Tartalomjegyzék
Az MNB kamatemelés okai mögött a nemzetközi infláció (elsősorban az eurózónában) húzódik, az inflációra pedig erősen hatnak az energiaárak. Az, hogy az MNB kamatemelésre kényszerül, hatással van a pénzügyi szektor területeire, a hitelek kamataira. De vajon mi áll a háttérben? Rövid cikkünkben ennek járunk utána.
Mit jelent az MNB kamatemelés?
Az MNB (Magyar Nemzeti Bank) elsősorban a gazdasági mutatók, valamint a forint árfolyamának változása függvényében emeli vagy csökkenti az alapkamatot. Azonban az alapkamat hatással van a lakáshitelek kamataira is. Ugyanis a lakáshitel kamata két tényezőből tevődik össze: alap- vagy referencia kamat + banki kamatfelár. A változó kamatozású lakáshitelek esetében, azaz azon hiteleknél, ahol a kamatperiódus rövidebb, mint 1 év az alapkamat a BUBIR.
A BUBOR értékét naponta határozza meg az MNB. A pénzintézetek az adott munkanapon különböző futamidőre (napi, heti, havi, maximum 1 éves) forintban egymás részére rövidtávú fedezetlen hiteleket nyújtanak. Ezeket a hiteleket azonban díj ellenében nyújtják egymásnak és ezt a díjat kamatlábak alkalmazásával határozzák meg. Ezeket a kamatlábakat az MNB minden nap összegyűjti a bankoktól a legmagasabb és a legalacsonyabb értéket nem veszi figyelembe és az így fennmaradt kamatlábakat átlagolja. Ez az átlag adja a BUBOR adott napi értékét.
A fix kamattal rendelkező hiteleknél, a kamatperiódus hosszabb, mint egy év a referencia kamat a BIRS. Ez a kamat mivel egy átlagos piaci értéket mutat a pénzintézetek közötti hitelkihelyezésekről referenciaszintként szolgál a hosszú kamatperiódussal rendelkező hitelek esetében.
Mikor és mennyivel emelte meg a kamatot az MNB?
Idén többször is emelte az MNB az alapkamatot, 2022. március közepén például az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata 7,40 százalékra emelkedett, amivel az eddigi 55 bázisponttal szemben tágabb, legfeljebb 155 bázispontnyi tér nyílt meg az irányadó egyhetes betéti kamat további emeléséhez.
Mi a következménye az MNB kamatemelésének?
Nézzünk egy egyszerű példát, hogy ez körülbelül mekkora változást eredményez a törlesztőrészletben. Ha veszünk egy 8 millió forintos változó kamatozású (3 havi BUBOR-hoz kötött) 15 éves hátralévő futamidejű lakáshitelt, amelynek a kamatfordulója most májusban van (a banki kamatfelár pedig fix), akkor a törlesztőrészlet emelkedésére 3.500 forintot számolhatunk.
Ha nem számolunk további kamatemelkedéssel egészen a hitel lejáratáig, akkor ez a változás a teljes futamidő alatt több mint 600.000 forint többletkiadást eredményez.
A törlesztőrészetek emelkedése elkerülhető, ha a változó kamatozású hitelt lecserélik fix kamatozású lakáshitellé, ez a hitelkiváltás. A fix kamatozású hitelek védelmet nyújthatnak a növekvő kamatok ellen, hiszen kamatperiódusuk, mely alatt a hitel kamata és törlesztése nem változhat jóval hosszabb, lehet 1 év 5 év 10 év, de akár végig fix kamatozású a lakáshitel. Amennyiben korábban változó kamatozású személyi kölcsöne volt, vagy csak egyszerűen újra szeretne személyi kölcsönt igényelni hitelkiváltással együtt, érdemes körültekintően eljárni és informálódni, milyen kiváltási lehetőségek vannak.
MNB kamatemelés: milyen okok állnak a háttérben?
2022 telén, tavaszán Magyarországon jelentősen nőttek az árak, ám ez nemcsak hazánkra igaz, hanem az egész eurózónára, ahol a vártnál lényegesen gyorsabban, 5,1 százalékkal nőttek az árak éves alapon. A magas inflációért döntően az elszabaduló energiaárak felelősök. Az energiaárak januárban közel 30 százalékkal emelkedtek az euróövezetben. Az áremelkedés ráadásul egyre szélesebb termékkört érint, hiszen az energiaárak növekedése kihat a szállítási, utaztatási szektorra, ami közvetve érinti a szolgáltatások, az élelmiszerek, az építőipar és egyéb termékek árát.
Az MNB a Monetáris Tanács 2022. március 22-i üléséről írott jegyzőkönyvében részletesebben is kitér az okokra:
A február végén kirobbant orosz-ukrán háború alapvetően megváltoztatta a világgazdasági kilátásokat. A földrajzi közelség és az érintett felekkel folytatott külkereskedelem nagyobb súlya miatt a várható hatások Európában, és különösen a kelet-közép-európai régióban erőteljesebbek lehetnek. Az infláció számos országban – több évtizedes csúcsokat elérve – tovább emelkedett. A háború a nyersanyag- és az energiaárak emelkedésén keresztül további inflációnövelő hatásokat okoz, amit az ellátási nehézségek újbóli erősödése is súlyosbít.
A globális befektetői hangulat jelentősen romlott az orosz-ukrán háború hatására. A kockázatvállalási hajlandóságot a háborúval kapcsolatos hírek, az emelkedő nyersanyag- és energiaárak, az inflációs kockázatok növekedése, a jegybankok monetáris politikai reakciói, valamint a koronavírus-járvány következményei határozták meg. A háború és az Oroszországot érintő szankciók hatására az előző kamatdöntés óta rendkívül változékonyan alakultak a nyersanyagárak: a kőolaj világpiaci ára előbb nyolcéves csúcsára, 130 dollár közelébe emelkedett, majd nagy volatilitás mellett korrigált. A földgáz ára az időszak során historikus csúcsára emelkedett Európában.
A globálisan meghatározó jegybankok az emelkedő növekedési és inflációs kockázatok mellett is szigorúbb monetáris politikai irányultság felé mozdultak el. A Federal Reserve márciusban megkezdte az irányadó ráta emelését. A döntéshozók jelezték, hogy a következő üléseken megkezdhetik az állampapírok, valamint a jelzálogfedezetű értékpapírok állományának leépítését is. Az Európai Központi Bank korábbi kommunikációjával összhangban 2022 első negyedévének végéig lezárja vészhelyzeti eszközvásárlási programját (PEPP), emellett a Kormányzótanács márciusban az eszközvásárlási program (APP) korábban tervezettnél gyorsabb ütemű lezárásáról döntött. Régiónkban az elmúlt hónapban a lengyel jegybank tartott kamatdöntő ülést, ahol tovább emelte irányadó rátáját. A hónap során a régiós jegybankok piacstabilizáló intézkedéseket hajtottak végre az orosz-ukrán háború kedvezőtlen pénzpiaci hatásainak ellensúlyozására. Forrás: MNB.hu
Segíthetünk?
Add meg adataidat, kollégánk maximum egy munkanapon belül keresni fog!
