Jelzálog és jelzáloghitel

  • Lakáshitel
    • Lakáshitel vásárlásra
    • Fogyasztóbarát lakáshitel
    • Építési hitel
    • Hitelkiváltás
    • Szabad felhasználás
  • CSOK
    • CSOK 2020
    • CSOK 2021
    • CSOK 2020 kalkulátor
    • CSOK használt lakásra és házra
    • CSOK új lakásra
    • Építési CSOK támogatás
    • CSOK bővítésre: Mennyit? Hogyan? Mire?
    • Falusi CSOK
  • Hitelközvetítő
  • Lakáshitel kalkulátor
  • Állami támogatások
  • Kapcsolat
  • Babaváró hitel
  • Személyi kölcsön
  • Lakásfelújítási támogatás
  • Visszahívást kérek!
  • Hírek
Kezdőlap » NOK » Vajon tényleg jön az állami lakástakarék?

Vajon tényleg jön az állami lakástakarék?

Egy évvel ezelőtt írtunk arról, hogy a kormány az angol “building society” mintájára 2016 január 18-án egy állami lakástakarék-pénztár (Nemzeti Otthonteremtési Közösség) létrehozását javasolta. Ez persze a lakástakarékoknak is versenytársat támasztanának.

Mivel a kormány kiemelt figyelmet fordít a lakáspiacra, ezzel az újabb módszerrel is az új lakások építését szeretné ösztönözni. Véleményük szerint ezért van szükséges a nemzeti lakástakarékra, mert a régi lakástakarékokból alig épültek új lakások.

A lakástakarék-pénztárakkal való elégedetlenségét akkor a kormány a következővel indokolta:
“az még elfogadható, hogy amikor lefelé megy a gazdaság, akkor kevesebb lakás épül Magyarországon, ezért a lakástakarékokból sem veszik ki a pénzt az emberek azért, hogy lakásokat építsenek, ám amikor felfelé megy a gazdaság, és akkor sincs változás, akkor ezen változtatni kell.”

Azóta persze eltelt egy év és a lakásépítések már látható módon megindultak, azért ennek ellenére lehet, hogy nem árt a piacnak egy újabb stimulus.

Hogyan tervezték az állami lakástakarékok (NOK) működését?

A NOK-nak a hagyományos LTP-hez képest szűkebb lesz a felhasználhatósága, mivel a tervek szerint csak új lakás építésére és vásárlására lenne felhasználható, ugyanakkor a maximális futamidő ugyanúgy 10 év lenne, mint az LTP esetében. Viszont az állami kamattámogatás az LTP-nél megszokott 30% nem korlátozódna be évi 72.000,- forintnál.

Ez számottevő különbség, de a sima lakástakarékokhoz egyelőre nem nyúlnak hozzá a jelenleg érvényben lévő kommunikáció szerint, viszont amennyiben senki nem akar NOK-ot, szükségessé válhat a NOK valamilyen előnyhöz juttatása az LTP rovására.
Hogy ez mi lenne az még a jövő zenéje.

Lesz-e, és ha igen milyen hatása lesz a NOK-nak?

Az elmúlt egy évben érdemi előre lépés nem történt a NOK bevezetésében, ezért nagy kérdés, hogy mik is a valós szándékok ezzel a finanszírozási formával. Itt abban az esetben, ha ugyanakkora támogatást kapható a NOK-ban elhelyezett megtakarításra, csak akkor van értelme LTP mellett vagy helyett NOK számlát nyitni, ha a lakásra vágyó előtakarékoskodó azért nem tesz több pénzt az LTP-be, mert nem tud már több szerződést nyitni.

Egy sima lakástakarék esetében is többszörösen ki lehet használni a 72.000,- forintos maximumot, tehát ennek az összegnek legalább a négyszeresét tudta eddig is igénybe venni egy 4 tagú család. Most a piaci pletykák megint felerősödtek a tekintetben, hogy talán ezt az LTP kedvezményt kell megmódosítani, eltörölni majd a NOK sikeréhez.
És hát az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy az a réteg aki 80 ezer forintot tesz félre jelenleg is viszonylag szűk, tehát nem az összevonható LTP szerződés darabszám a megtakarítási korlát.

A CSOK hatás

Tavaly olyan írásokat lehetett olvasni, amikben a CSOK piactorzító hatásáról írtak a szakértők, méghozzá annak a véleménynek adva hangot, hogy az új lakások ára a CSOK-nak köszönhetően számottevő módon fog nőni a használt lakás árakhoz képest, ami ketté fogja szakítani a piacot. Nos, az eltelt egy év azt mutatja, hogy a prognózissal ellentétben nem az új lakásoké, hanem a használt lakások ára ment fel, egyre jobban közelítve az új lakás árakhoz.

NOK vs LTP

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy kinek érdemes LTP-be és/vagy kinek érdemes NOK-ba fektetnie lakás előtakarékosságra szánt pénzét.

Ezen a ponton ezt nagyon nehéz eldönteni, ugyanis az elmúlt egy évben gyakorlatilag nem történt semmi, ami jobban megvilágította volna a NOK előnyeit az LTP-vel szemben, továbbá a fent említett megtakarítási korlát is azt mutatja, hogy nem igazán lesz fizetőképes kereslet a termékre, amennyiben nem következik be valamilyen gyökeres fordulat akár az LTP-vel, akár a NOK-kal kapcsolatban.

Mi kíváncsian várjuk a fejleményeket.

Viszont ne felejtse:

Amennyiben építkezésben vagy lakásvásárlásban gondolkodik és részletesebben szeretne információkat kapni a CSOK 2017, illetve az 5%-os ÁFA igénybe vételének feltételeiről, továbbá ha az építkezéséhez, vásárláshoz lakáshitel felvételben gondolkodik és egyenrangú félként szeretne a bankokkal tárgyalni, illetve nem szeretne rosszul járni a törlesztő részletével, vegye igénybe a jelzalog.com hitelközvetítő kollégái segítségét!

Kérjen visszahívást - CSOK!

Adja meg adatait, hogy kollégánk kereshesse!
  • Kérjük adja meg gyermekei számát. (A 12 hetesnél idősebb magzat is számít).
  • Kérjük adja meg "bevállalt" gyermekei számát.
  • A CSOK-hoz kapcsolodó maximum 10 M és 15 M Ft támogatott 3%-os hitelrészt a piaci hiteligényhez hasonlóan kérjük jelölje igennel!
  • Kérjük adja meg, hogy mekkora lakáshitelre van szüksége!

Kategória: Hírek, NOK

Hitelek

  • Jelzáloghitel
  • Lakáshitel
  • Minősített fogyasztóbarát lakáshitel
  • Támogatott lakáshitelek
  • Építési hitel
  • Szabad felhasználás
  • Hitelkiváltás
  • Személyi kölcsön
  • Babaváró hitel
  • Lakáshitel blog
  • Hitel moratórium
  • Lakáshitel tudástár
  • Mennyi lakáshitel igényelhető 2020-ban?
  • Foglaló vagy előleg?

Állami támogatások

  • CSOK
  • CSOK 2020
  • CSOK 2021
  • CSOK kalkulátor
  • CSOK használt lakásra és házra
  • CSOK új lakásra
  • CSOK bővítésre: Mennyit? Hogyan? Mire?
  • Építési CSOK támogatás
  • CSOK blog
  • Falusi CSOK
  • Babaváró hitel
  • Családvédelmi akcióterv
  • Jelzáloghitel elengedés
  • Zöld hitel
  • Új Otthon Program
  • 5% ÁFA
  • Lakásfelújítási támogatás 2021

Hasznos linkek

  • Cégünkről
  • Kapcsolat
  • Adatvédelmi nyilatkozat
  • Bemutatkozó videó

Jelzálog és jelzáloghitel

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.Ok