Mik a válás menetének legfontosabb lépései?

A válás menete nem a legvidámabb téma, de nem ért, ha tisztában vagyunk a folyamattal, így sok félreértéstől és kellemetlenségtől kíméljük meg magunkat egy amúgy is nehéz, fájdalmas időszakban. És pénzügyileg sem mindegy, hogy milyen döntéseket hozunk a válás során.  

Mi a válás menete? 

Magyarországon a házasságkötések ötven százaléka válással végződik. Ahhoz, hogy hivatalosan elváljunk, mindenképp szükség van válóperre (vagyis házassági bontóperre) függetlenül attól, hogy közös megegyezéssel vagy közös megegyezés nélkül válunk el. A válóper megindításához be kell adni egy keresetlevelet, amiben le kell írni, hogy mikor kötöttünk házasságot, valamint szerepelnie kell benne a házzaságban született gyerekek adtainak is. Mellékelni kell a házassági anyakönyvi kivontatot, valamint a gyerekek születési anyakönyvi kivonatát. Ha közös megegyezéssel válunk, akkor mellékelnünk kell a közös megegyezésről szóló megállapodást is. A bontóper tárgyalásán személyesen kell megjelennünk. Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy milyen költségei vannak egy válásnak.

Mi a válás menete ügyvéd nélkül? 

Ha közös megegyezéssel válunk el, akkor meg tudjuk oldani a folyamatot ügyvédek bevonása nélkül, így azért költséghatékonyabb lehet a bontóper, kizárólag a válóper illetékét kell kifizetnünk, ami jelenleg 30 000 forint. A váláshoz szükséges nyomtatványokat innen tudjuk letölteni.

Mi az a keresetlevél?

A keresetlevél egy illetékköteles, 8 oldalas dokumentum. Van néhány formai elem, amit tartalmaznia kell a keresetlevélnek, ezen kívül pedg benne kell lennie:

• bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelemnek, 
• tartalmaznia kell a perben érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján, 
• az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, 
• az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést, 
• és a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat. 

Válás menete közös megegyezéssel:

De van néhány kitétel ahhoz, hogy közös megegyezéssel válhassunk el.

A házas feleknek meg kell egyeznie az alábbiakról ahhoz, hogy a válás közös megegyezéssel menjen végbe:

1. a közös gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásáról
2. a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásról,
3. a gyermek tartása mértékéről,
4. a házastársi közös lakás további használatáról, valamint
5. az esetleges házastársi tartásról.

A válást a bíróságnál kell kérelmezni és az alábbi papírokat szükséges mellékelni:

• keresetlevél – a házasság felbontására irányuló kérelem
• házassági anyakönyvi kivonat másolata
• gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonata (amennyiben a házasságban született kiskorú gyermek)
• válóper illetéke – ez jelenleg 30000 Ft
• válási egyezség/megállapodás 3 példánya

Miután beadtuk a papírokat, általában 2-3 hónap múlva lesz az első tárgyalás (békítő tárgyalás). A Bíróság ezen a tárgyaláson meghallgatja a házastársakat és megpróbálja kibékíteni őket. Erre az első tárgyalásra mind a két házastársnak személyesen kell elmennie.

Ha közös megegyezéssel válunk el, akkor bevonhatunk házassági mediátort is a folyamatba. Ebben az esetben a mediátor költségeire is gondolni kell.

Miket tartalmaz a válás közös megegyezéssel? 

A házas feleknek meg kell egyeznie néhány dologban:

1. a közös gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásáról
2. a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásról,
3. a gyermek tartása mértékéről,
4. a házastársi közös lakás további használatáról, valamint
5. az esetleges házastársi tartásról.

Ha mind az öt pontban megegyeztek, a meg lehet indítani a válást a bíróságnál, még pedig az alábbi papírok benyújtásával:

• keresetlevél – a házasság felbontására irányuló kérelem
• házassági anyakönyvi kivonat másolata
• gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonata (amennyiben a házasságban született kiskorú gyermek)
• válóper illetéke – ez jelenleg 30000 Ft
• válási egyezség/megállapodás 3 példánya

Hogyan lehet elválni közös megegyezés nélkül?

Viszont nem csak közös megegyezéssel lehet válni. Ha a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, akkor a bíróság bármelyik házastárs kérelmére felbontja. 

Ez mit is jelent pontosan? Azt, hogy a házastársak között megszűnt az életközösség (nem élnek egy háztartásban) és nincs is kilátás arra, hogy ezt a helyzetet rendezzék. Hogy mire van kilátás azt a bíróság az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján ítéli meg. Az életközösség megszűnésére és helyrehozhatatlanságára a bíróság bizonyítást folytat le. Ehhez a folyamathoz jellemzően tanúkat is segítségül hívnak.  

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint a bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy a házasság megromlásában melyik házastárs a vétkes, hanem arról kell meggyőződnie, hogy a házasság véglegesen megromlott, és annak helyreállítására nincs kilátás. Fontos még azt is tudni, hogy a válás akkor is végbemegy a bíróságon, ha ez a “végleges megromlás” kizárólag az egyik fél elhatározásán alapul.

Mit kell tudni a gyerektartásról?

A válás során általában az egyik félhez kerülnek a gyerekek, míg a másik félnek tartásdíjat kell fizetnie. Ha nem sikerült közösen megegyezni a gyerekartás mértékéről, akkor az alábbiakat mérlegelve hoz döntést a bíróság:

• a gyermek szükségletei (megélhetés, egészségügyi ellátás, nevelés, taníttatás),
• a szülők vagyoni és jövedelmi viszonyai,
• a szülők háztartásában eltartott más gyermekek és azok a gyermekek, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli,
• a gyermek saját jövedelme,
• gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátások.

Álatlában a jövedelem 15-25%-a szokott lenni a tartásdíj mértéke gyerekenként.

Mi az a házastársi tartás?

Ha valaki önhibáján kívül nem tudja magát eltartani, akkor a másik felet a válás során házastársi tartásdíjra kötelezheti a bíróság. Viszont ha valaki munkaképes, csak nincs kedve dolgozni, akkor nem kap házastársi tartást. Régebben ezt asszonytartásnak is nevezték, ám jó ha tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar törvények értelmében a volt férj is kérhet házastársi tartást. Viszont nem vagyunk jogosultak abban az esetben, ha

• súlyosan kifogásolható magatartásunk, életvitelünk járult hozzá alapvetően a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához (ilyen lehet a túlzott alkoholfogyasztás, szerencsejáték függőség),
• aki a házassági életközösség megszűnését követően házastársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított .

Mit kell tudni a névviselésről válás után?

A válás után az exházastársak alapból azt a nevet viselik tovább, amit a házasság során használtak. Ha már nem szeretnénk ezt a nevet használni, akkor az anyakönyvvezetőnél kell bejelentenünk a kérelmünket.

Van azért néhány extrém helyzet. Ha valakit pl. Kovácsnénak neveztek a házasság során, ám a válás után szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, akkor a bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a házasságra utaló toldást (-né) tartalmazó névviseléstől.

Mit kell tudni a vagyonmegosztásról?

A magyar jogrend szerint a házasság során szerzett vagyon (és a tartozás is!) mind a két felet illeti 50-50 %-ban. Ha tehát a házasságuk alatt megvásároltak egy ingatlant, autót, telket, bevételük volt munkabérből vagy máshonnan, akkor a válás után fele-fele arányban illeti meg őket. De ugyanez vonatkozik a tartozásra is. Vagyis ha csak az egyik fél vette fel a hitelt, akkor is mind a két egykori házas félnek gondoskodnia kell a tartozás kiegyenlítéséről. Ha a házasságkötés során házassági szerződést kötnek a felek, akkor sokkal könnyebben lehet kibogozni a válóper alatt, hogy pontosan kinek mi jár. Ha nincs szerződés és nincs közös megegyezés, akkor a vagyonmegosztás sokkal hosszabb ideig fog elhúzódni, számlák, szerződések, bankszámlakivonatok vizsgálatával, tanúk meghallgatásával fogunk tudni csak pontot tenni a történet végére.