Átfogó törvénycsomag elfogadásán dolgozik a kormány azért, hogy ösztönözze az új lakás építést. Ennek része lesz az új lakások áfájának várható csökkentése is. Mely feltehetően a jelzáloghitel felvételi kedvet is ösztönözni fogja.
A csomag része az építőipar és a bankok támogatása is, de az EB közbeszólt a versenyelőny miatt. A kormány szándéka, hogy a lakosságnak önerőből az építkezés költségeinek egyharmadát legyen elegendő fedeznie, míg a fennmaradó részt kedvezményes jelzáloghitel felvétellel oldanák meg.
Az új lakások építésének elősegítésére a kormány a költségvetés bevételeiből akár 30-40 milliárd forintot is beáldozna – írja a VS.hu. A kormány által tárgyalandó átfogó lakásprogram keretében, a kiszivárgott információk szerint például, állami lakásterveket lehetne vásárolni kedvezményes áron, melyek engedélyeztetési eljárása is olcsóbb lehet.
Az előzetes információk szerint a tervezett áfa kulcs 5 vagy 18 százalék lehet a jelenlegi 27% helyett. Az szakma úgy vélekedik, hogy egy kisebb áfacsökkentésnek valós hatása nem lenne érzékelhető, mivel az ingatlanfejlesztők teljes mértékben „eltüntethetik”. Ezt erősíti meg az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) nyilatkozata, mely szintén az 5%-ra csökkentés mellett tette le a voksát.
Kérem, értesítsenek az ÁFA változásáról!
Az IFK adatai szerint az új építésű lakások száma országosan is tízezer alatt maradhat az idén úgy, hogy a tag vállalkozásaik még 3 ezer lakást sem építenek az idei évben. Így, amennyiben minden adót megfizet a szektor, az áfaérték akkor is 30 milliárd forint alatt marad.
Az ingatlanfejlesztők azon az állásponton vannak, hogy a gazdasági környezet javulása esetén készen állnak a beruházások beindítására és ezzel akár 5 ezer lakás építésére. Így 2016-ban 10 ezer, 2017-ben 15 ezer, 2018-ban pedig akár 20 ezer lakás is megépülhetne. Ebben az esetben alacsonyabb adót kompenzálná az építkezések nagyobb száma, továbbá az ágazat akár 49 ezer ember számára is adhatna munkát.
Az építési vállalkozók véleménye szerint a fiatalok inkább fizetnének egy új lakásért 70-80 ezer forint törlesztőrészletet, mintsem albérletre költenék el. Így ha az építkezéseknél csökkenne a négyzetméter ár, akkor megfelelő banki jelzáloghitel termékek kialakításával ennek körülményeit is meg lehet teremteni.
A gazdasági növekedés lassulást mutat, és az építőipar súlya is mindössze 4,6 százalék a gazdaságban, ezért az NGM lakásprogrammal igyekezne élénkíteni a gazdaságot, méghozzá nem csak az új lakóingatlanok építése, hanem a használt lakások felújításának ösztönzésével is. Egyelőre az EU részéről nincs aktív uniós támogatás, így ilyen jellegű forrással nem számolhatnak a beruházók, befektetők.
Kérem, értesítsenek az ÁFA változásáról!
Ráadásul az Európai Bizottság hátráltatja a banki lakáshitelezés felpörgetését – tiltott állami támogatásra hivatkozva – ugyanis azon bankok számára, akik a jelzáloghitel kihelyezést felpörgetik, az állam kedvezményeket és a bankadó csökkentést ígért.
A bankok az idei évben összesen 256 milliárd állami támogatást folyósítottak a lakosságnak, ami öt éves csúcsot jelent, köszönhető a családi otthonteremtési támogatásnak.
Mozgásteret adhat a kormánynak az, hogy az idén 570 milliárd forinttal több folyt be a különböző adókból, mint 2014 első háromnegyed évében. Ennek keretében az energetikai felújítások uniós forrásból való finanszírozását szeretné elérni a kormány és az információk szerint ehhez már csak az uniós engedélyt kell megvárni. Ennek a gyakorlati megvalósítása úgy történhetne, hogy az építkezés egyharmadát a háztartásoknak kellene állni, míg a kétharmadát kétféle kedvezményes lakáshitellel oldanák meg, melynek egyik fele kamatmentes, a másik fele 2%-os kamatozású jelzáloghitel lenne. A kormány ennek fedezetére 240 milliárdot tervezett, mely várhatóan alacsonyabb lesz.
