Április elején elindult a devizaadósokat segítő árfolyamrögzítési program, amely szinte mindenkinek többéves megkönnyebbülést hozhat. A bankokban mégis alig akad érdeklődő, mert a kormány és a bankok által kitalált menetrend sántít. Aki most mehet, az jobban jár, ha vár még egy kicsit, akinek sürgős lenne, az még nem jelentkezhet.
Áprilistól él az új árfolyamrögzítéses rendszer, amelynek lényege, hogy az aktuális piaci árfolyamnál 20-40 százalékkal alacsonyabb, fix árfolyamon törleszthetik több éven keresztül a hiteleiket a devizahiteles háztartások. Az árfolyamkülönbség miatt felhalmozódó összeget 2017 januárjától kell majd – kedvezményes kamatozással – visszafizetniük.
A törvény szerint áprilistól júliusig csak a közszolgák jogosultak az árfolyamrögzítés igénylésére, a nem állami alkalmazásban álló lakáshitelesek az év második felétől, a szabad felhasználású jelzáloghitellel bírók pedig csak szeptembertől kerülhetnek sorra. Ezt a menetrendet a nagy torlódás elkerülése miatt alkudták ki a bankok, de az első hetek tapasztalatai alapján ez inkább akadályozza, mint segíti a devizahiteleseket. A devizahiteleseket részben mintha hidegen hagyná a lehetőség, részben nem tudnak róla, hogy már most is igényelhetik, pedig ezt szinte vétek nem kihasználni.
Fordított érdekeltség
A szabályokat úgy sikerült megalkotni, hogy a rendszert faramuci ellenérdekeltségek teszik bonyolulttá. A közszolgák, akik már most szaladhatnának az árfolyamrögzítésért, részben abban érdekeltek, hogy halogassák a kérelmüket a számukra kijelölt időszak végéig. Azokra az állami alkalmazottakra igaz ez, akik – miután tavaly decemberben Orbán Viktor külön levélben buzdította őket erre – tavaly év végéig megpróbáltak a fix árfolyamú végtörlesztéssel kiszállni a devizahitelből, de végül lecsúsztak a lehetőségről, mert a beígért kedvezményes hitelt nem biztosította a kabinet. A mintegy 70 ezres teljes devizahiteles közalkalmazotti rétegből ők vannak a többségben: január közepén mintegy 40 ezer érintett panaszkodott arról, hogy bár élni kívánt a végtörlesztéssel, ezt nem tudta megtenni, és átverve érzi magát. Éppen az ő kárpótlásukra döntött végül a kabinet extra kedvezményekről, amelyek viszont részben indokolják a közszolgák lassúságát.
A kormány ugyanis úgy fogadta el a jogszabályt, hogy ez a kör egy egyszeri vissza nem térítendő állami támogatást is kap: kifizetik a mostani és a kedvezményes havi törlesztés közötti különbséget a februártól legfeljebb júliusig terjedő időszakra. Az ajándékba kapott pénz tehát attól függ, hogy ki mikor lép be az árfolyamrögzítésbe – minél később, annál többet kap kézhez egyszeri juttatásként. Ez néhány tízezer forintra is rúghat, amelyért már valószínűleg megéri kicsit lustálkodni, és majd májusban, júniusban elkezdeni az ügyintézést.
Ezzel szemben a mezei devizaadósoknak, akik egyelőre nem járulhatnak a banki ügyintézők elé, éppen a nagyobb sietség állna az érdekükben. A 300 forint közelében kitartó euróárfolyam, illetve a majdnem 250 forintos frankárfolyam 20-40 százalékkal nagyobb terhet ró rájuk, mint amekkorát a rögzített árfolyam, esetükben tehát néhány hónap is lényeges könnyítést jelentene. Főleg akkor, ha a programban rejlő befektetési lehetőséget is ki tudják használni, és a megspórolható pénzt például lakástakarék-pénztári szerződés révén kedvező feltételekkel félre tudják tenni a 2017-tól újra megugró törlesztésre.
A törvény megengedő
A jogszabály nem vési kőbe a menetrendet, nem tiltja meg, hogy a bank – ha ideje engedi – a közalkalmazottakon kívül már most is bárkit kiszolgáljon. Pusztán annyit rögzít, hogy a „pénzügyi intézmény köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a hiteladós hiánytalan kérelmének átvételétől számított 60 napon belül” a hitelkeret-szerződést megkössék.
Az [origo] által megkeresett bankok – a CIB, az Erste, az UniCredit, a Budapest Bank és a K&H – egyformán gyér érdeklődésről számoltak be a közalkalmazottak részéről. Bankonként legfeljebb néhány százan igényelték az első három hétben a konstrukciót, így összesen néhány ezer emberről van szó. A Magyar Bankszövetséget nem lepte meg, hogy egyelőre nincs roham, jóllehet korábban legalább 50 százalékos részvétellel számoltak.
forrás: origo.hu
