Tartalomjegyzék
Öröklés: a váláshoz hasonlóan ez is egy olyan téma, amivel a legtöbben nem szeretünk foglalkozni. Kapcsolatban van a halállal, a szeretteink elvesztésével, inkább kerüljük az öröklésről való gondolkodást. Pedig nem árt megvizsgálni ennek a területnek a pénzügyi, gazdasági vonatkozásait. Ha mi vagyunk az örökül hagyók és biztosra szeretnénk menni, akkor érdemes végrendeletet írni. Mert ha nincs végrendeletünk, a magyar öröklési jog szabályai alapján kapják leszármazottaink a vagyonunkat.
Mi az öröklés menete?
Ha van végrendelet, akkor nem kell tekintettel lenni a törvényes öröklés szabályaira, vagyis nem kell matekozni azon, hogy ki milyen rokonsági viszonyban áll az elhunyttal.
Ha megnézzük a jogi leírást, kiderül, hogy a „magyar öröklési jog az ipso iure öröklési rendszert követi, vagyis jogunkban az örökös az örökhagyó halálának pillanatában, a törvény erejénél fogva örökössé válik, külön elfogadó nyilatkozatára nincsen szükség. Ennek tényét a szaknyelv úgy fejezi ki, hogy “az öröklés az örökhagyó halálával megnyílik”. Ennek megfelelően a hagyatékátadó végzés csupán az öröklés megtörténtének közhitelű tanúsítására szolgál, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyar jog nem ismeri a nyugvó hagyaték fogalmát, az elhunyt személy vagyona sohasem válhat uratlanná. Mindig van egy olyan személy, aki (ami) a hagyatékot megszerzi. Végső soron a Magyar Állam.”
Mi az az öröklési szerződés?
Az öröklési szerződést eltartási szerződésnek is nevezi a köznyelv. A Ptk. meghatározása alapján öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi.
Ki örökölhet, ha nincs végrendelet? Mik a törvényes öröklés szabályai?
Ha nincs se végrendelet, se öröklési szerződés, akkor a hatályos jogszabályok alapján fog kialakulni az öröklés sorrendje. Vannak egyenesági és oldalági rokonok. Amikor meghatározzák a leszármazók fogalmát, a vér szerinti származást veszik figyelembe. Vagyis nem az a kérdés, hogy házasságon belül vagy kívül született a gyerek, hanem hogy ki a vélelmezett apa.
Gyerekek és házastárs
A gyerekek esetáben valamennyi gyermek fejenként egyenlő arányban örököl.
Azt hogy ki számít gyereknek, a Családjog szabályozza. Amennyiben a családjogi státusz tisztázott, az az alapvető elv, hogy a gyermek az apa után örököl. Vagyis attól, hogy a házasság érvénytelen, a gyermek törvényes öröklési kapcsolata nem sérül, viszont ha megdöntik az apaság vélelmét, akkor az öröklési kapcsolat is kérdésessé válik.
A házastárs esetében az özvegy törvényes öröklésének jogi alapját az örökhagyóval fennálló házassága teremti meg. Viszont az özvegy nem jogosult az örökségre (kiesik az öröklésből), ha az örökhagyó halálának időpontjában a házastársi életközösség nem állott fenn és annak visszaállítására sem lett volna mód.
Azt is fontos tudni, hogy a magyar jog szerint az özvegy csak akkor lesz egyedüli, önálló örökös, ha a halottnak nincsenek leszármazottai vagy szülei.Ebben az esetben azonban az ági vagyon kivételével az egész hagyaték őt illeti.
Ha vannak leszármazottak, a házastárs akkor is holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó felszerelési és berendezési tárgyakon, a hagyaték többi részéből pedig egy gyermekrész illeti. Vagyis az özvegyet nem lehet „kitenni” a lakásból a magyar jogszabályok szerint.
Ha a meghalt félnek élnek a szülei, de nincsenek leszármazottai, a házastárs örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó felszerelési és berendezési tárgyakat. És ami az ingatlanon kívül esik: a hagyaték felét a túlélő házastárs örökli, a másik felét az örökhagyó szülei fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kieső szülő helyén a másik szülő és a túlélő házastárs örököl fejenként egyenlő részben.
Szülők, testvérek
A parentéla fogalma is fontos az öröklés sorrendjének megállapításakor. Ezeket szintenként képzelhetjük el, az első szinten a szülők és a szülők leszármazottai találhatók. Vagyis ha meghal valaki és nincsenek leszármazottai, házastársa, akkor a szülői parentélába tartozó rokonok, vagyis a szülők egy leszármazottai élveznek előnyt.
E fölött van a nagyszülői parentéla, majd a dédszülői parentéla. Az adott parantélába tartozó személyek megelőzik a következő parentélába tartozó rokonokat Addig nem kerül sor a következő csoport öröklésére, míg az őt megelőző csoportból bárki örökölhet.
Az állam
Ha nincs törvényes örökös, akkor az államra száll az elhunyt vagyona.
Mit jelent az ági vagyon az öröklésben?
Van egy fogalom, ami még magyarázatra szorul, ez pedig az ági vagyon: “ági jellegű az az ingó vagy ingatlan vagyontárgy, amelynek a vásárlásához a lemenőnek – a későbbi örökhagyónak – valamelyik felmenője adta a vételárat, akkor is, ha a vételárat ténylegesen a felmenő fizette ki az eladónak, és akkor is, ha a felmenő a lemenőnek azzal a meghagyással adta át a vételhez szükséges pénzt, hogy az meghatározott vagyontárgyat vásároljon. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy ingatlanvásárlás esetén a felmenő a szerződésben sem vevőként, sem ajándékozóként nem szerepel és az ingatlan-nyilvántartásba vevő félként a lemenőt jegyzik be.”
Mit jelent az osztályrabocsátás?
Ez egy tradicionális jogintézmény, a leszármazók törvényes öröklésének kiegészítő rendje. Az osztályrabocsátással az a cél, hogy az azonos öröklési helyzetben lévő személyek ténylegesen is azonos részt kapjanak a hagyatékból.
Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette. Ennek az a feltétele, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor is, ha az örökhagyó végintézkedése alapján öröklik a törvényes örökrészüknek megfelelő hányadot.
Mi az a kötelesrész?
A kötelesrészt nevezhetjük minimum részesedésnek is. Ha például az elhunyt a végrendelkezése során nem juttat semmit az egyik gyermekének, attól függetlenül a kötelesrész neki is jár.
Viszont ha van egy végrendelet, amiben az elhunyt úgy rendelkezett, hogy a vagyona csak az egyik gyerekére szálljon, akkor a másik gyereknek is kell kapnia a vagyonból. A kötelesrész az egyharmadát jelenti annak a vagyonnak, mint amit kapott volna az örökös. Ha megmaradunk a példánknál: a két gyerek 50-50 %-ban örökölt volna. Az apa azonban kihagyta az egyik gyereket a végrendeletből. Ebben az esetben az a gyerek, aki benne volt a végrendeletben, a vagyon 83,33 %-át kapja, a másik pedig az egyhatod részét, vagyis 16,6 %-ot. Ha viszont kitagadták az illető örököst, akkor nem jár a kötelesrész sem.
Mit kell tudni a hagyatéki eljárásról?
Az öröklés során a hagyatéki eljárásnak az a célja, hogy az illeőt halála után tanusítsa a hagyatékátszállást. Csak akkor tudja az örökös a hagyatékátadó végzés alapján a neki átadott vagyontárgyatbirtokba venni, ha az valóban az örökhagyó tulajdona volt. A hagyatékátadó végzés csak azt tanúsítja, hogy az örökhagyó jogutóda kicsoda, de azt nem, hogy az örökhagyó valóban tulajdonos volt.
Segíthetünk?
Add meg adataidat, kollégánk maximum egy munkanapon belül keresni fog!
