A legegyszerűbb megoldás, amikor vásárolunk egy telket, aminek saját önálló helyrajzi száma van és arra építünk egy ingatlant. Ilyenkor a költségvetés megfinanszírozásához minden további kérdés nélkül igényelhetünk CSOK-ot, amennyiben a gyermekszámhoz tartozó minimálisan előírt hasznos alapterületnek megfelel az ingatlan.
Sok helyen elfogytak az építési telkek, így a nagyobb telekkel rendelkező családi házak adnak el egy telekdarabot a sajátjukból, vagy az ifjabb generáció az idősebbek telkére épít még egy épületet. Ez esetben nem biztos, hogy mindkét telek külön helyrajzi számra kerül, mert nem biztos, hogy elérik a minimális telekméretet.
Ilyenkor az építkezni kívánók gyakorlatilag az alábbi háromféle mód közül szoktak választani
- több új épület kerül felépítésre egy adott építési telekre (ez leginkább az építési vállalkozók által épített, majd az ügyfelek részére egyenként eladott ingatlanokat jelenti)
- új lakóházat építenek a meglévő épület mellé (ez túlnyomórészt a családi megoldást, jelenti a szülők vagy akár saját telekre)
- ikerház kerül felépítésre meglévő épület mellé vagy építési telekre (ez már csak albetétesítéssel megoldható)
Tehát az alábbi lehetőségek közül választhat az ügyfél ezekben az esetekben:
- telek megosztása: (ebben az esetben telekmegosztási-telekalakítási eljárást szükséges kezdeményezni)
Például: adott egy ingatlan, aminek a helyrajzi száma 700. Ilyenkor a kérelemnek megfelelően két vagy több helyrajzi számú ingatlan keletkezik a telekalakítási eljárás következtében. Tehát a korábbi 700 hrsz-ből a 700/1 és a 700/2 hrsz-ú ingatlanok jönnek létre.
Ennek a megoldásnak esetlegesen (az önkormányzatok a helyi építési rendeleteinek köszönhetően), jogi akadálya lehet, ugyanis ezen jogszabályok előírják az adott építési övezetekre vonatkozó kötelező legkisebb teleknagyságot. Ez azt jelenti, hogy a telekmegosztás nem valósítható meg, ha egy 500 nm-es ingatlanról beszélünk és a telek méretének az adott övezetben a minimális 300 nm-et el kell érnie. (hiszen 2*300nm=600nm, így ez nem valósítható meg 500 nm-ből)
Ezért az új igényléseknél erre különösen ügyelni kell. A CSOK kérelem benyújtása során ellenőrizni szükséges, hogy sor került-e a telekmegosztásra azért, hogy az ingatlan a felépülése után önálló helyrajzi számmal rendelkezzen majd.
- épület kiemelés: ez úgy történik, hogy új helyrajzi számra kerül az adott telken lévő épület (ennek az a feltétele, hogy meglegyen a jogerős használatbavételi engedély+ épület feltüntetése).
Ekkor nem kell figyelembe venni a kötelező legkisebb teleknagyságot, mivel itt új helyrajzi számra csak az épület kerül, azaz az épület tekintetében az 700/A hrsz jön létre a korábbi 700 hrsz-ú ingatlanon belül.
Azaz itt csak az új épület kap új helyrajzi számot a korábbi helyrajzi számon belül, amely így nem szűnik meg.
Az új Ptk. 5:18. § (2) bekezdése a következőket mondja ki: „Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.”
Ezért ebben az esetben azt szükséges ellenőrizni, hogy kizárólag a CSOK támogatás igénylői legyenek az így létrejövő 700/A. hrsz tulajdonosai. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy szándéknyilatkozatot szükséges bekérni az ügyféltől a kérelem beadásakor az épületkiemelésre vonatkozóan, továbbá az épület kiemelés létrehozása mellett a használatbavételi engedély megszerzése az utolsó részfolyósítás feltétele.
- társasház alapítás: az eddigiek alapján szintén kötelezően elvárt, hogy megtörténjen az épület kiemelés, a telek rendezés és a társasházzá alakítás, amennyiben az ügyfél egy újabb lakóingatlant szeretne a saját telkén meglévő ingatlana mellé építeni.
Ezért, amennyiben építkezéséhez hitel felvételben gondolkodik és egyenrangú félként szeretne a bankokkal tárgyalni, illetve nem szeretne rosszul járni a törlesztő részletével, vegye igénybe a jelzalog.com hitelközvetítő kollégái segítségét! Mi az Ön oldalán állunk!
Munkatársaink megtalálják az Ön lakáscéljához legjobban illeszkedő konstrukciót, legyen az CSOK, építési hitel, LTP.
