Meglepően keveset tudunk a legnagyobb orosz pénzintézetről, amely a napokban megállapodott a nemzetközi érdekeltségeit 51 százalékban birtokló, de a minapi stresszteszten megbukott Österreichische Volksbankennel, hogy – feltehetőleg egymilliárd amerikai dollárért – stratégiai célból megvásárolja az utóbbi kilenc régiós érdekeltségét, köztük a magyar Volksbankot. Pedig a Szberbanknak, amely a bevásárlás érthető eufóriájában deklarálta vagy egy tucat újabb közép-kelet-európai pénzintézet iránti érdeklődését, legalább a közelmúltját érdemes megismerni.
A Szberbank immár három és fél éve a szentpétervári Putyin-csoport oszlopos tagja, a jogász és közgazdász végzettségű German Gref áll az élén. Az 1941-ben Kazahsztánba deportált német szülők most 47 éves fia, mint a mai orosz vezetés csaknem minden meghatározó tagja, a szentpétervári önkormányzat vezető tisztségviselőjeként kezdte a pályáját. 2000-ben, közvetlenül Vlagyimir Putyin államfővé választása után Oroszország gazdasági minisztere lett, a tárcavezető munkája helyett azonban 2007-ben a bankelnöki széket választotta, mert nem akart Dmitrij Medvegyev elnöksége idején a végrehajtó hatalom struktúráiban dolgozni.
A Szberbank élén viszont nehéz helyzetbe került, mert a pénzintézetet még 1996-ban, rettenetesen leromlott állapotban átvevő Andrej Kazmin és első helyettese, a legfőbb döntéshozó Alla Aljoskina – állítólag Kazmin felesége -, kényszerű távozásakor szinte valamennyi topmenedzserét magával vitte. A működésképtelenség szélére sodort Szberbankot a nagy nyugati elemző és tanácsadó cégek moszkvai irodáiban dolgozó szakemberekkel, többek között a Morgan Stanley, a McKinsey munkatársaival erősítették meg, és az újonnan vállalt tevékenységi köröknek megfelelő, teljesen új fejlesztési koncepciót és annak megfelelő irányítási struktúrát alakítottak ki.
Mindez, persze, időbe telt. Ahogy az is, hogy kiderítsék, kik a Szberbank részvényesei. Annyit tudni lehetett, hogy Kazmin-Aljoskina páros a közzétett adatokból ítélve 12 év alatt igen komoly szintre fejlesztette. Viszont például képtelenség volt kideríteni, hogy ténylegesen kinek a birtokában van a pénzintézet külföldiek – számos offshore cég – által tulajdonolt 30 százaléka. „Van róla némi elképzelésem”, mondta sokat sejtetően az új bankelnök, a korábbi vezetők személyes érdekeltségére utalva. Az Aljoskina által irányított hitelezési politika, noha sem jogi, sem pénzügyi szempontból nem volt kifogásolható, a széles körű lakossági hitelezés helyett valóban egy szűk kör „helyzetbe hozására” összpontosított. A módszer egyáltalán nem volt bonyolult, de annál hatékonyabb: a Szberbank hitelt folyósított a saját részvényeinek megvásárlásához, ezzel a pénzintézet kapitalizációja nőtt, a részvények pedig új hitelek biztosítékául szolgáltak. A Putyin-korszakban feltűnt oligarchák közül nem egy Aljoskinának köszönheti, hogy milliárdos lett. Nem utolsó sorban a mi Dzsudzsákunk tulajdonosa, Szulejman Kerimov, aki a 2004. esztendő közepén kezdett Szberbank részvényeket vásárolni a pénzintézet hiteléből. 2005 harmadik negyedévében már a Szberbank hitelállományának 5,5 százaléka rendelkezésére állt, tulajdona pedig közel hat százalékra nőtt (körülbelül négymilliárd dollár értékben). Azt a belső szabályt, hogy minden igénylő csak a szükséges tőke 25 százalékáig kaphat hitelt, Kerimov esetében például úgy kerülték meg, hogy nem egyesítették a 2005. év folyamán igényelt hiteleit, hanem külön—külön bírálták el a kérelmeket – így kaphatott a dagesztáni üzletember három milliárd dollárt. Ugyanígy járt el a Szberbank a Strabagban érdekelt Oleg Gyeripaszka esetében is.
German Gref örül
Amikor German Gref átvette a pénzintézetet, nagyon sokáig tartott a „béna kacsa” állapot. Az újonnan felvett topmenedzserek megjelenéséig a megmaradt vezetők reggelente a falhoz lapulva felsorakoztak a Szberbank központ 25. emeletén található elnöki iroda előtt, a Gref kedvenc színének tartott orgonaszínű ingben és hozzá illő nyakkendőben. Az új főnök teljesen átszervezte a munkát: az Aljoskina regnálása alatt működő egyszemélyes – ahogy Gref mondta, piramis – felépítést vertikális döntéshozatali rendszerré változtatta. Eközben azonban kevés erőfeszítést tettek a tevékenység korszerűsítésére. Bármennyire is hihetetlen, 2007-ben a Szberbank még nem bocsátott ki hitelkártyákat, magánszemélyek csak több kezes megléte esetén kaphattak hitelt, a világhálón pedig az ügyfelek egyáltalán nem adhattak megbízásokat a banknak. Nem csoda, hogy a betétesek piacán a Szberbank országosan a 67,5 százalékról 51,5 százalékra esett vissza. Érdekes módon Gref regnálása alatt nem változtak számottevően a pénzintézet tulajdonosi viszonyai. 60,25 százalékkal rendelkezik az állami Központi Bank, a részvények 9 százaléka 273 000 jogi személyiségé, külföldi befektetők tulajdonában pedig 24 százalék van.
A Szberbank tevékenysége mára sokat javult. Ez részben annak köszönhető, hogy miniszterelnökként Putyin kifejezetten utasításba adta Grefnek a lakossági szolgáltatások fejlesztését. 2011. január elsején az Oroszországban folyósított hitelek 31 százalékát a Szberbank adta, és a volt Szovjetunió legnagyobb utódállamaiban működő mintegy 20 000 fiókjukban sokat tesznek a korábban elhanyagolt lakossági ügyfelek jobb kiszolgálásáért. A jóképű bankelnök személyes varázsa is jó szolgálatot tesz a cégnek: június hónapban a média ismét őt tüntette ki „a legnépszerűbb bankelnök” címmel. A külföldi térnyerést viszont Gref kezdettől maga ambicionálta. „A Szberbanknak nyilvánvalóan szűkek Oroszország határai”, nyilatkozta, és bejelentette, hogy részlegeket nyitnak majd „a FÁK országaiban, Ázsiában (például Indiában) és Kelet-Európában”. E program jegyében a bankvezetés előbb a török Garanti bank, majd több lengyel pénzintézet iránt érdeklődött. Miután egyik üzlet sem jött létre, az Österreichische Volksbankkal kötött megállapodás realizálódott. Azt még nem lehet látni, hogy a Szberbank struktúráiba 2-3 év alatt tervezett integráció – egyebek mellett a radikális szolgáltatási struktúraváltás – alatt van-e, lesz-e ereje, eszköze és koncepciója a bejelentett folytatásra a magát „170 év sikeres működése” jelszóval népszerűsítő orosz banknak.
forrás: potfolio.hu
