A kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztéssel kapcsolatos jogszabály-módosítás hirtelen bejelentése és gyors hatálybalépése váratlanul érte a pénzügyi szakmát. Kivétel nélkül az összes piaci szereplőt sokkolta a módosítás, aminek következtében anomáliákkal szembesülhet az ügyfél.
Sok banknál még a cikk írásának napján sincs kialakított belső eljárási rend a kedvezményes árfolyamú végtörlesztéssel kapcsolatban, ezért a végtörlesztés iránt érdeklődő ügyfeleknek a banki tanácsadók sok esetben zavaros, olykor egymásnak ellentmondó tájékoztatást nyújtanak.
A hitelközvetítőket ügyféltámogatóként rögtön az elején kizárták a folyamatból, pontosabban nem tiltották meg a közreműködésüket, csak azt, hogy a megbízó (jelesül a bank, vagy hitelező) bármilyen jutalékot fizessen a közvetítőnek a végtörlesztő ügyfelek hitelügyletei után. Szabad felhasználású és lakás célú hitelek közvetítésére nem terjed ki a kormányzati rendelkezés, ott továbbra is megengedett a jutalékfizetés.
Ennek ellenére elsőként az ERSTE Bank nyilatkozatban felmondta kivétel nélkül az összes hitelközvetítőjével a szerződést, az összes lakossági és kisvállalati termékre, legyen az hitel, vagy bármi egyéb. Majd szépen jöttek a hírek, pletykák (nem hivatalos kommunikáció formájában, ahogyan az alapvető követelmény lenne a pénzügyi szakmában), hogy napról-napra egyre kevesebb bank dolgozik hitelközvetítőkkel.
Egyre több bank függeszti fel (átmenetileg?) a hitelkiváltó termékei forgalmazását, hiszen a jogszabály csak arra kötelezi őket, hogy elengedjék a végtörlesztő ügyfelet, meghitelezni nem kötelesek, ha nincs rá megfelelő termékük. Ahol még hiteleznek, ott általában olyan magas kamatokkal számolnak, hogy szinte azonos lenne a végtörlesztett hitelek kiváltás utáni törlesztő részlete a mostani, 230-240 forintos árfolyamon számolttal.
Marad egy nagyon kis számú bank, takarékszövetkezet, amelyeknél a piacihoz képes kedvezőbb forintkamatok miatt ugyan lehet értelme kiváltani a devizahitelt, de itt csak az úgynevezett „prémium” pénzügyi besorolású ügyfeleket várják szívesen, tehát azon ügyfelekét, akik jelenleg is képesek fizetni hitelüket.
A devizahitelezés „felelősei” utáni hajtóvadászat egyik újabb fejleménye egy, a minap elhangzott nyilatkozat Csányi Sándor OTP-vezér szájából, miszerint a devizahitelezés jelenlegi rossz állapota egyértelműen a hitelközvetítők hibája, ők tehetők felelőssé mindenért. Azt most tegyük félre, hogy mennyire van igaza (érdekesség, hogy pont az OTP volt anno az első, ahol japán jen alapú hitelt nyújtottak), inkább azzal foglalkozzunk, milyen hatása lesz ennek a piacra.
Való igaz, a hitelközvetítők a hitelezési folyamat leginkább serkentő tényezői, és ezzel együtt a bankok közötti verseny természetes kikényszerítői is. Most úgy állunk, hogy a bankok fele már lakáshitel után sem fizet hitelközvetítői jutalékot, ami egyértelmű jele annak, hogy egyelőre nem akarnak sem hitelezni, sem versenyezni.
Azt a bankok is nagyon jól tudják, hogy azzal semmit sem érnek, ha magára a konkrét hitelkiváltásra nem nyújtanak hitelt. Ott is emberek dolgoznak, tudják, hogy egy frissen, az ‘A ‘ banktól igényelt szabad felhasználású hitel simán lehet egy devizahitel kiváltása ‘B’ banknál (ha teszem azt a ‘B’ bank nem akarja kiváltani saját hitelét).
Sokat hallunk banki kartellről mostanában, ezt sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom, mindenesetre egy dolog már biztosan látszik körvonalazódni a magyar lakossági hitelpiacon: akinek van pénze törleszteni 240 forintos svájci frank árfolyamon, az ki fogja tudni váltani a hitelét kedvező (érdemi) kamattal, azonban az ezzel a bankoknak okozott veszteséget ezek az ügyfelek a forinthitelek kamatában, a többi ügyfél a devizahitelek magas kamatában és a kedvezőtlen törlesztési árfolyamában fogja megérezni.
Megéri-e tehát kiváltani a CHF hitelt 180 forintos árfolyamon, 30-35 százalékot lefaragva a tartozásból a jelen árfolyamokhoz képest? Általánosságban az alábbiakat lehet ezzel kapcsolatban elmondani:
- Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy 8-10%-os forinthitel kamat mellett még érdemes lehet kiváltani korábbi devizahitelünket. De csak akkor vágjuk bele, ha abban bízunk, hogy a forint kamatok nem változnak nagymértékben, mert 2-3 százaléknyi kamatemelés esetén az új forinthitel havi terhei már utolérhetik a mostani, végtörlesztés előtti törlesztőrészleteket.
- Az is fontos, hogy a hitel első évében a törlesztő részletben a tőketörlesztés aránya elenyésző – ez az arány a futamidő során javul, évről-évre. Ha most valaki kiváltja 3-4 éves hitelét, az új hitel valószínűleg közel ugyanannyi lesz, mint amit anno deviza alapúban folyósítottak neki. Azt az összeget kezdjük el megint törleszteni, újra minimális induló tőketartalommal.
- Nehéz megmondani, milyen forint kamatok jönnek az elkövetkezendő időkben, ráadásul nem 2-3 évre „vállaljuk be” a magasabb kamatozású forint hitelt, hanem 10-15, vagy akár 20 évre. Ha tehát rossz irányba haladnak a forint kamatok, ugyanannyi lehet a havi törlesztő részletünk. És már megint kereshetünk új bankot…
- Ahogyan a deviza alapú hiteleknek vannak kockázati tényezői, úgy előnyei is lehetnek, különben nem lett volna irántuk ekkora a kereslet az utóbbi 8 évben. Kedvezően is alakulhat pár év múltán a törlesztő részlet, ha a kamat, vagy az árfolyam csökken. A CHF árfolyama szakemberek szerint 200-220 forint között lenne egészséges szinten, a jelenlegi kamata pedig szintén túl magas. Ha forintra váltunk, ezeket a lehetőségeket véglegesen bukjuk, nem lehet majd ismét devizára váltani, ha kedvezően alakulna fenti tényezők valamelyike.
Senkinek nem tudom egyértelműen azt ajánlani, hogy váltsa ki a hitelét, mert ebben a gazdasági környezetben sem a kamatok, sem az árfolyamok nem megbízhatóak – és oly mindegy, hogy forinthitelt nehéz törleszteni, vagy a deviza alapút, de:
Ha Önnek módjában áll a tartozást kifizetni akár önerőből (családi segítséggel), akár másik bank által nyújtott hitelből és nem tart a forint jegybanki alapkamatának (BUBOR) drasztikus és tartós emelkedésétől, továbbá a banktól kedvező kamatfelárat tud kialkudni (tehát a jegybanki alapkamat + max. 2-3%) érdemes lehet belevágnia.
Ha nem hisz a csodákban, vagy tart egy újabb kockázatos hitelcsapdától, de szeretne valami átmeneti könnyítést, kérje a kedvezményes árfolyamon történő törlesztést (árfolyamrögzítést), ezzel mindenképpen nyer 3 évet. Addigra pedig sokkal okosabbak leszünk, mint most. Reméljük…
