helyette.
- Aki már egy jó ideje fizeti a devizahitelét, kevésbé járhat jól az árfolyamgáttal, mint aki csak pár éve (5-6) vette fel. A később felvett hiteleknél ugyanis a törlesztésben nagyobb a kamatrész, mint a régebbi hiteleknél, hiszen a bankok először nagyrészt a kamatot szedik be. Ha pedig nagyobb a kamatrész, akkor nagyobb az a rész is, amit az állam és a bankok átvállalnak az ügyfél helyett az árfolyamkülönbségből.
Vincze Kálmán
Tisztelt Szakértő!
Az iránt szeretnék érdeklődni, hogy 2011 novemberében megkötöttem az árfolyamgát szerződést jelzáloghitelemre, az MKB-nál. Visszamenőleg érvényes-e ez a törvény?
Üd.: Vincze Kálmán
Bzsolt
Kedves Kálmán,
Idézem a pszaf.hu tájékoztatóját:
„A korábbi árfolyamgátba lépett ügyfelekre automatikusan – külön kérelem nélkül – vonatkoznak az új árfolyamgát szabályai. Elvileg ugyan van lehetőség kérni, hogy a korábbi feltételrendszer alkalmazása legyen érvényes, azonban ezt érdemes átgondolni, hiszen a „régi” rendszerben a rögzített és az aktuális piaci árfolyam közötti különbözet teljes összege az ügyfeleket terheli, míg az „újban” a kamat- és kamatjellegű díjak, költségek árfolyam-különbözetre eső részét az állam és az intézmény átvállalja.”
Üdvözlettel,
Zsolt
M. Erzsébet
Tisztelt Szakértő,
Építési devizahitelem van. A ház még épül, tehát nincs lakhatási engedély, (bár már közel járunk hozzá). Így is kérhetem az árfolyamrögzítést?
Üdvözlettel
M. Erzsébet