Egy Bankszövetségi javaslat hatására, elképzelhető, hogy emelni fogják az államilag támogatott lakáshitelek kamatának maximumát az állampapírhozamok 130 százaléka plusz 3 százalékpontra egy, a Világgazdaság birtokába került dokumentum tanúsága szerint.
A támogatott hitelek kamata mostani szabályozás szerint még a legrosszabb esetben sem haladja meg a 10%-ot (a kamattámogatás nélküli, piaci hitelek esetében átlagosan 2-3%-kal magasabb kamatot számítanak fel a bankok a kihelyezett lakáshitelek után).
Amennyiben az új szabályozás életbe lép, a bankok egyéves kamatperiódusnál 12 százalék körüli ügyleti kamatot is megállapíthatnak majd a támogatott lakáshiteleknél. Két százalékos kamatemelés egy 10 000 000 forint összegű, 20 éves futamidejű hitelnél nagyjából 13-14 000 forintos törlesztőrészlet emelkedéssel jár.
(A kamattámogatás miatt (az államkincstár az első évben – hitelfelvételi céltól és a gyermekek számától függően – átvállalja a kamat 50-70 százalékát -, majd a támogatás az 5. évben 35-50 százalékra mérséklődik) a családok az első évben a támogatott forinthitelt még a megemelt plafon mellett is 6-8 százalékos kamat mellett vehetnék fel, később a támogatási szint csökkenése miatt nő a törlesztőrészlet.)
Ennek a piacra vetített hatása az lehet, hogy nem igazán lesz értelme a piaci lakáshitel helyett a támogatottat igénybe venni, és a rengeteg feltételnek megfelelni (életkor, családi állapot, köztartozás-mentesség, számlák bemutatása építési hitel esetén, stb.)
A bankok szempontjából ez nagyobb jövedelmezőséget jelent és kisebb erőforrás-ráfordítást, mint a támogatott hitelek esetében szükséges plusz dokumentumok és plusz munka, plusz felelősség (a támogatott hitelre való jogosultságot a bankoknak kell megállapítani, a hitelképesség megállapításával párhuzamosan). Kétségtelen, hogy megfelelő árazási politika mellett inkább fogja a lakosság a piaci kamatozású hiteleket választani.
Az ügyfelek szempontjából ez kétféleképpen sülhet el:
- vagy csökkennek a piaci forinthitel-kamatok, mert a bankok egyrészt versenyezni szeretnének a támogatott hitelre „pályázó” ügyfelekért, másrészt a kevesebb „ügyintézős macera” miatt kevesebbe is kerül nekik az ügyfél hitelének kifolyósítása és fenntartása.
- vagy emelkednek a kamatok, mert a bankok mind, egyöntetűen így döntenek. A piaci egyensúly megmaradhat, ha a mostani 2-3 százalékos, a támogatott és a piaci hitelek közötti kamatkülönbözet mértéke nem változik.
Ha tehát hitelfelvételben gondolkozunk, de kivárnánk, hátha kedvezően alakulnak a hitelkamatok, fentiekre számíthatunk.
