Ikerház: Mit jelent jogilag és mire figyelj vásárlás előtt?

Ha ikerházban laksz – vagy ilyet vásárolnál –, nagyon fontos, hogy tudd, mit jelent ez pontosan jogi szempontból. Sokan beleugranak egy „jó árú” ikerház vételbe, de később jönnek csak a kellemetlen meglepetések. Nézzük most együtt végig, mit érdemes tudni az ikerház tulajdonviszonyairól, hitelképességéről! Amennyiben tetszik majd a lenti videó, melynek szövegét a videó alatt írásos formában is megtalálod, akkor érdemes követned a profiljaimat (Tiktok, Youtube, Facebook, Instagram, Pinterest) mert akkor nem maradsz le a legújabb videóimról.

Ikerház vagy sorház?

Az első fontos kérdés: mitől lesz egy épület ikerház?

Sokszor egy nagyobb családi házat több részre osztanak, például két vagy három lakásra. Ezeket használati megosztási megállapodással különítik el egymástól. Ilyenkor osztatlan közös tulajdon jön létre, ami azt jelenti, hogy minden tulajdonos rajta van ugyanazon a tulajdoni lapon.

Ez a konstrukció nem csak ikerház esetén, de sorházaknál is gyakori, és alapvetően meghatározza a jogi és pénzügyi mozgásteredet is.

Az ikerház használati megosztása: így működik

Ha osztatlan közös tulajdonú ikerházban élsz, akkor valószínűleg készült egy használati megosztási megállapodás is. Ezt általában egy vázrajzzal támasztják alá, ahol külön színekkel vagy mintákkal jelölik:

• Melyik rész kizárólagos használatú (amit csak te használsz)
• Melyik rész közös használatú (pl. bejáró, udvar, fal, tető stb.)

Ez a dokumentum nagyon fontos ikerház esetén– nélküle szinte lehetetlen egyértelműsíteni, ki mire jogosult.

Ikerház és hitel? Így bonyolódik a dolog osztatlan közös tulajdon esetén

Itt jön a trükkös rész: mivel az ikerház minden résztulajdonosa ugyanazon a tulajdoni lapon szerepel, egyikük hitelfelvétele a másik tulajdoni hányadára is hivatkozhat. Például: Hárman birtokolnak egy ikerházat 1/6–1/6–1/6 arányban. Ha az egyik fél 10 millió Ft hitelt vesz fel, az azonos lapon szereplő többi tulajdonos is „feltűnik” a bejegyzésnél (bár nem felelősek érte) Ezért is szokták azt mondani, hogy az osztatlan közös tulajdon „az előszobája” a társasháznak.

Ikerház társasházzá alakítása: jogilag ez a legátláthatóbb

A jogilag legtisztább megoldás, ha az ikerház társasházzá alakul. Ekkor az alábbiak történnek:

• Az ingatlan albetétekre bomlik
• Minden rész külön helyrajzi számot és önálló tulajdoni lapot kap
• A lakások lakásként szerepelnek a nyilvántartásban, nem pedig csak egy nagy „lakóház és udvar” ingatlanrészeként

Ez azt jelenti, hogy a felépítmény (pl. lakás) pontos mérete látszik a tulajdoni lapon. Minden lakás önállóan hitelképes lesz. A szolgáltatókkal (víz, áram, gáz) is önálló szerződést köthetsz

Mi szerepel a társasházi alapító okiratban?

A társasházi alapító okirat pontosan meghatározza, hogy:

• Mi tartozik a kizárólagos használatba (pl. lakás, udvarrész)
• Mi számít közös résznek (pl. falak, tető, közműcsatlakozások)

Ez azért fontos, mert például a felújítási támogatások vagy napelemes pályázatok során jogilag el kell tudni különíteni az egyes ingatlanrészeket. Egyértelműen dokumentált társasházi viszonyoknál ez sokkal gördülékenyebben megy, mint egy használati megosztási megállapodás esetén.

Melyik jobb? Osztatlan közös ikerház vagy társasház?

A válasz: attól függ. Például: pályázatoknál néha előnyt élvez az osztatlan közös tulajdon, mint például az ikerház, de lakáshitel igénylése esetén általában egyszerűbb és gyorsabb a társasház.

A lényeg az, hogy bármelyik formáról is van szó, az ingatlan önállóan forgalomképes legyen – vagyis tudj rá hitelt felvenni, szerződéseket kötni, és ne kelljen a szomszéd „engedélyére” várni minden lépésnél.

Ikerház vásárlás előtt: ezeket ellenőrizd le!

Mielőtt belevágsz az ikerház vásárlásba, győződj meg róla, hogy:

1. Az ingatlan önállóan forgalomképes
2. Van-e társasházi alapító okirat, vagy csak használati megosztás
3. Tudsz-e önálló közműszerződést kötni
4. A tulajdoni lap tükrözi-e az aktuális állapotokat

Ezek kulcskérdések lehetnek hitelfelvételnél, pályázatnál, sőt akár az ingatlan értékesítésénél is.

Segíthetünk?