A CSOK 2015 októberi változása részletesen

Hogyan változott a CSOK rendelet szerint a HASZNOS alapterület?

Az ingatlan hasznos alapterületének meghatározása sok kérdést vetett fel mióta a CSOK jogszabály bevezetésre került 2015.07.01-én. A bevezetés óta itt az újabb módosítás 2010. október.02, amivel kapcsolatban mi szeretnénk tiszta vizet önteni a pohárba, ezért most megmutatjuk, hogy mi hogyan módosult.

Az ingatlan hasznos alapterülete:
Azon helyiségek alapterületének összege, melyek a lakáson belül tálalhatóak.
Mely megfogalmazás az OTÉK, azaz az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben található.
Ezek a beszámítandó helyiségek a következők:
nappali, hálószoba, konyha, étkező, étkezőkonyha, előszoba, közlekedő, fürdőszoba, WC, mosókonyha, tároló, kamra, gardrób, kazánhelyiség, és az „egyéb fűthető helyiség” fogalma, de a gépjárműtároló (garázs) és a pinceszinti helyiség nem számít bele.

Tehát függetlenül attól, hogy fűthetőek vagy sem, a CSOK szerint a hasznos alapterületbe a fenti elnevezésű helyiségeket kell beleszámítani. A fentiek mellett az „egyéb fűthető helyiség” fogalma, egyetlen kivételként szerepel a felsorolásban, amit ha hasznos alapterületként figyelembe szeretnénk venni, akkor meg kell vizsgálni, hogy az fűthető-e vagy sem.

Hogyan kerülnek meghatározásra a komfortfokozatok a CSOK változás után?

Az összkomfortos lakás fogalmát a következőképpen határozzák meg:
Azon lakást nevezzük összkomfortosnak, amelynek van minimum 1 db 12 négyzetméteres alapterületű lakószobája, főzőhelyisége (amennyiben nincs, akkor egy minimum 4 nm alapterületű, önálló szellőzésű, a főzést lehetővé tevő lakó tere, illetve térbővülete), fürdőhelyisége és WC-je,

• megfelel az OTÉK 8. § (2) bekezdése szerinti teljes közművesítettségnek (ez a változás, lentebb részletesen),
• közcélú vagy közüzemi szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,
  melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel); és
•  rendelkezik központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel).

A CSOK jogszabály 2015 októberi változása szerint komfortos lakásnak nevezhetjük azon lakóingatlant, amely minimum 1 db 12 négyzetméteres alapterületű lakószobával, továbbá főzőhelyiséggel (ha nincs, akkor egy minimum 4 nm-es alapterületű, önálló szellőzésű a főzést lehetővé tevő, lakó térrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel;

• teljes vagy részleges OTÉK 8. § (2) bekezdése szerinti közművesítettséggel (ez a változás, lentebb részletesen),
• közcélú vagy közüzemi szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,
• melegvíz-ellátással; és
• egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) rendelkezik.

Kérem keressenek (KATT IDE)!

Hogyan kategorizálják az ingatlanokat közművesítettség szempontjából?

Az építési övezetben fekvő ingatlant teljesen közművesítettnek minősül a CSOK új szabályai szerint, ha rendelkezik a következő paraméterekkel: közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történő együttes energia ellátás (villamos energia, gáz vagy távhő), ivóvíz ellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá a közterületi csapadékvíz-elvezetés.
A lakóingatlan részlegesen közművesítettnek minősül, ha a közüzemi vagy közcélú szolgáltatás a villamos energia ellátást, az ivóvíz ellátást és a közterületi csapadékvíz-elvezetést foglalja magába, míg a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel történik.

Fontos! Nem tekinthető komfortosnak a lakás CSOK igénylésekor, ha a lakóingatlan fekvése szerinti településen vagy településrészen a közterületi szennyvízelvezetés ugyan megoldott, de a lakás hálózatra való rákötése nem történt meg.

Mi minősül meglévő lakóingatlan tulajdonnak (szolgálati és önkormányzati lakás)?

A CSOK törvénymódosítás szerint nem minősül meglévő lakóingatlan tulajdonnak a szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött bérlemény vagy az önkormányzati tulajdonban lévő lakás, amennyiben a megvásárolni kívánt ingatlan a jelenleg is bérelt lakás, amiben lakik az igénylő.
Milyen esetekben szükséges az eladott lakás eladási árát beforgatni a megvásárolni szándékozott lakásba?

Amennyiben a korábbi lakás értékesítése a CSOK igénylését megelőző 5 éven belül történt, úgy az értékesített lakás eladási árát, a tulajdoni hányad arányában, be kell forgatni a támogatási célingatlan bekerülési költségének vagy vételárának a kiegyenlítésére. Tehát még a kérelem benyújtása előtt értékesíteni kell a meglévő lakástulajdont, illetve tulajdoni hányadot a igénylőknek. Ez azt jelenti, hogy a korábbi eladott lakás új tulajdonosának határozattal kell bejegyeztetni a tulajdon jogát a tulajdoni lapon.

Hogyan csökkenthető és hogyan nem az 5 éven belül értékesített lakás eladási ára?

• önkormányzattól, munkáltatótól kapott, az értékesített lakást terhelő támogatással,
• azon lakáscélú hitelintézeti kölcsön végtörlesztett összege, mely az értékesített lakás vásárlására vagy építésére vettek fel
• Fontos! Nem számolható el a visszafizetett összeg beforgatandó, csökkentő tételként, ha az ügyfél a hitelét/támogatását önerőből rendezte és csak utána adta el a fedezetül szolgáló lakást. A lényeg tehát, hogy az eladási árból és az eladott lakás korábbi vásárlásra felvett és végtörlesztett kölcsönök jöhetnek csak szóba.
• A tervezett lakóingatlan építésének helyéül szolgáló építési teleknek ÁFA-val növelt vételára számolható el csökkentő tételként, amennyiben az előző lakás, illetve tulajdoni hányad értékesítése a telek vásárlással egyidejűleg vagy azt követően történt a CSOK igénylését megelőző 5 éven belül.

Mi a minimális hasznos alapterület?

A lakás minimum hasznos alapterületének kiszámításánál valamennyi, az igénylő által eltartott gyereket figyelembe kell venni, beleértve azokat a gyerekeket is, akik után már igénybe vettek valaha egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást (pl.: Szocpol, LÉT).
Figyelem! Ha a lakás hasznos alapterülete nem éri el az összes meglévő és bevállalt gyermekek együttes száma alapján figyelembe veendő hasznos alapterület legkisebb mértékét, akkor a Szocpol 2015-öt igénylő személy nem jogosult a kedvezmény igénybevételére. Tehát attól, hogy korábbi jogszabály szerint igénybe vettek már gyermekekre kedvezményt, és most már nem kapnak utánuk CSOK-ot, a minimális hasznos alapterület kiszámításánál ezeket a gyermekeket is figyelembe kell venni.
Csak azokat az eltartott gyermekeket lehet figyelembe venni a kedvezmény összegének meghatározásakor, akik után még nem vettek igénybe korábban állami támogatást!

Igénybe vehető akár nem engedélyköteles ingatlan bővítésre is!

ÚJDONSÁG! A megelőlegezett CSOK 2015. október 02-től igénybe vehető a nem engedély köteles bővítési munkálatokra is. Ebben az esetben a bevállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt a bővítési munkálatok befejezéséről szóló teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat Bank részére történő bemutatásának időpontjától kell számítani.

Új vagy használt lakásra lehet a „SZOCPOL 2015”-öt igényelni?

• Továbbra sem adható CSOK új lakás magánszemélytől történő vásárlására. Viszon, ha cég az Eladó, akkor mind használt, mind új lakás vásárlása esetében, az ÁFA törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát vagy egyszerűsített számlát kell kiállítani az igénylő nevére.
  FONTOS! Eltérő feltételei vannak az új lakásnak a támogatásra vonatkozó kormányrendelet (256/2011.) és az ÁFA törvény előírásai alapján.
  Új lakásnak minősül CSOK szempontjából:
• az az ingatlan, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli cég vagy egyéni vállalkozó természetes személynek értékesítés céljára épít, vagy építtet, és
• amelyet először adnak el természetes személy részére vagy
• amelyet másodízben adnak el természetes személynek, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli cég vagy EV(egyéni vállalkozó);
  És az ingatlan 2008. 07.01-jén vagy ezután kiadott – a kérelem benyújtásának időpontjában – használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik.

ÁFA törvény szempontjából azonban új lakás az:

• amelynek még nincs meg a használatba vételi engedélye vagy
• rendelkezésre áll a használatba vételi engedély, de az adásvételi aláírás dátuma és a használatba vételi engedély dátuma közt kevesebb, mint két év telt el.

ÁFA vonzata az új lakás eladásának van, ezért előfordul olyan eset is, hogy a CSOK szempontjából új lakás vásárlásnak minősül az adásvétel, de ÁFA szempontjából használt lakásnak tekintendő a lakás.
Ez azt jelenti, hogy az Eladónak számlát kell adnia, de nem kell, hogy abban szerepeljen ÁFA. (ÁFA = 0, vagy „mentes”)
Amennyiben nem ÁFÁ-ra kötelezett az eladás, akkor az Eladó sem az adásvételiben szereplő árat, sem az ÁFA-s számlán feltüntetett vételárat nem tudja szétválasztani nettó + ÁFA értékre.