Egy tanulságos esetről értesültünk, ami bárkivel előfordulhat, akinek közös tulajdonú, vagy iker telke van.
- Két szomszédos telektulajdonos előszerződésben rögzítette azt az igényüket, hogy az egyik a maga telkén átjárási szolgalmat enged a másiknak. A végleges szerződés aláírásakor a szolgalmi jogot ígérő szomszéd nem jelent meg az ügyvéd előtt! – vélhetően megtudta, hogy ezért a bejegyzésért, ami a földhivatalban is megjelenik a tulajdoni lap teher oldalán, pénzt is kérhetett volna a szolgalomért cserébe. Az ilyen eseteket már a bíróság dönti el! Tanulságos jogeset.
Itt a másik:
- Adott egy ipari területen lévő telek, amelynek két tulajdonosa van, akik osztatlan közös tulajdonként birtokolják a területet. Jött egy cég, mely megvenné a telek felét, de ahhoz rendezni kell a valóságos tulajdoni viszonyokat, megosztási szerződéssel.
Ez is egy gyakori jogeset, íme:
- A két tulajdonos kérelmére a Földhivatal két helyrajzi számmal látta el az eddig közös tulajdonban lévő telket. Bejegyezték. Ezt követően a cég megvette a telek felét az egyik tulajdonostól, aki így már nem érdekes az eset szempontjából. A másik tulajdonos maradt, de valamilyen oknál fogva nem szívlelte az új szomszédját. „A vevő egy ipari csarnokot kezdett építeni a maga területére, de azt csak úgy tudta megközelíteni teherautóval, hogy a másik tulajdonos területén haladt át.” – mesélte a Céges tulajdonos.
Úgy akarták rendezni a fenn álló vitát, hogy egy előszerződést kötnek a szolgalmi jogról, amit a földhivatali bejegyzés után 30 nappal végleges szerződésben rögzítenek, pontosan az átjárási szolgalomról. Megfogalmazták a majdani 6 méter széles terület lesz az út, amely mellett közösen kerítést húznak. Az út fenntartását is vállalta a vevő, és ígérte a régi szomszédnak az építkezéséhez megad minden hozzájárulást, ha eljön az ideje. A szolgalmi jog ellenértékéről nem hangzott el semmi!
A földhivatali bejegyzés megtörtént, letelt a 30 nap, de a vevő hiába várta a szomszédot a végleges szolgalmi jogot tartalmazó szerződés aláírására, az nem jött el. A vevő ismételten kérte, de nem kapott választ!
A vevő a bíróságtól kérte a szolgalmi jogi szerződés létrehozását!
- Az elsőfokú bíróság ezt meg is tette, azzal a tartalommal, amely az előszerződésben szerepelt, vagyis ingyenesen.
- Az eljárás során a szomszéd vitatta, hogy ő ingyen akarta volna odaadni a telke részét az átjárásra.
- A vevő viszont arra hivatkozott, hogy az előszerződésben nincs szó anyagiakról, csak arról, hogy ő minden hatósági nyilatkozat kiadását vállalta a szomszéd számára, szerinte ez is értéket képvisel.
A szomszéd szándéka az volt, hogy utólag próbáljon pénzt kapni a szolgalomért, de nem sikerült. Fellebbezett, de másodfokon is elveszítette a pert és ugyanígy járt a Kúria előtti felülvizsgálattal is.
A szolgalmi szerződés úgy maradt, ahogyan azt az elsőfokú bíróság létrehozta, és ahogyan az előszerződésben megállapodtak!
Tanulság az, hogy ha megállapodást, előszerződést kötünk a saját érdekünk biztosítására, azt körültekintően tegyük, az előszerződésben is fel kell tüntetni a szándékunkat, mégpedig mindenre kiterjedően, a jog akkor védeni fog! Utólagos kitalációkkal ezekben az esetekben pert vesztünk, és fizetünk!
Amennyiben Ön is érdeklődne a lakáshitelekről, CSOK-ról, fogyasztóbarát hitelekről, keresse hitelközvetítő szakértőinket, akik díjmentes szakszerű tájékoztatást nyújtanak a lakáshitelekről!
Töltse ki az adatlapot és visszahívjuk