Az ingatlan adásvétel korrekt ügyvédi díja

Az ingatlan adásvételi szerződés ügyvédi díja: amikor ingatlant vásárolunk, van néhány költség, amivel nem feltétlenül számolunk. Ilyen lehet a vagyonszerzési illeték, a földhivatali illeték, a lakáshitel díja, a lakáshitel közjegyzői díja vagy éppen az ügyvédi díj. Mivel Magyarországon kötelező ügyvédi vagy közjegyzői okiratba foglalni az adásvételt, ezért fontos tisztában lenni például az ingatlan adásvételi szerződés ügyvédi díjával.

Ha az ingatlanvásárlás során elbizonytalanodnál, a hitelügyintézésben segítségre van szükséged, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ingatlan adásvételi szerződés ügyvédi díja: ki fizeti? 

Az első kérdés, hogy ki az, aki kifizeti ezt a díjat. Magyarországon nincs szabályozva, hogy kinek kell állnia ebben az esetben a cechet. Magára vállalhatja ezt a költséget a vevő vagy az eladó, de fizethetik közösen is. Legtöbbször a vevő hozza az ügyvédet és a vevő fizeti a költséget is.

Mennyibe kerül?

Hogy mennyibe kerül az ingatlan adásvételi szerződés ügyvédi díja, az sok összetevőtől függ. Az egyik árszabási irány százalékosan határozza meg ezt a díjat, de azt is kiköti, hogy egy bizonyos alapdíjat mindenképpen elkérnek az ügylet során. Általában a vételár 0,5 %-tól akár 3%-ig terjedhet ez az ár, de mondjuk egy alig párszázezer forintot érő telek esetében ugyanúgy bele kell ölni a szerződés elkészítésébe több munkaórát, ezért szoktak egy alapárat elkérni az ügyvédek. Mivel nincs konkrét díj, megközelítő összeget tudunk mondani, az alapára nagyjából 50 000 forint, de felmehet több százezer forintig ez az összeg.

Ha például veszünk egy házat 35 millióért és az ügyvéd 1 %-ot kér, akkor 350 000 forintot félre kell tennünk erre a célra. Ám ha egy kisebb telket veszünk egy nem túl frekventált helyen mondjuk 480 000 forintért, akkor nem 4 800 forint lesz az ügyvédi díj, hanem az alap összeg, vagyis 50 000 forint.

A másik irány, hogy nem egy százalékos összegben, hanem az adott ügyletre egyénileg állapodsz meg az ügyvéddel. Ebben az esetben az ügyvéd figyelembe vesz jó néhány egyéb szempontot: készpénzben történik a kifizetés vagy hitellel, van-e kölcsön, van-e részletfizetés? Az ár szempontjából az sem mindegy, hogy hol praktizál az ügyvéd, mekkora gyakorlattal rendelkezik stb.

Mit tartalmaz az ár? 

Mindenképp egyeztessünk az ügyvédi irodával vagy az ügyvéddel, hogy pontosan mit vállal az ügyintézésből, milyen határidővel. Ahhoz, hogy gördülékennyen menjen az adásvétel folyamata, érdemes meggyőződni arról, hogy az ügyvéd vállalja:

• az adásvételi szerződés megkötését minél hamarabb (akár 1 munkanapon belül)
• hogy teljes körűen tájékoztat minket az ingatlan ügylettel kapcsolatban
• ha szükséges, egyeztet a szerződő felek között
• jogi segítséget nyújt az adó és illetékoptimalizálásához
• vállalja a szerződéskötés teljes lebonyolítását és a a képviseletet az illetékes földhivatal és az illetékhivatal előtti eljárásban.

Ne a legolcsóbb szolgáltatást válasszuk, hanem a legalaposabbat. Ha tudni szeretnénk, mik az ügyvéd kötelességei egy ingatlan ügyintézés során, megnézhetjük a netes jogtárban. Az is fontos szempont, hogy olyan ügyvéddel intézzük az adásvételi szerződést, akiben maximálisan megbízunk, elég csúnyán el lehet csúszni egy rosszul megírt szerződéssel, vagy egy figyelmetlenül kézben tartott ügyintézéssel.

Milyen buktatói lehetnek egy rosszul megírt szerződésnek? Hogy lehet ezt elkerülni?  

Ahogy már írtuk, nem az a fontos, hogy minél kevesebbet fizessünk az ügyvédnek, aki úgyis „csak” lepapírozza az adásvételt, hanem az, hogy figyelmes, jó szakember készítse el a szerződésünket. Részletezni kell a szerződésben, hogy előleget vagy foglalót fizetünk, hogy milyen módon történik a részletfizetés, mikor történik meg a birtokba bocsátás. Körül kell járni azokat a kérdéseket, hogy van-e valakinek haszonélvezeti vagy özvegyi joga valakinek, elkészíttette-e a vevő az ingatlan energetikai tanúsitványát stb.

Mi a helyzet, ha osztatlan közös tulajdont adunk el, mi történik, ha jelzálog van azon az ingatlanon, amit megvásárolnánk?

Előfordulhat például, hogy jelzálog van azon a házon, amit megvásárolunk. Ha az ügyvéd nem írja meg körültekintően a szerződést, könnyen úgy járhatunk, mint az alábbi példában egy vásárló. A vevő tudta, hogy jelzálog van a házon. Megállapodtak, hogy átutalja az összeget (mondjuk 25 millió forintot), és az eladó 15 napon belül tehermentesíti a házat. Az átutalás megtörtént, viszont az eladó nem tehermentesítette az ingatlant, így a vevő nem tudta átvenni. Az ügyet hosszas pereskedés követte. Az ügyvédnek ebben az esetben olyan adásvételi szerződést kellett volna írnia, ami alapján a vételár hitelnek megfelelő része közvetlenül a hitelező bankhoz jut, aki erre törli a jelzálogjogát az ingatlanról.

Vagyis a szerződésnek az a célja, hogy minél pontosabban leképezze az adásvételi folyamatot. És persze vegye figyelembe az eset lehetséges kimeneteleit. Minden egyes lépés fontos ebben az ügyben: ki fizet, milyen részletet, milyen határidővel, milyen bankszámlára stb.

Rejtett hibák:

Van még egy másik eset az ingatlanvásárlás során, ami csak részben kapcsolódik az ingatlan adásvételi szerződés ügyvédi díja témakörhöz. Ez pedig a rejtett és nyílt hibák: mi történik, ha rejtett hibákat észlelünk az ingatlanban, miután megvásároltuk, beköltöztünk? Mi számít nyílt hibának, mi az, ami kapcsán valóban be tudjuk hajtani a követelésünket?

Láthatjuk, hogy mennyi komplex probléma adódhat egy használt lakás, ház eladása, vétele során. Fontos, hogy ne csak az ingatlan adásvételi szerződés ügyvédi díja lebegjen a szemünk előtt, amikor ügyvédet választunk! Hanem az is, hogy mennyit spórolunk a jövőben egy jól megkötött szerződéssel, illetve mennyit bukhatunk azzal, ha olcsón, de trehány módon írtak meg egy szerződést.

Mi számít bonyolult ügyletnek?

Bonyolult ügyletnek számít például a fent vázolt példa a jelzálog hitellel terhelt ház esete vagy egy fennálló haszonélvezeti jog megszüntetése, osztatlan közös tulajdon.

Segíthetünk?

Add meg adataidat, kollégánk maximum egy munkanapon belül keresni fog!