Az MNB friss előrejelzése szerint 2015-ben megközelítőleg 7600, idén 12 500, 2017-ben pedig 18 700 új lakást adhatnak át Magyarországon a CSOK-nak is köszönhetően.
Mivel a jegybank véleménye szerint a 10 milliós CSOK-ot az új lakások akár háromnegyedére is felvehetik, ami ugyan idén 110-115 milliárdba, jövőre pedig 150-160 milliárdba kerülhet a költségvetésnek kiadási oldalon, amit komolyan tompíthat az adóbevételek növekedése. A GDP szintjét, a lakásépítések várható élénkülése, 2016 év végéig 0,3-0,4%-kal, 2017 év végéig pedig 0,6-0,7%-kal emelheti az MNB becslése szerint.
Az új Családi Otthonteremtési Kedvezmény várható hatását részletesebben is bemutatja az MNB a ma közzétett Inflációs jelentésében:
- Az átadott lakások és a kiadott építési engedélyek száma közötti eltérés arra utal, hogy az utóbbi időszakban az ingatlanfejlesztők a kivárást választották. Az új építéseket mintegy 4-8 negyedévvel előzi meg a lakásépítési engedélyek számának felfutása egy-egy emelkedő trend kibontakozásakor.
- Az MNB várakozásai szerint az elhalasztott beruházások gyorsan realizálódnak az új CSOK bevezetését követően . Tehát az idei évben akár további közel 5 ezer új lakás is megépül, sőt a program kihasználtságának felfutását követően 2017-ben ez további újabb 5 ezer új lakás megépülését eredményezi.
- Mindent összevetve a jegybank két év alatt az új építésű lakások számának megduplázódására számít a program következtében. Továbbá az intézkedések hatására, a foglalkoztatás szintje, az élénkülő lakáspiaci beruházásokkal összhangban is emelkedik.
A jegybank feltevései szerint a 2016-ban felépülő mintegy 13 ezer új lakás esetében körülbelül a háromnegyedéhez veszik igénybe a 3 gyermek után járó 10 millió forintos támogatást. Az 1 és 2 gyermek után történő igénybevételek száma várhatóan szignifikánsan elmarad a 3 gyerekesekéhez képest a támogatások progresszív növekedése miatt. Az arányok 2017-ben hasonlóképpen alakulnak.
A költségvetés számára a támogatás idén 3, jövőre 5 milliárd forint kiadást jelent, ha feltételezzük, hogy az igénybe vevők fele kamattámogatott hitelt is felvesz a 10 millió forintos támogatáshoz. De fontos megemlíteni, hogy a költségvetési egyenlegre gyakorolt teljes hatás a lakásépítések gazdaságélénkítő hatásait is figyelembe véve a fentieknél érdemben alacsonyabb lehet.
Az MNB becslése szerint 2016 év végéig A lakásépítések várt élénkülése 0,3-0,4%-kal, 2017 év végéig 0,6-0,7%-kal emeli a GDP szintjét.
A program pozitív hatásai:
- növekvő szja- és járulékbevételeket a foglalkoztatottak számának növekedése miatt
- az áfabevételek emelkedése az addicionális építéseknek köszönhetően
- további adónemek esetén kisebb mértékben várható növekedése
A fentiek alapján az adóbevételi többlet a gazdaságélénkítő hatások révén 2015-ben 20-25, 2017-ben 40-45 milliárd forintot jelent.
A szakemberek nem várnak magasabb igénybevételt program kibővítése ellenére, mivel a feltételezéseik szerint, az új lakásokra vonatkozó jelentős támogatási összegek és az áfacsökkentés elszívják a keresletet a használt lakások piacáról. Az idén és jövőre nagyjából 10 milliárd forinttal számol az MNB, ami a 2015 július 1-jével bevezetett CSOK használt lakásra 2015-ös 4,7 milliárd forintos kiadásának időarányosan a duplája.
Amennyiben lakásvásárlásban gondolkodik és a támogatások jogszabályok alkotta dzsungelében nehezen igazodik el, kérje a jelzalog.com hitelközvetítő kollégái segítségét! Munkatársaink megtalálják az Ön lakáscéljához legjobban illeszkedő konstrukciót, legyen az CSOK 10+10, támogatott lakáshitel, LTP vagy akár NOK.