Ingyenrepülőjegy, visszatérítések, jóváírások, díjelengedés, kedvezményes és kamatmentes vásárlás, és még sorolhatnánk, mi mindent vetnek be a bankok azért, hogy hitelkártyát váltsunk. A csábítás így a válságból kilábalóban is hatásos. Az előnyöket végül sokan nem használják ki maradéktalanul.
A hitelkártya remek eszköz lenne arra, hogy kamatmentesen költsünk hitelre, csak egy kicsit oda kellene figyelnünk a játékszabályokra. A bankok adataiból azonban az derül ki, hogy erre nem fordítunk túl nagy gondot.
A kamat pedig nem kevés, mert a hitelkártyák átlagos éves hiteldíjmutatója 45 százalék körüli (32,8 és 52,1 százalék is előfordul).
A bankoknak a kamat a jó üzlet, az ügyfélnek viszont a kamatmentesség érné meg leginkább. Ennek ellenére sokan nem élvezik ezt az előnyt. Mert nem figyelnek oda, mik a feltételek: vagy készpénzfelvételre használják a kártyát, vagy vásárolnak vele, de nem fizetik vissza időre a hitelt.
a hitelkártya lényege röviden
A hitelkártya alapvetően vásárlásra szolgál, de készpénzt is lehet vele felvenni, viszont ennek feltételei nem túl kedvezőek. Míg a vásárlás díjmentes, a készpénzfelvétel többnyire elég drága. Kamatmentességet pedig csak a vásárlásnál lehet elérni, készpénzfelvételnél nem.
Vásárláskor is csak akkor nem kell kamatot fizetni, ha a hitelt az előre meghatározott időre visszafizetjük. Az élvezheti a leghosszabb kamatmentes időszakot (ez általában maximum 45 nap), aki rögtön a fordulónap után vásárol a kártyával és a teljes összeget visszafizeti a megadott határidőre. A fordulónap lehet például minden hónap 10. napja. Aki a fordulónapnál később vásárol, annak persze rövidül a kamatmentes időszaka.
Akiknél ugrik a kamatmentesség
Bár a Cetelemnél a válság hatására 15 százalékkal nőtt a vásárlások aránya, az ügyfelek 40 százaléka még mindig készpénzfelvételre használja a hitelkártyáját. Ennél valamennyivel jobbak az arányok a többi válaszadónál. A Citibanknál 85-15-re vezetnek a vásárlások, a CIB-nél pedig a 4 százalékot sem éri el a készpénzfelvétel. Az UniCredit nem mondott számokat, csak annyit, hogy hitelkártyáit döntően vásárlásra használják.
A többség tehát nem készpénzt vesz fel, hanem vásárol, vagyis költhetne kamatmentesen. Azonban az ügyfelek úgy tűnik nem arról híresek, hogy időre fizetnének. A CIB-nél a hitelkártyával vásárló ügyfelek nyolcvan százaléka, az Ersténél háromnegyedük, a Cetelemnél harmaduk nem fizeti vissza a fordulónapra a hitel teljes összegét. Számukra nincs más hátra, mint a maradék hitelre leszurkolni a borsos kamatot.
A kedvezményeket sem mindenki tudja kihasználni
Csábítóak és jól hangzóak a meghirdetett kedvezmények, de ezeket érdemes alaposan átbogarászni, hogy ki is tudjuk használni. Jól jöhet a közműkártya és a kamatmentes fizetési időszak például annak, aki nem rendszeresen, vagy nem mindig időben kap fizetést. De akinek komoly gondjai vannak a villany, gáz, víz stb. számlák kifizetésével, és a hitelt sem tudná a kamatmentes időszak végére visszafizetni, az csak pluszköltséget vesz magára a hitelkártya használatával.
S hiába jár például néhány százalék kedvezmény, visszatérítés bizonyos vásárlásokból (a vásárlás helyéhez, összegéhez vagy rendszeres összegéhez kötve) ha nem tervezünk a feltételeknek megfelelő vásárlásokat, nem nyerünk semmit, vagy nem annyit, amennyit gondoltunk.
Hogy mit nyerünk, arról két bank adott információt. A CIB-nél például meghatározott költés után negyedévente maximum 5000 forintot térítenek vissza a belföldi és külföldi vásárlásokból is. A tényleges visszatérítés azonban átlagosan csak 2440 forint volt. A Citibanknál már több éve ingyen retúr repülőjegyet biztosítanak az új Malév hitelkártyát igénylőknek, de ezt a lehetőséget a legutóbbi akcióban is csak az ügyfelek bő fele használta ki.
Még mindig vonzó
Annak ellenére, hogy nem használjuk ki minden előnyét, népszerű a hitelkártya. A válság azért nyomot hagyott ezen az üzletágon is. A saját bevallása szerint piacvezető Cetelemnél például a 2007-es 450 ezerről mára 400 ezerre csökkent a forgalomban lévő kártyák száma. A CIB-nél összességében 20 százalékos növekedés volt 2006 óta, de például 2011 első félévében 6-7 százalékos lemorzsolódást észleltek. Az UniCreditnél 2008-ra torpant meg a növekedés.
A Citibank eladási görbéje is tükrözte a válságot, náluk ez azt jelentette, hogy a 2008-2010-es időszakban stagnált a kihelyezések száma. Válaszukban ők külön kihangsúlyozták, hogy a válság időszakában kiemelten figyeltek a problémás ügyfelekre, és kedvezményekkel próbálták segíteni őket abban, hogy vissza tudják fizetni a hiteleiket.
Arra a kérdésre, hogy vajon mennyi a fizetésképtelen ügyfelek száma, aránya, egyik bank sem válaszolt nyíltan. Arról sem voltak túl közlékenyek, milyen arányban mondják vissza az ügyfelek a kártyákat. A Cetelemnél 1 százalék alatt van a kártyavisszamondás (náluk ha a kártyabirtokos nem használja a kártyát, nem terheli költség), a CIB pedig annyit árult el, hogy nem jellemző, hogy visszaadnák a kártyát, „csak” nem használják (az éves díjat itt ilyenkor is felszámítják).
Az UniCredit viszont úgy látta, általános piaci tapasztalat, hogy a nehezebb anyagi helyzetbe került ügyfelek egy része a hitelkártyája megszüntetése mellett döntött.
Forrás: fn.hu
