Válás vagyonmegosztás: mit kell tudni róla?

Válás vagyonmegosztás: mi az, amit tudni kell róla? Hogyan intézzük költséghatékonyan a válást? Hogyan szüntethető meg a vagyonközösség a házassági életközösség fennálása alatt? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ!

Mi az a vagyonmegosztás?

Alapból azt gondolnánk, hogy vagyonmegosztásról kizárólag a válás során lehet beszélni. Fontos tudni, hogy a házastársak vagyonközössége három esetben szűnhet meg, ha

• a) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják;
• b) a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy
• c) a házassági életközösség megszűnik.

Mi számít különvagyonnak? 

A közös vagyon és a különvagyon fogalma nem minden esetben egyértelmű. Ha nincs házassági szerződés, akkor nagy vonalakban úgy tudjuk meghatározni a különvagyont, hogy minden a miénk, amit a házasságkötés előtt is birtokoltunk. Vagyis a vagyonszerzés időpontja ebben az esetben fontos. Különvagyonnak számít az öröklés révén hozzánk jutó vagyon. Ha öröklünk egy lakást, akkor az különvagyonnak számít. Viszont ha kiadjuk ezt az öröklött lakást és abból bevételünk származik, a bevétel már közösvagyonnak számít! Közösvagyonnak számít a munkából származó jövedelem, viszont ha például íróként könyveket adunk ki, akkor annak szellemi tulajdonjoga minket illet. De nézzük meg azért tételesen mit mond a jog a különvagyonról:

a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat; (pl. felhasználási szerződések díja – licencia díj)
d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás; (sérelemdíj)
e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy;
f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

Hogyan szüntethető meg a vagyonközösség a házassági életközösség fennállása alatt?

A vagyonközösséget a házasság alatt is megszüntethetjük. Ennek két módja van, az egyik a bírói út, a másik a házassági szerződés. (Igen, házassági szerződést „menet közben” is írhatunk!)

Először nézzük a bírói utat: a vagyonközösséget a bíróság fontos okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti. A kérelemben meg kell jelölni azt az okot, amely miatt a vagyonközösség megszüntetését kérik ( a másik házastárs rendkívüli adósságokat halmoz fel, mert pl. szerencsejátékos, vagy alkoholista, drogfüggő ). A bíróság ebben az esetben a jövőre nézve szünteti meg a vagyonközösséget. Viszont ez a döntls nem érinti a házasság fennállását. Ebben az esetben nem kerül sor a már meglévő vagyon vagyonjogi rendezésére. A bíróság végzésének jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napját követően a házasfél külön vagyona lesz minden, a jövőben általa szerzett vagyon, az ahhoz kapcsolódó kezelési, rendelkezési joggal és felelősséggel együtt. Harmadik személyekkel szemben megszűnik a házastársaknak az egymás ügyleteiért való korlátozott felelőssége, és az ügyletkötésben részt nem vevő házastárs hozzájárulásának a vélelmezése.

A másik mód a szerződés. Ez tulajdonképpen egy házassági szerződés, amit a felek a házasság során (jogi nyelven az életközösség alatt) kötnek. Legtöbbször akkor kerül ilyen szerződéskötésre sor, ha időközben valamelyik házas fél olyan munkapozícióba kerül, hogy jelentősen megnő a keresete és ezt szeretné különvagyonként kezelni. Ezt követően a további házassági életközösségük időtartamára más vagyonjogi rendszert is kiköthetnek vagyonjogi szerződéssel.

Hogyan zajlik a vagyonmegosztás a házassági életközösség megszűnése után?

Ha a felek között nincs házassági szerződés, –  ami tételesen irányt mutatna a vagyon megosztásával kapcsolatban  – akkor a fennálló törvényes vagyonjogi rendszer, azaz a vagyonközösség szerint kell megosztani a vagyont.

Amennyiben a két fél egyetért, akkor elindulhat a vagyonmegosztás. Elvileg ezt nem kellene papírozni, de mivel a legtöbb esetben ingatlan is van a vagyonban, szükséges lesz az írásbeli forma. Vagyis ha egyetértés van, akkor peren kívül kerülhet sor a vagyonmegosztásra.

Előfordul azonban, hogy nincs megegyezés a házastársak között, akkor vagyonjogi pert indíthatnak egymás ellen. A vagyonjogi per során is megegyezhetnek, ekkor az egyezséget a bíróság jóváhagyja. A vagyonjogi per összekapcsolható érvénytelenítési perrel és a válóperrel is. Ha vagyonjogi perre kerül sor, annak meghatározásánál, hogy a vagyonmegosztáskor egyes vagyontárgyak melyik házastárs tulajdonába kerüljenek, a bíróság elsősorban a házastársak egyező nyilatkozatát veszi figyelembe. Ilyenkor vagyonmérleget állítanak fel és a feleket terheli a bizonyítás.

Ha a vagyontárgyat tartozás terheli, azt a házastársak egymás közti viszonyában az a házastárs viseli, aki a megosztást követően a vagyontárgy tulajdonosa lett. A tartozások megosztása a jogosulttal szemben a tartozásátvállalás szabályai szerint hatályos.

A vagyonközösség megszűnésekor meglévő különvagyont természetben kell kiadni, kivéve, ha az a vagyonok vegyülése folytán nem lehetséges vagy a szétválasztás a közös vagyon vagy a különvagyon jelentős értékcsökkenésével járna.

Hogyan történik a közös vagyoni hányad kiadása házastársi vagyonközösség megszüntetése során? 

Elsősorban természetben kell szétosztani a közös vagyont. Van olyan eset is, hogy megfelelő ellenérték fejében kerülhet az adott tárgy a házastárshoz. Vagyis az egyik fél kifizeti mondjuk az autó vételárának felét a másiknak és ő viszi el az autót. Végül arra is van lehetőség, hogy a vagyontárgyat eladják és feleznek.

Mit jelent az egységes rendezés elve? 

A házastársi vagyonközösségből eredő igényeket – válás vagyonmegosztás során – egységesen kell rendezni, mivel valamennyi igény figyelembevétele nélkül igazságos vagyonmegosztás nem lehetséges.

A vagyonjogi igények teljes körű rendezésének elvét szolgálja a vagyonmérleg felállítása, amely általában a közös vagyon megosztásának nélkülözhetetlen eleme. Vagyonmérleg készítése nem mellőzhető azon az alapon, hogy a felek között csak egyes tételek tekintetében van vita, a többi tételről megegyeztek, a közös vagyonról ugyanis nem lehet dönteni teljes terjedelmének felderítése és valamennyi tétel számbavétele nélkül [BH 1977.494.].

Vagyonmegosztás: mi az a vagyonmérleg váláskor? 

A vagyonmérlegben mindkét félnél meglévő vagyonelemeket értékkel együtt fel kell tüntetni. El kell különíteni a közös illetve a különvagyont, a követeléseket és a tartozásokat. Meg kell jelölni, hogy melyik vagyontárgy melyik házastárs birtokában van.

Aki arra hivatkozik, hogy bizonyos vagyontárgy az életközösség megszűnésekor megvolt és a másik házastárs birtokába került, azt neki kell bizonyítania. Ha nem bizonyított, hogy az életközösség megszűnésekor kétségkívül meglévő vagyontárgy melyik házastárs birtokában maradt, azt a vagyonmérlegből ki kell hagyni. [BH 2001.478-II.].

A felsorolt adatokból mérleget kell készíteni amibe fel kell tüntetni a felek egymással szemben fenálló megtérítési igényeit, illetve ezek egyenlegét.

Mit kell tudni az élettársi vagyonmegosztásról?

Sok szempontból hasonlít az élettársi vagyonmegosztás ahhoz, ahogy a házas feleknél olvastunk róla. Azzal a különbséggel, hogy ha nincs külön szerződés, akkor az élettársak önálló vagyonszerzőként élnek együtt. Viszont ahogy megszűnik az életközösség, a felek követelhetik az együttélés során szerzett vagyon megosztását. Ha nem lehet megállapítani, hogy a szerzésben milyen arányok voltak, akkor 50-50%-osan osztják szét a közösen szerzett vagyont.