Tartalomjegyzék
Házasság, összeköltözés, családalapítás és a közös vagyon felépítése, valahogy így képzeli el minden új házas a lépcsőfokokat a közös élet kezdetekor. Ilyenkor még természetes, hogy nem azon van a hangsúly, hogy ki mit hoz a házasságba. Érdemes azonban a vagyoni viszonyokat egy szerződés keretein belül rendezni, másképp a törvény fogja megmondani nekünk, hogy mit vihetünk és mit nem egy sajnálatos válás esetén. A mai modern világunkban egyáltalán nem kellemetlen felkészülni, ezekre a helyzetekre. Lássunk tisztán, nézzük meg milyen pontokat érdemes tudni a házastársi vagyonközösség fogalmában.
Mi a házastársi vagyonközösség jelentése?
Házastársi vagyonközösség jön létre a házasság megkezdésével, melyben minden olyan aktív és passzív vagyon a házastársak közös osztatlan tulajdona lesz, amit a házasság ideje alatt együtt vagy külön szereztek.
Aktív vagyont jelentenek az ingó és ingatlan vagyonok és a vagyoni értékű jogok, mint például a haszonélvezet vagy jelzálogjog. Míg a passzív vagyon jelenti a vagyonhoz tartozó követeléseket, tartozásokat.
A kép azonban nem mindig ilyen egyszerű és kivételek, mint mindig, ez esetben is akadnak bőven.
Mi tartozik a házastárs különvagyonába?
Nézzük végig egy-egy példával, hogy a házastársi vagyonközösség fogalmában, akár a férj, akár a feleség különálló aktív vagyonát a törvény miként határozza meg. Vagyis hogy miből lesz a külön vagyon:
- „a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;”
Általános élethelyzet az, ha a házasság előtt az egyik fél rendelkezik saját ingatlannal. Ez nem fog beletartozni a közös házastársi vagyonba, tehát a tulajdonos saját vagyonát képezi egy esetleges válás után. A bíróság ebben az esetben az ingatlan szerződést nézi, ami ebben az esetben előbb valósult meg a házassági életközösségnél, tehát a lakás különvagyonnak minősül.
- „a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;”
Bármilyen örökölt tárgy vagy ingatlan az örökölt fél tulajdona lesz, azonban, ha mondjuk az örökölt ingatlant kiadják, a bevétel már közös ,vagyon lesz.
- „a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;”
Ide tartoznak a találmányok, irodalmi és zenei alkotások, amiknek a jogai és bevétele is külön vagyonnak minősülnek és csak a létrehozóját illetik meg.
- „a személyét ért sérelemért kapott juttatás;”
Ez a pont az előző ponthoz tartozik. Vagyis ha a szellemi tulajdont létrehozó személyt, valamilyen sérelem éri, az ebből kapott sérelmi díj is különvagyonnak minősül és a másik fél nem profitálhat belőle.
- „a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy;”
Itt egyszerűbb dolgokra gondoljunk, például a férjünk horgászfelszerelése, vagy a feleségünk táska gyűjteménye egy válás során különvagyon.
- „a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.”
Minden olyan vagyontárgy, amit a házasság előtt vásároltunk (pl. egy autó) és a házasság alatt eladjuk majd ebből a pénzből egy másikat veszünk különvagyon lesz.
Mi tartozik bele a közös vagyonba?
A közös vagyonban tartozik minden olyan vagyon, amit a házasság alatt szereztek (kivéve a fentebb jelzett eseteket) és az ezekhez tartozó kötelezettségek, tartozások is, amiket közösen kell viselniük a házassági életközösség időtartama alatt.
Közös kötelezettség lehet egy közösen felvett hitel, de akár egy házassági életközösség alatt felvett személyi hitel is, amit amennyiben az egyik fél nem tud törleszteni, a másiknak kell. Erről a válóper során a bíróság nem dönt, így azt, hogy a válás után a tartozást ki, hogy rendezi azt a harmadik fél, vagyis általában a bank határozza meg. Ilyen módon a bíróságnak nincs ebbe beleszólása.
Gyakori tévhit egy esetleges válás során, hogy a férj és a feleség a jövedelmük mértéke szerint akarják szétosztani a megszerzett vagyont. Ez sajnos nem lehetséges, hiszen a házassági életközösség időtartama alatt ez is közösen szerzett vagyonnak számít, azaz fele-fele arányban oszlik majd meg egy ilyen sajnálatos eset alkalmával.
De nézzük, hogy mi is az a házassági életközösség?
A házassági életközösség a házastársi vagyonközösség alapja, mely a házasság megkötésével keletkezik és a megszűnésével ér véget. Így minden osztatlan közös tulajdon lesz, amit a házassági életközösség ideje alatt szereztek. A házassági életközösség törvény szerint lélektani, erkölcsi és vagyoni elemek összessége, melynek tartalmi elemei a közös háztartás, a bensőséges intim házastársi kapcsolat és a gazdasági közösség.
Ennek értelmében, ha az egyik hiányzik, például nem él a házaspár együtt, mert az egyik fél válni szeretne, akkor az már nem házassági életközösség. Ámbár, ha ideiglenesen például munka miatt élnek külön, továbbra is fennáll a házassági életközösség és természetesen így a házastársi vagyonközösség is.
Milyen esetekben, hogyan keveredhet a közös és a különvagyon? Hogyan osztható el?
Számos olyan eset előfordulhat, amikor a különvagyonból közös vagyon lesz és keveredik a kettő. Ilyen például a törvényileg meghatározott 5 évnyi házassági életközösség után, az a kanapé, amit a férj hozott a házasságba és a mindennapi élet folyamán a család közös életvitelét szolgálta. Ennyi idő után már, habár a férj külön vagyonának számított 5 év után már közös vagyon lesz.
Öröklés
Gyakori eset még az öröklésből adódó ingatlan kiadásából származó bevétel kérdése is. Míg maga az örökölt ingatlan különvagyonnak számít, addig az ebből származó bevétel már közös lesz. A törvény ebben az esetben a különvagyon hasznára hivatkozik, vagyis arra, hogy a különvagyonnak haszna, ami a különböző kötelezettségek levonása után (pl. fenntartási költség) fennmarad, az már közös vagyon. Ilyen esetben a megörökölt ingatlan kiadása utáni bevétel is közös lesz.
Előfordulhat olyan eset is, hogy egy külön vagyontárgy értékén vásárolnak egy olyan új vagyontárgyat, amihez a közös vagyonból tesznek hozzá egy bizonyos összeget. Ilyen például egy biztonságosabb, nagyobb családi autó vásárlása, főleg a családalapítás idején. Ez a fajta vagyoni keveredés már bizonyítást igényel amire, fenntarthatjuk a tulajdonosi vagy megtérítési igényünket egy válás során.
Ajándékozás
Az ajándékozás témaköre az a pont, ami egy vagyon meghatározásnál mumus lehet, hiszen nem tudjuk pontosan, hogy mi volt az ajándékozó szándéka, amikor a friss házasoknak például egy televíziót adott ajándékba. A törvény ebben az esetben közös vagyonnak ítéli meg a kapott ajándékot. Amennyiben azt az egyik fél rokona vagy szülő ajándékozta, akkor az ajándék a saját gyermeké lesz, vagy ha nincs, akkor saját rokon tulajdona lesz.
A törvényi elosztás folyamán nem mindig azt kapjuk, ami tényleg a miénk volt. A közös vagyon egy sajnálatos válás esetén a férjet és a feleséget is 50-50%-ban illeti meg törvény szerint. A közös vagyonnal ilyenkor csak közös megegyezéssel lehet rendelkezni, önállóan nem. Itt csak az számít kivételnek, ha olyan használati eszközről van szó, amelyre az egyik félnek a munkájához vagy a vállalkozói tevékenységéhez van szüksége.
Érdemes szerződést kötni!
Egyszerűbb és kevésbé fájdalmas a megosztás kérdése, ha vagyonszerződést kötnek a felek, amiben pontosan rögzítik, kinek milyen vagyontárgya van. Egy ilyen szerződés megkötése mindenképpen javasolt, hiszen ezzel egyértelművé tehetünk nagyon sok vitás helyzetet! Hivatalos házassági vagyonjogi szerződést ügyvéd vagy közjegyző tud készíteni. Harmadik személlyel szemben akkor válik hatályosság, amennyiben a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába is rögzítik a felek szerződését.
Mikor és hogy szüntethető meg a házastársi vagyonközösség?
Kérelemre a házastársak bármelyike indítványozhatja a házastársi vagyonközösség megszüntetését, ami létrejöhet a házassági életközösség alatt vagy annak megszűnésével.
A házastársi vagyonközösség a törvény szerint megszűnhet, amennyiben:
- házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják
- a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy
- a házassági életközösség megszűnik
A kérvény benyújtása után egy bírósági meghallgatáson kell részt venni, ahol a megszüntetés okát és a kérdéses vagyontárgyakat vizsgálják. A közös vagyon ügyéről dönthetnek a felek a bírósági eljárás során, közös megegyezéssel vagy vagyonközösséget megszüntető szerződéssel is.
Fontos tudni, hogy nagyon indokolt esetben a bíróság is dönthet arról, hogy a házassági vagyonközösséget megszünteti. Ilyen eset lehet, ha az egyik fél a házastárs tudta nélkül olyan szerződést köt, ami által olyan nagy mértékű adósságot halmoz fel, hogy az a másik felet és az őt megillető részesedését veszélyezteti. Ide sorolható az az eset is, ha a házastársat megillető vagyonrésze kerül veszélybe a másik fél céges végrehajtási eljárása vagy felszámolási eljárása során.
Érdemes házassági szerződést kötni, amiben saját vagyonunkat és a házassági életközösség során szerzett vagyonokat is rögzíthetjük. Így tiszta lesz a kép, hogy milyen tárgy kit illet meg. Különösen ajánlott a házassági vagyonszerződés azoknak, akik újra házasodnának vagy akiknél a házasulandó felek között lényeges vagyoni különbség állapítható meg. A szerződésírás nem a bizalom hiánya! Ne bízzuk a szerencsére, tervezzük előre!
A házassági vagyonközösségben a különvagyon azt a vagyont jelenti, amely csak az egyik felet illeti meg. Ilyen lehet például az olyan vagyon mely, a házassági vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy volt, vagy amit az egyik fél a házasság ideje alatt örökölt.
A közös vagyonban tartozik minden olyan vagyon, amit a házasság alatt szereztek (kivéve néhány esetet) és az ezekhez tartozó kötelezettségek, tartozások is, amiket közösen kell viselniük a házassági életközösség időtartama alatt a párnak.
A házastársi vagyonközösség fennállása alatt az egyik fél által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás nem számít közös vagyonnak. Azonban, ha mondjuk az örökölt ingatlant kiadják, a bevétel már közös vagyon lesz.
