Foglaló vagy előleg? Döntés 7 lépésben

Amikor két fél között adásvételre kerül a sor, nem azonnal történik a vételár kifizetése. A legnagyobb két kérdés az eladó és a vevő között mindig az, hogy a vételi szándék milyen dokumentummal rögzüljön, és foglaló vagy előleg kerüljön átadásra. Két dolog miatt fontos ez:

Foglaló | Előleg | Melyik az előnyösebb

1. a vevő szeretné tudni, hogy az adásvétel tárgyát fenntartja számára az eladó
2. az eladó pedig biztos szeretne lenni abban, hogy a vevő ezen idő alatt nem áll vételi szándékától

Életbevágó az ingatlanvásárlásnál, ahol több a jogi szereplő és hosszabb az átfutási idő, pláne ha a vevő lakáshitel felvételével tudja kiegyenlíteni csak a vételárat.

Rövid videónkban közérthetően összefoglaljuk mi a különbség a foglaló és az előleg között.

1. Mi közös a foglalóban és az előlegben?

Mindkettő pénzmozgással jár az eladó és a vevő között. Mindkét jogi elnevezés részét képezi a vételárnak és mindkettőt valamilyen dokumentum mentén fizeti ki a vevő az eladó számára. 

Ilyen dokumentumnak minősül:

• a vételi szándéknyilatkozat, 
• a foglalóról szóló megállapodás, 
• az előszerződés, 
• és az adásvételi szerződés. 

A fenti dokumentumok felsorolási sorrendjében direkt úgy haladtunk, ahogy a gyakorlatban is szoktak. Hiszen a végleges adásvételi szerződés az a letisztult dokumentum, amivel létrejön az adásvétel és tükrözi az eladó és vevő által is elfogadott megegyezés feltételeit.  

2. Mi a foglaló?

A foglaló az adásvételi ár 10%-a?  Ez csak egy bevett gyakorlat. A foglaló összege bármekkora lehet, ami mindkét félnek megfelel. Nem muszáj az eladási ár százalékában kifejezni. A foglalót az vevő adja az eladónak és az a célja, hogy mindkét felet biztosítsa arról, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlant az eladó nem adja el másnak, a vevő pedig biztosan megveszi. 

Valahol az adásvétel meghiúsulásakor bánatpénznek is felfoghatjuk, aminek van egy speciális vonzata, attól függően, hogy az eladó vagy a vevő áll el a megegyezéstől. Ha a vevő lép vissza, a foglaló minden esetben az eladónál marad mint bánatpénz. De ha az eladó áll el az értékesítéstől, köteles a foglaló dupláját visszafizetni a vevőnek. Igen jól olvassátok: a dupláját. Ebből is látszik, hogy az a tévhit, hogy a foglaló visszajár, alapvetően hibás. A megállapodás meghiúsulásáért felelős fél (tehát akinek a hibájából borul a szerződéskötés) minden esetben veszít az ügyleten.

Ezért kell meggondolni, hogy foglalóról vagy előlegről beszéltek, amikor egyezkedtek az elején, legyetek vevők vagy eladók.

Ha a foglalónak a fenti jogi, bíróság által is érvényesíthető következményei megrémítenek, legyél eladó vagy vevő, vagy nem vagy 100 %-ig biztos az eladási vagy vételi szándékodban, ne adj vagy ne vegyél át foglalót. 

De akkor mit tehetsz, ha attól félsz, hogy az ügylet meghiúsul? Ne aggódj erre jelent megoldást az előleg. 

3. Mi az előleg? 

A Ptk. szerint az előleg szintén az adásvételi ár részét képezi és mint a nevében is benne van, egy előre átadott összeget jelent. Mivel a vevő vételár részletet ad át az eladó részére előleg formájában, a felek ezzel is tökéletesen kifejezik vételi-eladási szándékukat. 

Az előleg kifizetése szintén egy dokumentum mentén történik, ami lehet szándéknyilatkozat, előszerződés vagy adásvételi szerződés. Az előleg azonban visszajár abban az esetben, ha valamelyik fél meggondolja magát. Az adásvétel meghiúsulása esetén az előleg teljes összegét visszakapja a vevő függetlenül attól, hogy az eladó vagy ő lépett vissza. 

4. Mi a különbség a foglaló és az előleg között? 

A gyakorlati különbség már látható a fent leírtakból, de fontosnak tartjuk összefoglalni. 

A jog szerint a foglaló egy olyan előleg, ami bánatpénzként is funkcionál, hiszen vagy az eladónál marad, vagy pedig a duplája vándorol a vevő felé az adásvétel meghiúsulásakor, ezért egyfajta szankciós szerepe is van. Az előleg nem rettenti el a feleket az elállástól, hiszen semmilyen negatív következményt nem vonz maga után az adásvétel meghiúsulása. 

Az eladó, ha visszalép úgy gondolkodik az előlegnél, hogy visszaadom amit megkaptam és megyek tovább. A foglaló esetében az eladó viszont már úgy gondolkodik, ha visszalépek, az átvett foglalót kétszeresen kell visszaadnom.  Nézzük a vevő lélektanát az előleg kapcsán. Ha visszalépek a vételi szándékomtól visszakapom az előleget, így nem vesztettem semmit. A foglaló esetében azt érzi, ha visszalépek a vásárlástól elbukom a foglalót.  

5. Miért helytelen a következőképp feltett kérdés: foglaló vagy előleg?

A fent leírtakból már jól látszik, hogy a foglalót és az előleget nem lehet egy lapon emlegetni. Teljesen más jogi vonzatai vannak. 

A gyakorlati életben az eladó foglalót szeret kapni, a vevő előleget szeret adni.

Ez abból adódik, hogy az eladási szándék stabilabb, hiszen  az eladó döntése megszületett már és csak a megfelelő vevőt keresi. A megfelelő vevő legfőbb ismérve, hogy hajlandó megfizetni azt az eladási árat, amit az eladó szeretne. Az érzelmi döntések inkább a vevő oldalán találhatóak meg, hiszen a vásárolandó ingatlan neki kell, hogy tetszen. 

Egy lakás vagy egy ház kialakítása, infrasturktúrája és állapota nagyon eltérő lehet, ezért nehéz az ingatlan nézegetés közben eldönteni, hogy biztosan az adott ingatlan a legmegfelelőbb. A foglaló átadásakor a legtöbben abbahagyják az ingatlan keresést, hiszen ha visszalépnek, már veszteséget generálnak maguknak. 

Ha előleget adnak folytatják a nézelődést és akár 5 előleget is oda adhatnak, hiszen amikor eldöntik, hogy az 5 lakás közül melyiket veszik meg, a másik négytől visszakapják az előleget. 

Azonban igaz ez az eladóra is. Hiszen, ha csak előleget kapott bármikor visszalép, ha jön egy vevő, aki magasabb árat kínál.

6. Mikor melyik az előnyösebb megoldás?

Itt nehéz megtalálni azt a megoldást, ami mindkét személy számára ideális. Hiszen az eladó eladni akar, a vevő pedig venni. Ők általában nem barátok, sőt az adásvétel lebonyolítása után nem is találkoznak többször.

• Az előleg akkor előnyösebb a vevő számára, ha még nem biztos a kiszemelt ingatlanban, vagy ha lakáshitel segítségével vásárolja az ingatlant és nem biztos abban, hogy jóváhagyják hitelkérelmét. 
• Az előleg abban az esetben lehet előnyös az eladó számára, ha sok az érdeklődő és úgy gondolja, hogy tudna még emelni az eladási áron. Hiszen ha előleget kér és jön egy “jobb vevő”, aki jelen esetben csak attól jobb, hogy magasabb vételárat hajlandó fizetni, akkor simán visszaadhatja az előleget a “rosszabb vevőnek”, ha az nem hajlandó magasabb vételárat fizetni a korábbi megegyezésnél.

7. A foglaló vagy az előleg átadásához szükség van-e már adásvételi szerződésre?

Alapesetben nem, de fontos hogy végig olvasd ezt a bekezdést. Az előleget vagy a foglalót magánokiratban is átadhatod, akár kézzel írott formában.

Mi azt javasoljuk, hogy mindenképpen szerepeltessetek két tanút a foglalóról vagy előlegről szóló megállapodáson a későbbi vitás és peres helyzetek miatt. Az igazi védelmet a vevő számára az adásvételi szerződés adja a lenitek miatt.

Az ingatlan adásvétel speciális, hiszen az eladás tárgya nagy értékű és a helyrajzi szám révén egyedi azonosítóval ellátott és a földhivatal által nyilvántartott vagyontárgyak az ingatlanok. Ezért az adásvételi szerződés a végleges jogi köntöse az egyezségnek. 

Az adásvételi szerződést a földhivatal által érkeztetni is kell. Ez azt jelenti, hogy be kell adni a földhivatalhoz, aki érkezteti azt, ezáltal a vevő széljegyre kerül a tulajdoni lapon. 

Ez azt jelenti, hogy hivatalos formát kapott az adásvétel és nem lehet több olyan előleget vagy foglalót átvenni az ingatlanra, ahol az átadást adásvételi szerződésben rögzítették. 

Mit jelent ez? 

Azt, hogy az adásvételi szerződést kötelező érkeztetni a földhivatalnál. Az előszerződést és a foglalóról vagy előlegről szóló megállapodásokat nem lehet érkeztetni a földhivatal által.

Tehát ha azt szeretnénk elérni, hogy az eladó biztosan ne verhessen át minket azzal, hogy több előleget vagy foglalót vesz át egy időben több vevőtől, akkor ragaszkodjunk az adásvételi szerződéshez.

A fentiekből látszik, hogy az adásvételi szerződés milyen fontos, sőt a folyamat végére mindenképpen kötelező egy ingatlanvásárlás esetén. Ha az ingatlan vásárláshoz lakáshitelt, vagy CSOK-ot is igényelsz az sem mindegy mit fogalmazol bele az adásvételibe.

Mivel a lakáshitelt és a CSOK-ot bankokon keresztül intézheted, így mindenképpen tudnod kell, hogy minden bank más követelményt támaszt az adásvételi szerződéssel szemben. Ezért ahhoz, hogy meg tudjon valósulni az adásvételi szerződés, az ügyvéd kérni fogja a választott bank adásvételi szerződésre vonatkozó tartalmi követelményeit.

Ha szeretnéd megtalálni a számodra legjobb lakáshitelt gyorsan és olyan egyedi kamatokkal, amiket egyedül biztosan nem érhetnél el, továbbá szeretnéd, ha a teljes folyamatban segítséget kapnál, legyen az hitelfelvétel, vagy állami támogatás, vagy az adásvételi szerződés megfelelő tartalmának kialakítása, kérd kollégáink segítségét a lenti űrlap  kitöltésével.

Segíthetünk?

Adja meg adatait, és azonnal küldjük Önnek az ingyenes videónkat, ami mindent bemutat neked.