Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a megengedhetőhöz képest arányaiban nagy számban hibásak a bankok által elküldött devizahitelek forintosítására vonatkozó elszámolási értesítők. A hibák jellemzően a futamidő korábbi szakaszában bekövetkezett hitelszerződést érintő módosításokból fakadóan állhattak elő. Ilyen módosítások voltak a könnyítési időszak, illetve átstrukturálás, melyek a törlesztési ütemezést megváltoztathatták.
Kijelenthetjük, hogy ember legyen a talpán aki laikusként az MNB képlete alapján ezt ki tudja számítani, még akkor is, ha az elszámolások matematikai kiszámítása elfogadhatónak minősíthető. Sajnos sok esetben futhatunk bele abba, hogy a forintosított devizahitelek elszámolásának az alapja rosszul került meghatározásra, melynek az okául első helyen az egyoldalú szerződésmódosítást lehet megjelölni.
Kézenfekvő ellenőrzés lehet az, hogy az ügyfél a hitelszerződés megkötésekor aktuális törlesztési táblázatában lévő devizában kimutatott törlesztési ütemezést összeveti az elszámoláskor kapott hasonló táblázattal. Az ellenőrzési pont a tőketörlesztés aktuális állása, tehát, hogy ugyanott tart-e az elszámoló levélben a tőketörlesztés, mint ahogy azt az eredeti szerződésben kimutatták.
Abban az esetben ha ez nem így van, akkor az egész elszámolás is hibás lehet és további vizsgálat szükséges.
Még olyan elvi hibák is előfordulnak az elszámolásokkal kapcsolatban, amit szintén nem gondolnánk. Ilyen például az, hogy devizaalapú hitelt, melyet eddigi tudásunk szerint devizában tartottak nyilván, forintban nyilvántartott hitelnek minősítik és az elszámolást ez alapján készítették el. Ez egy nyilvánvaló szarvas hiba.
Amennyiben ezek közül a hibák közül belefutott valamelyikbe, akkor jó lesz, ha alaposan felkészül a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) előtti a jogorvoslati lehetőségre, mivel ez a szerv kizárólag „hozott anyagból”, azaz a dokumentumok alapján fog dönteni.
Itt a bizonyítás terhe nem ruházható át másik félre, azaz a bankra, tehát teljes biztonsággal be kell tudni mutatni az elszámolásban lévő hibát. Természetesen, mivel mindent a beadott dokumentumokból fognak kiolvasni, csatolni kell az összes, az ügyhöz kapcsolódó dokumentációt, illetve a banki bizonylatokat.
Az egyéb adminisztratív terhe is számottevő egy ilyen akciónak, mivel a panaszokat többfajta kötelezően kitöltendő formában is be kell adni. Ezek a nyomtatványok az interneten keresztül letölthetőek.
Várhatóan a PBT a forintosított devizahitelek kiváltásával kapcsolatos jogorvoslati kérelmek igen nagy százalékát fogja visszautasítani, mivel gyakorlatilag egy peranyagot kell összeállítania annak aki az elszámolást vitatja. Erre pedig az átlag ügyfél nincs felkészülve.
A forintosított devizahitelek panaszkezelésével kapcsolatban a vonatkozó törvény egy eljárásrendet ír elő. Tehát először a bankkal kell egyeztetni. Ha ez dokumentáltan nem járt eredménnyel, akkor lehet a PBT-hez fordulni. Minderről érdemes az MNB honlapján tájékozódni (www.mnb.hu).
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az előzetesen prognosztizált 15-25%-kos törlesztő részlet csökkenés helyett gépjárműhitelekre a törlesztő részlet csökkenése 6-10% közé esik, míg a visszatérített összeg a tartozás 8-10%-a. A jelzálog hitelek esetében a törlesztő részlet csökkenés 5-8% között mozog, míg a visszatérítés összege 13-16% között van átlagosan. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy ez az átlag, természetesen vannak ettől eltérő eredmények is.
Még egy lényeges momentuma a devizahitelek forintosításának, hogy a forintosítással az annuitás újra indul, így újra szinte csak kamatot fizethetünk a banknak. Még „szerencse”, hogy a futamidő nem módosult, így legalább gyorsabban változik a kamat/tőke arány a törlesztő részletben.
Aki nem elégedett a forintosítással, az elgondolkozhat a hitelkiváltáson is. A forintosított devizahitelek kiváltásáról egy korábbi cikkünkben már írtunk.