Útmutató a tulajdoni lap értelmezéséhez

A tulajdoni lap értelmezése sok kellemetlen helyzettől tud minket megkímélni, különösen akkor, ha ingatlanvásárlás előtt állunk! Ez egy közhiteles azonosító dokumentum, mondhatjuk, hogy a legfontosabb adatlap az adott házról, lakásról. A dokumentum alapján egyértelműen meg lehet állapítani, hogy ki az ingatlan valódi tulajdonosa, és hogy van-e olyan teher vagy jogi korlátozás, ami miatt hivatalosan nem lehetne eladni vagy megvenni az ingatlant.

Milyen dokumentum a tulajdoni lap? 

Fent írtuk, hogy ez egy közhiteles dokumentum. Ez azt jelenti, hogy az állam az ingatlan-nyilvántartáson keresztül garantálja, hogy a tulajdoni lapon szereplő adatok valódiak. Az ingatlan adásvételi szerződésének megszerkesztésével megbízott ügyvéd mielőtt hozzáfogna a szerződés megírásához, először ellenőrzi a tulajdoni lapon azt, hogy az adott napon az eladó azonos-e azzal, aki a dokumentumon szerepel és hogy nincs-e olyan jogi korlát, teher, ami miatt meghiúsulhat az üzlet megkötése. Többek között ezért is fontos, hogy figyelmes, alapos ügyvédet fogadjunk fel a szerződéskötéshez.

Honnan lehet beszerezni?

Régebben csak személyesen lehetett kikérni a földhivatalnál a tulajdoni lapot. Ezt ma is megtehetjtük, de érdemes az online megoldással is tisztában lenni.

Szerencsére ma már online is tudjuk intézni, elég, ha van regisztrációnk az ügyfélkapuhoz. Ahogy belépünk, felhívják a figyelmünket arra, hogy a földhivatal oldalán is meg kell adnunk az azonosításhoz szükséges adatokat. Miután ezt megtettük, kérhetünk nem hiteles tulajdoni lapot, e-hiteles tulajdoni lapot és térképmásolatot.

Ha a földhivataltól kérjük ki személyesen, akkor az alábbi árakra számíthatunk:

1. Hiteles, teljes papír alapú tulajdoni lap másolat: 6 250 Ft
2. Hiteles, szemle papír alapú tulajdoni lap másolat: 6 250 Ft
3. Térképmásolat (hitelesített): 3 600 Ft
4. Térképmásolat (nem hitelesített) 2 400 Ft
5. Földhasználati lap másolat 800 Ft/oldal

Milyen típusai vannak? Melyikben mennyire lehet bízni? Mikor melyikre van szükség? 

Az alapvető tájokozódáshoz elég egy nem hiteles tulajdoni lapot kérni. Azonban ha már ingatlanvásárlás előtt állunk és kétségeink vannak, kérjünk e-hiteles tulajdoni lapot a megvásárolni kívánt ingatlanról.

• a tulajdoni lap első része, havonta 20 darab ingyenes letöltési lehetőséggel;
• e-hiteles tulajdoni lap, 3600 forint megfizetése ellenében;
• nem hiteles tulajdoni lap, évente 2 alkalommal ingyenesen, azt követően 1000 forint megfizetése ellenében;
• térképmásolat 2250 forint megfizetése ellenében, amely a szomszédos ingatlanok viszonyait illetően szolgál információval;
• társasházi információk, amely az adott társasházi törzsbetétre vonatkozó valamennyi önálló ingatlan (albetét) alapinformációit tartalmazzák, korlátlanul és ingyenesen hozzáférhető módon.

Tulajdoni lap értelmezése: milyen részei vannak, melyik mire jó, hogyan értendő?

A járási földhivatali osztályok a tulajdoni lapon tartják nyilván az adott ingatlan adatait, az ahhoz kapcsolódó jogokat, és jogilag jelentõs tényeket. Nem a lakcímmel, hanem a helyrajzi szám alapján azonosítják, minden egyes ingatlannak külön tulajdoni lapja van, ezeket sorszámmal látják el.

A tulajdoni lap teteje

A tulajdoni lap tetején balra találjuk annak a hivatalnak a nevét és címét, amelyik kiállította a dokumentumot, jobbra az oldalszámot. Középen a tulajdoni lap típusát láthatjuk, alatta a megrendelés számát és az érvényesség dátumát. Itt található (ha van) a széljegy is. Ez azt fejezi ki, hogy az ingatlanra vonatkozóan már megindult ingatlan-nyilvántartási eljárás. Továbbá megmutatja a kérelmek elintézésének sorrendjét is.

A tulajdoni lap I. része

Itt az ingatlan számszerűsíthető adatait találjuk:

• a település nevét, az ingatlan címét
• a helyrajzi számot, a fekvés megjelölését (belterület, külterület)
• az ingatlan területét (m²-ben) – itt ellenőrizhetjük például, hogy a hirdetésben megadott adatok helyesek voltak-e?
• a művelési ágat (szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület, halastó), vagy a művelésből kivett terület megnevezése (pl.: út, árok, beépítetlen terület, az épület fő rendeltetésének megnevezése: lakóház, gazdasági épület, stb.) – ez a pont fontos lehet, ha építési telket veszünk, át szeretnénk építeni a megvásárolt ingatlant, hiszen ettől függ, hogy milyen arányban építkezhetünk
• mezõ- és erdőgazdasági művelés alatt álló földek minőségi osztálya, területe és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelem (aranykorona érték)
• az ingatlan jogi jellege (pl.: védett terület, bányatelek, mûemlék, társasház, stb.) – ez megint fontos lehet egy esetleges átépítés esetén!
• telki szolgalmi és földhasználati jog

II. rész

Ez az a rész, ahol ellenőrizhetjük, hogy tényleg az-e a tulajdonos, akitől meg akarjuk venni az ingatlant, hány százalékban birtokolja az ingatlant stb.

• tulajdonjog (a tulajdonos adatai, tulajdoni hányad, a tulajdonoshoz fűződő kiskorúság, gondnokoltság ténye)
• tulajdonszerzés jogcíme (pl.: adás-vétel, öröklés)
• állami tulajdon esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet neve
• vagyonkezelői jog

III. rész

Ebből a részből derül ki, hogy van-e például bejegyezve az ingatlanra haszonélvezeti vagy használati jog? Van-e rajta jelzálog vagy végrehajtási jog? Ezeket az információkat jobb rögtön tisztán látni, hogy ne kerüljünk visszafordíthatatlanul rossz helyzetbe egy ingatlanvásárlás során. Ha az eladó nem jelezte a problémát, viszont az ügyvédünk lekérte a tulajdoni lapot és jelzálog van a házon vagy végrehajtás van a házon, akkor nagyon okosan kell megírni az adás-vételi szerződést. (Már ha nem állunk el kapásból a vételi szándéktól egy ennyire problémás helyzet esetén.

Fontos: akkor nincs teher az ingatlanon, ha a III. résznél azt látjuk: „Bejegyzést nem tartalmaz”

Itt sorolják fel az alábbi jogokat, terheket:

• földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga
• földmérési jelek és villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog
• vízvezetési és bányaszolgalmi jog, vezetékjog
• elõ-, visszavásárlási, vételi jog
• tartási és életjáradéki jog
• jelzálogjog, végrehajtási jog

továbbá a bejegyzett jogokhoz és azok jogosultjához kapcsolódó alábbi tényeket, mint például:

• a III. részen bejegyzett jogosult kiskorúsága, vagy gondnokság alá helyezésének a ténye
• jogosulttal szemben indított felszámolás vagy végelszámolási eljárás
• bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás
• építési, telekalakítási tilalom, építési korlátozás
• kisajátítási, telekalakítási eljárás megindítása
• bejegyzés iránti kérelem elutasításának ténye
• elidegenítési és terhelési tilalom
• ranghely fenntartás
• ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye
• tartós környezetkárosodás
• épület létesítésének vagy lebontásának ténye
• földminősítési eljárás megindításának ténye

Láthatjuk, hogy a tulajdoni lap helyes értelmezése sok bosszúságtól, veszteségtől óvhat meg minket. Természetesen az ingatlanvásárlás során érdemes olyan ügyvédet fogadnunk, akinek a szakmai és emberi hitelességében is bízunk, így sikeresen kikerülhetjük azokat a buktatókat, amelyek megboríthatják a gördülékeny ingatlanvásárlás folyamatát.

Ha kérdések fogalmazódtak meg benned, keress minket!

Segíthetünk?

Add meg adataidat, kollégánk maximum egy munkanapon belül keresni fog!