Nagy kihívás lett a szükséges minimális önerő előteremtése, amennyiben lakáshitel segítségével szeretné megvásárolni a kiszemelt ingatlant.
Ez már nemcsak a Budapesti ingatlanoknál, hanem vidéken is jellemző. Ennek több oka is van, de a legfőbb az ingatlanárak ugrásszerű növekedése.
A fizetések messze nem emelkedtek annyit, mint amennyivel drágult az ingatlanok ára az elmúlt időszakban.
A bankok is kezdik túlértékeltnek érezni a mai ingatlanárakat, így az értékbecslésnél óvatosabbak az ingatlan értékének meghatározásánál.
Az áremelkedés lelassult ugyan az ingatlanpiacon, de ez csak annyit jelent, hogy lassabb ütemben nőnek a korábbiakban tapasztaltaknál. Ha nő a vételár, sajnos arányosan nő a szükséges önerő is, amit sokszor már nehéz előteremteni a lakáshitel igénylőknek. A Budapesten található ingatlanok ára napjainkra szinte megduplázódtak a 2014-es árakhoz képest. Vidéken nem volt ekkora emelkedés, de itt is legalább 40-60%-al nőttek a vételárak.
Ugyanezen időszakban a bérek jóval kevesebbet emelkedtek. Ezt úgy is meg lehet közelíteni, hogy manapság több munkaórát kell dolgozni ugyanazon ingatlan vételárának vagy a szükséges önerejének az előteremtéséhez, mint 5-10 évvel ezelőtt.
Így most sokkal jobban érdemes odafigyelni az elérhető állami támogatásokra és a bankok ajánlatainak és követelményeinek az összehasonlítására egy lakáshitel igénylésekor.
A lakáshitelekhez kapcsolódó banki követelményeket is befolyásolja az ingatlanok áremelkedése. Az adósságfék szabályozással az MNB 2 arányszám megvizsgálására feltétlenül kötelezi a finanszírozókat. Az ingatlan terhelhetőségét és a jövedelem terhelhetőségét minden esetben vizsgálni kell. Sőt ezeknek a minimális értékét és azok betartását törvényileg kötelezővé is tette az MNB a bankok számára.
Hogyan hatnak a növekvő ingatlanárak a bankok elvárásaira?
Jövedelmi elvárások:
A nagyobb vételár miatt többségében magasabb összegű lakáshitel felvételére van szükség. A magasabb hitelösszeggel nő a törlesztőrészlet (amennyiben nem növeljük a futamidőt). A megnövekedett törlesztőrészlethez már magasabb családi jövedelem szükséges. A törvény által elvárt minimális jövedelem összegét az aktuális JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) szabályok határozzák meg. A jelenlegi szabályok szerint maximum 60%-ban lehet törlesztőrészletekkel terhelni a családi jövedelmet, amennyiben az meghaladja a havi 500.000 Ft nettót. Az 500.000 Ft nettó alatti családi jövedelmeket már csak 50%-ban terhelhetjük. A törlesztő részleteknél a már meglévő korábbi hitelek jelenlegi törlesztő részleteit és a felvenni tervezett új hitel majdani törlesztőrészletét együttesen kell alapul venni. És az sem mindegy, hogy az új hitel kamata hány évre van lefixálva. A lenti táblázattal igyekszünk átláthatóvá tenni a JTM szabályokat.
Önerő (önrész):
A növekvő hitelösszeggel egyenes arányban nő a minimálisan elvárt önerő is.
Az önerő mértékét szintén törvényben szabályozzák. Lent 3 példával szeretnénk bemutatni, hogy mennyire nem mindegy melyik bankot választjuk.
Egy ingatlanhitelnél a bank által értékbecslés útján elfogadott ingatlan forgalmi értékének a 80%-a lehet a maximálisan adható hitelösszeg.
Amennyiben a hitel maximum 80%, ebből következik az is, hogy az önerő minimális törvényi elvárása 20%.
És akkor a 3 példa egy 30 M forintos vételár esetén:
A eset:
A 30 millió forintos vételárnál, amit a bank értékbecslője is elfogad, 6 millió forint önerőt kell prezentálni.
B eset:
A minimálisan elvárt 20 % önerő csak egy törvényi előírás, a bank ennél lehet akár szigorúbb is és mondhatja, hogy Ő 30 % önerőt követel. Ez a korábbi 30M-s vételár esetén 9 millió önerőt jelent.
C eset:
A bank nem szigorúbb a törvénynél és megelégszik a 20% önerővel. De azt mondja a belső fedezetértékelési szabályzata, hogy a mai piacon túl vannak árazva az ingatlanok. Így az adásvételi tárgyát képező ingatlant 30 M forint helyett csak 28M forintra értékeli. Azaz a becsült érték 20 %-a az önerő elvárás. 28 M forint 20%-a, ami 5,6M önerőt jelentene. De ez egyben azt is jelenti, hogy csak a csökkentett 28 M ingatlanérték 80%-a, ami maximum adható lakáshitelként, ez viszont csak 22,4 M forint. Ha nem sikerül lealkudni az eredeti 30 M forintos vételárat 28 M forintra, akkor viszont 30M forint (adásvételiben szereplő vételár)-22,4 M forint(28 M banki értékbecslés 80%-a, azaz a maximum lakáshitel), tehát 30-22,4=7,6 M Ft önerő ami szükséges.
Mivel lehet helyettesíteni az önerőt?
Pótingatlan bevonásával:
Ilyenkor a célingatlanon kívül egy másik ingatlant is bevonunk fedezetnek. Ebben az esetben a bank mindkét ingatlanhoz küld értékbecslőt és az ingatlanok együttes értékét veszi alapul. Ilyenkor a 2 ingatlan együttes értékének legfeljebb a 80%-a adható maximális lakáshitel összegként, de ez nem lehet több, mint a vételár.
Más fedezetlen hitel bevonásával.
Amennyiben a jövedelem elbírja a kiegészítő, tárgyi fedezetet nem igénylő hitel törlesztőrészletét is, akkor gondolkodhat ebben az irányban.
Ilyen hitel a személyi kölcsön is. Az MNB nem szereti ezt a megoldást, mert félti az ügyfeleket a túlzott eladósodástól, de a jelenlegi szabályok szerint csak nem ajánlott, viszont a törvényekben nem tiltott.
Ilyen hitel a babaváró támogatás is, ami felhasználható önerőként . Sőt ez a hitel kamatmentes a kezdetektől. Annak, hogy a futamidő végéig kamatmentes maradhasson, az igényléstől számított 5 éven belül születnie kell egy babának. Az igénylés után született második gyermek maximum 3 M forint tőkeelengedést jelent. Amennyiben az igénylés után születik harmadik gyermek is, akkor a teljes maradék tőketartozást elengedik. Itt figyelni kell arra, hogy az igényelt babaváró hitelnek csak a 75%-a használható önerőnek, amennyiben lakáshitelt is vesznek fel és a lakáshitel és a babaváró igénylés időpontja között nem telik el 3 hónap.
A megfelelő lakáshitel kiválasztása is nagyon fontos, mert minél alacsonyabb a törlesztő részlet, annál kisebb mértékben terheli a jövedelmet (JTM).
Amennyiben érdeklik a cikkben leírtak, kérje hitelközvetítő kollégáink segítségét a lenti űrlap kitöltésével!