Családi adókedvezmény: Kinek jár? Hogyan igényeld?

Most nézzük át alaposan, kinek jár a családi adókedvezmény, mikor, hogyan kell igényelned és azt is, mikor jársz a legjobban.

Ki jogosult családi adókedvezményre?

A családi adókedvezmény azt jelenti, hogy kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetned. Akkor veheted igénybe ezt a kedvezményt, ha a saját háztartásodban nevelt gyereked után jogosult vagy a családi pótlékra.

A családi pótlékot ma már nem is családi pótléknak hívják (csak ez maradt meg a köztudatban), hanem nevelési ellátásnak (a gyerek tankötelezetté válásáig), illetve onnantól a gyerek tankötelezettségének végéig (16 év vagy 20, ha továbbra is fennáll a tanulói jogviszony) iskoláztatási támogatásnak. A családi adókedvezmény tehát a gyerekek után jár, és minél több a gyerek, annál magasabb az adókedvezmény összege.

Azt is fontos tudni, hogy a kedvezményre való jogosultságot nem befolyásolja, hogy a családi pótlékot folyósítják-e vagy sem!

És akkor lássuk, ki jogosult a kedvezményre:

• aki a családi pótlékra is jogosult,
• a családi pótlékra jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastárs (pl. nevelőszülő házastársa),
• az az élettárs, aki egy háztartásban él élettársa gyerekével vagy gyerekeivel és legalább egy éve hivatalosan is egymás élettársai,
• a kismama a várandósság 91. napjától és a vele közös háztartásban élő házastársa (ebben az esetben az élettárs nem),
• a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy;
• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy.

Ha nem egyértelmű, hogy jogosult vagy-e a családi pótlékra, akkor a megyei járási hivataltól vagy a fővárosi kerületi hivataltól kell állásfoglalást kérned!

Mennyi a családi adókedvezmény összege gyerekenként?

Minél több gyereket nevelünk, annál magasabb az adókedvezmény összege. Az szja törvény alapján a NAV az alábbi adóalapok szerint számolja ki a kedvezményt:

• egy eltartott gyerek esetén 66 670 forint;
• két eltartott gyerek esetén 133 330 forint,
• három (és minden további) eltartott gyerek esetén 220 000 forint.

Ez azt jelenti, hogy ezután a tétel után nem kell személyi jövedelem adót fizetnünk! És ezzel pontosan mennyit spórolunk?

• egy gyerek után 10 000 forintot
• két gyerek után 2*20 000, vagyis 40 000 forintot
• három gyerek után pedig 3*33 000, vagyis 99 000 forintot.

Ha nem tudod igénybe venni a jogosult keretösszeget, mert alacsonyabb az adóalapba tartozó jövedelmed a kedvezmény keretösszegénél (pl. 360 000 forint a bruttó fizetésed, viszont a 3 gyerek esetén a kedvezmény keretösszege 660 000 forintot), akkor lehetőséged van arra, hogy járulékkedvezményként vedd igénybe az adóalapot meghaladó rész 15%-át. Fontos, hogy ebbe a járulékalapba csak az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás tartozik bele!

Ha személyre szabott kalkulációt szeretnél készíteni, a NAV honlapján megteheted.

Hogyan kell igényelni a kedvezményt?

A családi adókedvezményt a legegyszerűbben a NAV oldalán tudjuk igényelni úgy, hogy kitöltünk egy adóelőleg nyilatkozatot a kedvezményekről. Az űrlapot meglepően egyszerű kitölteni, rá kell klikkelnünk a KITÖLTÉS gombra, majd lépésről lépésre haladva írjuk be a szükséges információkat (pl. név, adóazonosító jel, a munkáltatónk, kifizetőnk neve, adószáma stb.)

A rendszer ezután automatikusan kiállítja az igénylőlapot, amit két példányban ki kell nyomtatnunk (de természetesen érdemes elmentenünk későbbi felhasználásra). A kinyomtatott példányt aláírjuk és átadjuk a munkáltatónknak, aki a kedvezményt már a havi munkabér kifizetése során köteles figyelembe venni.

Az űrlapot a NAV oldaláról is le tudjuk tölteni, és miután kinyomtattuk, a kézzel kitöltött nyilatkozatot visszük el a munkáltatónak.

Ha bármilyen változás történik, ami érinti a kedvezményünket (például a gyerek leérettségizett és munkába állt), kötelesek vagyunk egy újabb igénylő lapot kitölteni. Ez azért fontos, hogy ne vegyük fel jogosulatlanul a kedvezményt, mert ha kiderül, pótlólagosan kell visszafizetnünk.

Hány éves korig jár a családi adókedvezmény?

Itt megint azt kell figyelembe venni, hogy meddig jár a családi pótlék. A gyerek tanköteles életkoráig (16 év) alanyi jogon jár ez az összeg. Ha a gyerek továbbra is tanulói jogviszonyban marad, akkor a huszadik betöltött életévig jár utána a családi pótlék és igényelhető az adókedvezmény.

Ha van egy 15 éves középiskolás és egy 22 éves, nappali tagozatos gyerekünk, akik velünk egy háztartásban élnek, akkor csak a 15 éves után kapunk kedvezményt, viszont a 22 éves gyerekünket is beleszámolják a kedvezményes adóalapba.

Vagyis: 133 300 forint lesz a kedvezmény, viszont ezt csak az egyik gyerekünk után kapjuk, a fenti példa alapján 20 000 forintot spórolunk.

Ha a 15 éves középiskolás mellett a másik gyerekünk 17 éves és középiskolás, akkor a 133 300 forintos alap kétszer számít, vagyis mind a két gyerek után jár az adókedvezmény! (2*20 000 vagyis 40 000 forint marad a zsebünkben).

Igényelhető-e visszamenőleg a kedvezmény?

Szerencsére akkor sincs baj, ha nem igényeltük korábban az adókedvezményt, akkor májusban (vállalkozóként februárban), az adóbevallásban kérhetjük a kedvezmény visszaigénylését.

Ennek az az oka, hogy nem csak a fizetésünk alapján igényelhetjük az adókedvezményt! Minden olyan jövedelem számít, ami az összevont adóalapba tartozik és szja-köteles, tehát ha megbízási szerződés alapján vagy bérbeadás után kapunk jövedelmet, arra is vonatkozik a kedvezmény!

Megosztható-e a kedvezmény a szülők között?

A családi adókedvezményt általában csak az egyik szülő szokta igénybe venni, de természetesen közösen is igényelhető. Ezt főleg akkor javasoljuk, ha egyenként túl alacsony lenne a jövedelmetek és csak a kedvezmény egy részéhez jutnátok csak hozzá. Ehhez egy családi adókedvezmény nyilatkozatot kell kitöltenie mind a két szülőnek.

A megosztás és a közös igénylés gyakran keveredik a köznyelvben, pedig fontos különbség van a kettő között!

Akkor osztható meg a családi adókedvezmény, ha a szülők nem élnek közös háztartásban, a másik eset, ha közös háztartásban élnek, de nem házasok.

Ki minősül élettársnak?

Két ember akkor lehet egymás élettársa, ha házasságkötés nélkül élnek egy háztartásban (gazdasági és érzelmi közösségben), és egyikük sem házas. Az élettársi kapcsolat akkor lesz hivatalos, ha a felek közjegyző jelenlétében nyilatkoznak arról, hogy élettársak, vagy kérelmezik felvételüket a közjegyzők által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába (ENYER).

Fontos, hogy élettársként csak akkor vagy jogosult a családi pótlékra (és a kedvezményre), ha a gyerekkel életvitelszerűen együtt élsz és a gyerek anyjával vagy apjával legalább egy éve szerepelsz az ENYER-ben, vagy legalább egy éve ki van állítva kettőtökről az élettársi kapcsolatot igazoló közokirat.

Igényelhetik-e az egyedülálló szülők, elvált szülők?

Minden esetben azt kell megvizsgálni, hogy kinek jár alanyi jogon a családi pótlék: annak fog járni a családi adókedvezmény is.

Egyedülálló szülőként tehát igényelhető a kedvezmény, viszont ebben az esetben kizárólag a gyereket, gyerekeket nevelő szülő jogosult rá, nem lehet a családi adókedvezményt egy másik féllel megosztani.

De mi a helyzet az elvált szülőkkel?

Ha a válás során az egyik félhez kerül a gyerek, akkor nincs lehetőség a kedvezmény megosztására, a családi pótlékra jogosult fél fogja kapni a kedvezményt is. Például ha válás után az anyánál maradnak a gyerekek és az apa gyerektartást fizet, a családi adókedvezmény csak az anyát illeti.

Viszont ha a válás után nem a közös felügyeletben, hanem a felváltva gondozásban állapodnak meg a szülők, akkor a családi pótlékot és a családi adókedvezményt is meg lehet osztani. Erről a szülőknek közösen kell dönteni.

KATÁ-s vállalkozóként igényelhetem-e a kedvezményt?

Bár a KATÁ-s adózás feltételeit folyamatosan szigorítják, még mindig rendkívüli népszerűségnek örvend. Nem véletlenül: egyszerű az adminisztrációja és nagyon kedvező. A KATA egyik előnye, hogy nem fizetsz szja-t. Mivel a családi adókedvezmény kifejezetten a személyi jövedelem adóra vonatkozik, sajnos abban az esetben nem tudod igénybe venni, ha csak KATÁ-sként adózol. Ilyenkor érdemes a házastársadnak igényelnie a családi adókedvezményt!

Ha a családi adókedvezményen kívül érdekel, hogy milyen állami támogatásokat tudsz igénybe venni álmaid otthonának megteremtéséhez, töltsd ki űrlapunkat, megmutatjuk milyen lehetőségek állnak a rendelkezésedre.

Segíthetünk?